Megérkeztek az első csodálatos képek az Eukleidész űrtávcsőtől, amely a világegyetem sötét anyagát és energiáját vizsgálja majd
Megkezdődött az Eukleidész űrtávcső üzembe helyezése, már az első teszképeket is elkészítették az eszközzel.
Megkezdődött az Eukleidész űrtávcső üzembe helyezése, már az első teszképeket is elkészítették az eszközzel.
Nagy segítség lehet a tudósoknak a fekete lyukak evolúciójának megértéséhez annak az objektumnak a részletekbe menő megismerése, amely szupermasszív volta ellenére meglehetősen könnyű.
A Birminghami Egyetem tudósai egy 500 millió fényévről érkező gravitációs hullám eredetét keresték, de 10 milliárd fényévre egy sokkal érdekesebb dolgot láttak.
A PDS 70 nevű csillagrendszer 400 fényévre van a Földtől, és ha helyesek a spanyol kutatók megfigyelései, akkor egy igazán különleges rendszerről van szó.
A Janus nevű fehér törpe csillag 1000 fényévre található a Földtől. Egyik oldalát hidrogén, míg a másikat hélium borítja.
A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése miatt át kell gondolniuk a csillagászoknak mindazt, amit az univerzum evolúciójával kapcsolatban eddig gondoltak.
Csütörtökön, a naplemente után közvetlenül a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a holdsarló és a Regulus nevű csillag mind egy bolyban lesznek megfigyelhetők a nyugati horizont felett. A nem mindennapi ötösfogatot még szombaton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló Csillagkapu eseményén is meg lehet tekinteni.
Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoportja számítógépes modellezéssel tanulmányozta a Jupiterrel rezonanciában Nap körül keringő aszteroidák keletkezési mechanizmusát, miközben két új rezonáns aszteroidacsaládra is bukkantak a tudósok.
Amerikai csillagászok szerint az ősi csillagok mások voltak, mint amilyennek ma ismerjük az égitesteket. Ha ez valóban így van, akkor ez a szupermasszív fekete lyukak nagy számára is magyarázatot adhat.
A Tejútrendszer a kémiai térképe alapján érdekes galaxisnak tűnhet egy olyan idegen csillagász számára, aki például az Androméda galaxisból kémleli az eget.
A NASA Maven űrszondája ezúttal ultraibolya tartományban figyelte meg a Marsot, így az is kiderült, hol van a bolygó körül ózonréteg.
A Baekdu nevű csillaghoz olyan közel kering egy Jupiternél jóval nagyobb bolygó, hogy valójában a csillagnak már el kellett volna nyelnie őt. Ez valamiért mégsem történt meg.
A 2023 FW13 nevű aszteroidát kvázi-holdként emlegeti a tudomány.
Eddig összesen hat darab G-objektumot találtak a Kaliforniai Egyetem kutatói a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuk körül. Annyira furcsák, hogy külön csoport dolgozik azon, hogy be lehessen sorolni őket valahova.
A James Webb űrteleszkópot ezúttal arra használták a Max Planck Intézet tudósai, hogy az ősi galaxisokat tanulmányozzanak velük.
Egy fehér törpecsillag az, amelyik minden eddiginél gyorsabb sebességgel halad át a Tejútrendszeren. Az égitestet egy kozmikus robbanás lökhette meg ennyire.
Több évtizede próbálnak rájönni arra a kutatók, miként vált egy sűrű, átláthatatlan gázfelhővel teli helyből egy könnyen átlátható hely a világegyetemben. A választ a James Webb űrteleszkóp adhatta meg.
A tudósok kétmillió távoli galaxist, kvazárt (csillagszerű objektumot) és csillagot figyeltek meg egy projekt első szakaszában, amelynek célja, hogy elkészüljön az univerzum részletes, 3D-s térképe.
A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével – jelentette be a berni és a genfi egyetem.
A Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* 6 millió évvel ezelőtt egy hatalmas energiakitörést produkálhatott, melynek szálai a mai napig fennmaradtak. Ezeket fedezték fel most.