Idegen bolygóra bukkant a NASA, és azt mondják, sok meglepetést tartogathat
A NASA kutatói szerint az alig 400 millió éves HD 63433 d egyik felén állandó lehet a lávafolyam.
A NASA kutatói szerint az alig 400 millió éves HD 63433 d egyik felén állandó lehet a lávafolyam.
Csütörtökön a kövér holdsarló, az alatta elhelyezkedő Jupiter, valamint az Uránusz, pénteken pedig a Fiastyúk és a Hold együttálása nyújt különleges látványt az esti égbolton – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló
Sárneczky Krisztián magyar csillagász csupán néhány órával azelőtt fedezte fel az aszteroidát, hogy az belépett a Föld légkörébe.
Különleges látványban lesz részük a csillagászoknak január 27-én szombaton, ugyanis ekkor halad majd el mellettünk az idei év első földközeli aszteroidája.
A Piszkéstetői Obszervatóriumban fedezte fel Sárneczky Krisztián csillagász azt az aszteroidát, amely mindössze néhány órával később már be is lépett a Föld légkörébe.
Eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy egy szupernóvává váló csillagból valóban neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz, egy amatőr csillagásznak köszönhetően azonban most már van.
Egy új kutatási eredmény arra enged következtetni, hogy az univerzum tágulását befolyásoló sötét energia annál inkább felhígul, minél jobban tágul a világegyetem. Ha az eredmények helyesek, az új megvilágításba teheti a dolgot.
A kiszivárgott információk szerint nagyot léphet előre a Samsung a mobilfotózás terén: új csúcstelefonjával állítólag olyan asztrofotók is készíthetők majd, melyekre egyik eddigi mobil sem volt képes.
Január 4-én hajnalban éri majd el a csúcsát a Quadrantidák nevű meteorrajból származó csillaghullás, ez lesz az év első látványos égi eseménye.
Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet majd figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb.
A Földtől mintegy 6500 fényévre találhatók azok a kozmikus por- és gázfelhők, amelyekről az Európai Déli Obszervatórium készített fényképet.
A Pennsylvaniai Egyetem csillagászati egy olyan bolygó-csillag párosra bukkantak, ahol a planéta tömege sokkal nagyobb, mint amekkora a csillaga szerint lehetne.
A James Webb űrteleszkóp segítségével sikerült egy olyan fekete lyukat észlelni, amely az ősrobbanás után 440 millió évvel már létezett. A legnagyobb meglepetés, hogy a Napnál milliószor nehezebb.
Indiai kutatók számítása szerint az aktuálisan zajló, 25. napciklus 2024 elején érhet el eddigi csúcsára, és ezt a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetik.
Ritkán sikerül rögzíteni, ahogy egy objektum becsapódik a Jupiterbe, az idei év azonban ebből a szempontból különlegesen szerencsésnek mondható.
Oxigénben gazdag ködre bukkant egy asztrofotós a Skorpió csillagképben. A felfedezés igazi különlegességét az adja, hogy ezt a csillagképet rengetegszer vizsgálták már a tudósok, mégsem bukkantak rá a Phantom Stinger-ködre.
A Saggitarius C nevű csillagkeletkezési terület csupán 300 fényévre van a Tejútrendszer középpontjában található szupermasszív fekete lyuktól. Az arról készült felvétel a csillagok születését is segít jobban megérteni.
A naptevékenység erőssége mellett a digitális fényképezés erőssége is magyarázatot ad, mégis feltűnő volt a tegnapi auróra Magyarország fölött.
Több lehetséges magyarázat is született már arra, hogy mi történhetett azzal a három csillaggal, amiket még 1952 nyarán regisztráltak a tudósok Kaliforniában, és amik alig egy óra leforgása alatt teljesen eltűntek.
Látható ragyogással látható péntektől az éjszakai égbolton a Naprendszer bolygókirályaként is emlegetett Jupiter. Az óriásbolygó ugyanis most kerül oppozícióba, azaz szembenállásba a Földdel.