Találtak két idegen bolygót, 7-szer, 9-szer nagyobbak a Földnél
Amerikai kutatóknak amatőr csillagászok segítségével sikerült megbizonyosodniuk arról, hogy valóban két exobolygót fogott be a NASA űrszondája.
Amerikai kutatóknak amatőr csillagászok segítségével sikerült megbizonyosodniuk arról, hogy valóban két exobolygót fogott be a NASA űrszondája.
Az egyetem egykori oktatója, Rolla Carpenter 1881-ben építtette a Michigani Állami Egyetem csillagvizsgálóját, amit az 1920-as években aztán elbontottak.
A Cassini űrszonda által 2004 és 2017 között rögzített adatokat felhasználva olyan forgatókönyveket állítottak fel amerikai és brit tudósok, amelyek magyarázatot adhatnak arra, miként alakultak ki a Szaturnusz jellegzetes gyűrűi.
Hetven éve, 1953. szeptember 28-án halt meg Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, a Hubble űrtávcső névadója.
Soha nem sikerült még olyan közelről megfigyelni egy koronakidobódást, mint ahonnan a NASA Parker Solar Probe napszondája tette meg. Az adatok elemzése egy meglepő felfedezésre is vezetett.
Kanadai és japán tudósok szerint a Földnél mintegy másfélszer-háromszor nagyobb bolygó rejtőzhet valahol a Naprendszerben. Az lehet felelős a Kuiper-övben lévő objektumok furcsa mozgásáért.
Alig egy hónapja fedezte fel egy japán amatőr csillagász a C/2023 P1 (Nisimura) nevű üstököst, amelyről pályájának kiszámítása után kiderült, több mint négy évszázadon át nem tesz újabb látogatást a Föld környékén.
A Napnál több százmilliárdszor fényesebb robbanás történt egy galaxisban, a fényessége azonban gyorsabban elhalványult, mint amire számítani lehetett.
Komoly hackertámadás érte augusztus elején a Gemini Obszervatórium rendszereit. A támadás természete és a kár pontos mértéke még ismeretlen.
A III Zw 002 kódjelű galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, amely a Napnál 400-900 milliószor nehezebb. Kiderült az is, épp anyagot nyel el a környezetéből.
A világ legmodernebb infrakameráinak köszönhetően a Földtől 2200 fényévre található Gyűrűs-köd eddig nem látott finom részleteit sikerült feltárni.
Az előrejelzések szerint szeptemberben akár szabad szemmel is látható lehet az északi égbolton a váratlanul felbukkant és felfedezett C/2023 P1 (Nisimura) üstökös.
Égi üzenet reményében keresték fel Canterburyben a székesegyházat, és meg is találták, amire vágytak. E költői képpel vezette be egy helyi hírportál a tudósítását az angliai Kenti Egyetem két kutatójának szokatlan akciójáról.
Kóspál Ágnes, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) tudományos tanácsadója is részt vett abban a munkában, mely során a kutatók először mutattak ki óriásbolygók alapjául szolgáló anyagcsomókat egy fiatal csillag körül – adta hírül az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).
Ehhez csak kicsit közelebbről meg kellett vizsgálni a Nap és a Hold útját.
Megkezdődött az Eukleidész űrtávcső üzembe helyezése, már az első teszképeket is elkészítették az eszközzel.
Nagy segítség lehet a tudósoknak a fekete lyukak evolúciójának megértéséhez annak az objektumnak a részletekbe menő megismerése, amely szupermasszív volta ellenére meglehetősen könnyű.
A Birminghami Egyetem tudósai egy 500 millió fényévről érkező gravitációs hullám eredetét keresték, de 10 milliárd fényévre egy sokkal érdekesebb dolgot láttak.
A PDS 70 nevű csillagrendszer 400 fényévre van a Földtől, és ha helyesek a spanyol kutatók megfigyelései, akkor egy igazán különleges rendszerről van szó.
A Janus nevű fehér törpe csillag 1000 fényévre található a Földtől. Egyik oldalát hidrogén, míg a másikat hélium borítja.