Először végeztek hazánkban vizsgálatot arról, hogy a Magyarországon alkalmazott földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogok mellett milyen hatással van más repülő rovarokra.
A Floridai Egyetem kutatóija, Eva Bucnker listát készített arról, hogyan lehet hatékonyan védekezni a csípőszúnyogok ellen.
Bár hűvösebb idők jönnek, még van esély arra, hogy az árvíz levonulta után megint több legyen a szúnyog. A gyérítésük ugyanakkor sok kérdést felvet. Például azt, hogy miért nem tudunk leszakadni a kémiai módszerről, ami ártalmatlan rovarokra is veszélyes, miközben a csípőszúnyogok ellenállókká válnak rá. Rovarásszal eredtünk a vérszívók nyomába.
A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez a kutatók, és ehhez több módszer is rendelkezésre áll.
A kutatók olyan inváziós csípőszúnyogokat akarnak vizsgálni, amik emberre veszélyes kórokozókat is terjesztenek.
Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak. Új sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, hogy mindennapjainkra milyen hatással van a klímaváltozás.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak közreműködésével Szúnyogmonitor néven új weboldalt hoztak létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését. A közösségi tudomány (citizen science) jegyében létrehozott, lakossági megfigyelésekre épülő weboldal április elsején kezdte meg működését.
Meglepő eredményre jutottak a szúnyogokkal kapcsolatos kutatásaik során a Malajziai Egyetem munkatársai. Azt mondják, az elektronikus zene olyan "fülsüketítő" a rovarokra nézve, hogy nem bírják, inkább odébbállnak.
Három különböző kutatócsoport által végzett vizsgálatok egyértelmű tudományos bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a zikavírus képes elérni és megsemmisíteni vemhes egerek magzatainak agysejtjeit. A felfedezéseik megerősítették a zikavírus és a súlyos magzati rendellenességek közötti kapcsolatot.
A korábban jobbára ártalmatlannak tűnő zikavírussal, amely normál esetben enyhe lázzal, fej- és ízületi fájdalommal, valamint bőrpirosodással jár, már 500 ezren fertőződhettek meg a dél-amerikai országban.
