Aktív vulkánt találtak a Vénuszon
A NASA Magellan űrszondájának adatait elemezve kiderült, hogy a Vénusz felszínén nemrég vulkáni aktivitás lehetett, vagyis egy élő bolygóról van szó.
A NASA Magellan űrszondájának adatait elemezve kiderült, hogy a Vénusz felszínén nemrég vulkáni aktivitás lehetett, vagyis egy élő bolygóról van szó.
Február végén egy jókora villanásra lett figyelmes a Hold „éjszakai oldalán” Fudzsii Dajcsi japán csillagász. Kiderült, egy meteor csapódott az égitestbe, nagyjából 12 méter átmérőjű krátert hozva létre a felszínén.
A NASA tudósai egy, a Nap felé tartó üstököst fedeztek fel, ami a számítások szerint utoljára 80 ezer éve járt a Föld közelében.
Az ősrobbanás után 500–700 millió évvel alakulhatott ki az a hat ősi galaxis, amelyeket most fedezett fel a James Webb űrtávcső. Akkorák, mint a Tejútrendszer, és pont ez a probléma: a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás után ennyi idővel még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy objektumok.
Brazil Egyetem tudósa, Bruno Morgado szerint a Kuiper-övben keringő Quaoar égitest gyűrűje jóval távolabb kering az égitesttől, mint az a tudomány jelenlegi ismeretei alapján elméletileg lehetséges.
A Jupiter körül most már hivatalosan is 92 olyan égitest kering, amiket holdként tartanak számon a csillagászok. Némelyik olyan kicsi, hogy alig lehet észrevenni.
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
2011 és 2022 között évente 9,6 százalékkal lett fényesebb az éjszakai égbolt, ami rendkívül nehézzé teszi a megfigyelését. A tudósok szerint a nagy fokú fényszennyezéshez hozzájárulhattak az amúgy környezetkímélő LED-izzók is.
Néhány éve észlelték először, majd további vizsgálatok után ismét a Kordylewski-porholdat. A kutatók hamarosan a namíbiai sivatagban fogják vizsgálni a jelenséget, melynek megértéséhez most az ELTE kutatói vitték közelebb az emberiséget.
Vasárnap a Vénusz és a Szaturnusz együttállása, hétfőtől pedig a Naprendszer többi bolygója miatt lesz érdemes kémlelni az eget.
Kutatók egy évtizednyi kitartó munkával bukkantak rá a Pa 30 kódjelű objektumra, melynek viselkedéséhez hasonlót még nemigen láttak.
Két megfigyelés is arra világított rá, hogy a szupermasszív fekete lyuk közelébe kerülő csillagok képesek lehetnek egy ideig túlélni a találkozást.
A Tejútrendszer spirális korongja nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű. Ehhez képest a galaxis széle tízszer ilyen messze van a középponttól – figyelték meg kutatók.
Már nem sc-ifi, de még nem is valóság a Földet fenyegető kisbolygók elhárítása. Ezt jelzi több 2022-es csillagászati hír, köztük egy becsapódás magyar előrejelzése.
A kutatók szerint érdemes másfajta szemszögből is megközelíteni azt a kérdést, hogy milyen hatással lehet az exobolygókra egy vörös törpecsillag.