A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével – jelentette be a berni és a genfi egyetem.
A Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* 6 millió évvel ezelőtt egy hatalmas energiakitörést produkálhatott, melynek szálai a mai napig fennmaradtak. Ezeket fedezték fel most.
Ha találnak a közelében másik égitestet, azt is magyar kutyafajtáról nevezik majd el.
Az amerikai Northwestern Egyetem kutatói szerint nemcsak a bináris rendszerekben keletkezhetnek gravitációs hullámok, hanem ott is, ahol egy csillag elpusztul.
Az NGC 5068 nevű galaxis a Földtől 20 millió fényévre található, és sok csillag keletkezik benne. Mivel a James Webb űrteleszkóp szenzoraival átlát a por- és gázfelhőkön, meg tudta örökíteni ezt a folyamatot.
A Mars és a Vénusz is különleges helyzetbe kerül június 1-jén este, és néhány napig így láthatjuk majd őket.
Eredetileg a vulkánkitörések és a földrengések pontos érzékelésére tervezték azt a kutatóballont, ami nemrég a sztratoszférában rögzített furcsa hangokat.
A Bécsi Egyetem kutatói szerint évekbe telik, mire feldolgozzák azt a több mint egymillió felvételt, amit a csillagok keletkezéséről készítettek. Az eredmény előrébb viheti a tudományt.
A NASA kutatói szerint az LP 791-18 d nevű exobolygó felszínén folyamatosak lehetnek a vulkánkitörések, ami miatt a víz lecsapódhat az égitesten.
A Hold belső magja folyékony, és egy szilárd külső mag veheti körül. A felszín vulkanikus kőzetekkel van tele.
Svájci kutatók mintegy 13,4 milliárd évvel néztek vissza az időben a James Webb űrteleszkóppal, és olyan csillagokat találtak, amik 10 ezerszer nagyobbak, mint a Nap.
Szerdán, május 24-én kezdődött a gravitációshullám-detektorok következő megfigyelési időszaka, az univerzum titkainak felfedezéséért.
Fényes Lóránd épp azt a galaxist fotózta, amelyről nem sokkal később kiderült, hogy egy szupernóva jelent meg benne.
Minden eddig ismert szupernóva elhalványul a robbanás mellett, amely nagyjából 8 milliárd éve történt és a fénye csak nemrég ért el hozzánk. És még mindig érkezik.
A TW Hydrae nevű csillag még nincs 10 millió éves. Gyűrűként kering körülötte a por és a gáz, ebben a térben két születőben lévő bolygó is megbújhat. De lehet, hogy három.
A por bolygócsírák közötti ütközések során keletkezett - mondja Gáspár András a jelenségről írt tanulmány vezető szerzője az Arizonai Egyetemről.
A NASA marsi helikoptere már 51-szer repült a vörös bolygó légkörében, ezzel abszolút rekorder. Az újabb emelkedés során egy fotót is készített a tájról.
A NASA InSight szondája két olyan szeizmikus eseményt is rögzített, ami segített kiszámolni, mekkora lehet a bolygó magja, és azt is, hogy milyen lehet az összetétele.
A HIP 99770b kódjelű exobolygó jóval nagyobb a Jupiternél, és messzebb is kering a központi csillagától, mint a mi Jupiterünk a Naptól. Ami azonban igazán érdekes, az a felfedezés módja.
Az amerikai Princeton Egyetem kutatói által kifejlesztett algoritmus, a Primo elemezte a Messier 87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukról készült fotót, majd a nyers adatok alapján átdolgozta azt.
