Magyar kutatók ránéztek a kémiai szúnyogirtásra, amit találtak, az nagyon aggasztó

Először végeztek hazánkban vizsgálatot arról, hogy a Magyarországon alkalmazott földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogok mellett milyen hatással van más repülő rovarokra.

  • HVG

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembereinek vizsgálata a földi ULV (ultra low volume) módszerre terjedt ki. Ennél a technológiánál nagyon kis mennyiségű rovarirtó szert (Deltametrin) rendkívül finom, ködszerű cseppek formájában juttatnak a levegőbe. A gyérítést rendszerint napnyugta után vagy hajnalban végzik, amikor a szúnyogok a legaktívabbak.

A mostani kutatás különlegessége a kutatóintézet közlése szerint, hogy külön vizsgálta a gyérítés hatását az őshonos és inváziós szúnyogfajok esetében. Ez azért fontos, mert a korábbi feltételezések szerint az inváziós fajok – például az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) vagy a koreai szúnyog (Aedes koreicus) – kevésbé érzékenyek a hagyományos földi kémiai kezelésekre.

Ezek a fajok inkább nappal aktívabbak, kisebb területen mozognak, és gyakran védettebb, emberközeli környezetben – sűrű növényzetben, udvarokban, épületek körül – tartózkodnak, ezért az irtószerek is várhatóan kevésbé hatnak rájuk.

https://hvg.hu/tudomany/20260720_szunyog-gyeritese-vedekezes-csipes-szunyogriaszto

A bioRxiv című preprint szerveren elérhető vizsgálat eredményei azonban kimutatták, hogy az inváziós és az őshonos fajok egyedszáma rövid távon hasonló mértékben csökkent a kezelések után. Ez arra utal, hogy a jelenlegi földi ULV-eljárás az inváziós szúnyogokra is hat, a hatás nem különíthető el attól, amit az őshonos fajok esetében mértek a kutatók.

A szakemberek úgy találták, hogy a kezelt területeken a szúnyogok egyedszáma átlagosan mintegy 45 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a hatékonyság korántsem volt egységes: egyes helyeken erős, máshol alig kimutatható hatás jelentkezett. A kezelések eredményességét a helyi környezeti tényezők – például a szélviszonyok és a kiinduló szúnyogegyedszám – is befolyásolták.

A vizsgálat másik fontos megállapítása, hogy a földi ULV-kezelések nem szelektívek. A speciálisan kutatási célokra kialakított, úgynevezett Malaise-csapdákkal (nagy, sátorszerű hálókkal) gyűjtött minták alapján

a szúnyogok mellett más repülő rovarok egyedszáma is jelentősen visszaesett a kezelt területeken.

A csökkenés különösen a kisebb és közepes méretű rovarcsoportoknál volt erős, és a beporzók – köztük zengőlegyek, méhek és lepkék – is érintettek voltak.

„A vizsgált ULV-alapú gyérítés egyértelmű ökológiai kihívást jelent. Miközben rövid távon csökkenti a szúnyogok számát, ezzel párhuzamosan hasonló mértékű károkat okozhat a repülőrovar-közösségekben is” – mondja Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. Egyúttal megjegyzi: a jelenlegi gyakorlat átgondolása szükséges, méghozzá a fenntarthatósági szempontok alapján.

„Indokolt lenne nagyobb hangsúlyt adni az integrált szúnyoggyérítésnek, különösen a tenyészőhelyek felszámolásának, a biológiai védekezésnek és a célzottabb beavatkozásoknak” – hangsúlyozza a kutató.

https://hvg.hu/tudomany/20251230_him-szunyogok-csipes-verrel-taplalkozas-felfedezes-kutatas

A szerzők megjegyzik: kutatásuk célja nem az egyoldalú állásfoglalás, hanem az, hogy objektív, számszerű alapot adjanak a döntéshozatalhoz és a jövőbeli stratégiaépítéshez. Ehhez össze is állítottak egy szakmai kiadványt, amely ide kattintva olvasható el.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások