Ez történhet az agyával, ha mindennap eszik vörös húst
Amerikai kutatók több mint 130 ezer ember egészségének alakulását követték nyomon 43 éven át, hogy megtudják, milyen mértékű szerepet játszik a táplálkozás a demencia kialakulásában.
Amerikai kutatók több mint 130 ezer ember egészségének alakulását követték nyomon 43 éven át, hogy megtudják, milyen mértékű szerepet játszik a táplálkozás a demencia kialakulásában.
Amerikai kutatók szerint a citomegalovírus-fertőzés során előfordulhat, hogy egy aktív vírus eljut az agyig, ami hatással lehet az Alzheimer-kór kialakulására.
Az öregedő társadalmak egyik komoly problémája a demenciás esetek növekvő száma. Sajnos erre az összetett tünetegyüttesre nincsen gyógymód, éppen ezért fontos a megelőző stratégiákra koncentrálni. Spanyol kutatók egy olyan élelmiszerfajtát tettek tüzetesebb vizsgálatok alá, amelynek a demenciára gyakorolt hatásával kapcsolatban korábban ellentmondó eredmények születtek.
A Harrods volt tulajdonosa a gyanú szerint 111 nőt erőszakolt meg. Fia náci háborús bűnöshöz hasonlította Mohamed Al-Fayedet.
Hány embert érint ma a demencia és az Alzheimer-kór Magyarországon? Mikor és miért nő a betegség kockázata? Az életmód vagy a genetika felelős a kialakulásáért? Miért védőfaktor a magas iskolai végzettség, és miért veszélyes a halláskárosodás, a magas vérnyomás vagy az elhízás? A HVG egészségpodcastjának legújabb adásában ennek jártunk utána.
Amerikai kutatók 27 éven át vizsgálták, miként változik a kísérletbe bevont önkéntesek agyának felépítése. A szakemberek meglepő összefüggést találtak a cukorbetegség és az Alzheimer-kór kialakulása között is.
Ha a demenciát sikerül korán felismerni, értékes éveket nyerhetnek a betegek. Ezta reményt adja most meg egy újonnan kifejlesztett lézeres vizsgálat.
Már eddig is volt elég belőlük, de most újabb kockázati tényezőket azonosítottak a kutatók, amelyek az időskori elbutuláshoz (demenciához) vezetnek. Ez a tudás viszont sokakat hozzásegíthet ahhoz, hogy akár orvosi kezeléssel, akár csak odafigyeléssel megelőzzék a majdani szellemi hanyatlást.
Egyelőre megmagyarázhatatlan, miért tisztul ki egyes demens emberek vagy agyi sérültek gondolkodása közvetlenül a haláluk előtt. A kutatók gyökeresen új tudományos modellt keresnek. Ha egyszer megtalálnák a rejtélyes „kapcsolót“, az forradalmasíthatná a demencia kezelését. De erre még sokat kell várni.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a halláskárosodás jelezheti a demencia kialakulásának magasabb kockázatát, ezért nem érdemes annyival elintézni a hallásproblémát, hogy ez a természetes öregedés velejárója.
Amerikai kutatók több mint 2,4 millió ember betegadatait vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a kognitív hanyatlásnak előjele lehet, ha valaki elesik.
Az Egyesült Királyság tudósai egyelőre maguk sem tudják, milyen eredményt hozhat, hogy a mesterséges intelligenciával kerestetik a demencia kialakulására utaló jeleket. Abban viszont biztosak, hogy nagyon komoly lehetőséget jelent, hogy ekkora adatkészlettel dolgozhatnak.
A Harvard Egyetem kutatói szerint kapcsolat lehet a demencia kialakulása és a herpeszvírus okozta övsömör között. Mindez azt is jelenti: az övsömör elleni védőoltás hatékony segítség lehet a demencia kivédésében.
Amerikai kutatók becslése szerint akár 45 százalékkal is lehetne csökkenteni a demencia kialakulásának globális arányát, ha egyszerre foglalkoznak az érintettek a betegséget katalizáló 14 rizikófaktorral.
Hatalmas előrelépést tehettek a tudósok afelé, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal is diagnosztizálni lehessen az Alzheimer-kórt – méghozzá olyan elképesztő pontossággal, melyre a jelenleg alkalmazott hagyományos módszerek sem alkalmasak.
Akinek szellemi kihívást jelentő, változatos munkája van, azt kisebb eséllyel fenyegeti a demencia. Ezt norvég kutatók állítják, akik 305 különböző típusú munkát vizsgálva felmérték, milyen összefüggés van a munkahelyi intellektuális erőfeszítés és a késői években jelentkező kognitív problémák között.
A politikai segítő szándékot hiányolja az otthon ápolás megterhelő munkáját végzők nevében a Visszatért hozzám az emlékezet című könyv szerzője, aki sok éve gondozza demenciával élő édesanyját, és a nehézségek dacára a beteg „világos” pillanatainak örömét is megéli, mondja el a HVG interjújában Szűcs Teri.
A 88 éves riporter azt mondja, az orvosa szerint nincs betegszinten, de mindennap felidegesíti magát, amiért nem jutnak eszébe szavak.
Még azelőtt megkezdhető lehet az Alzheimer kezelése, hogy visszafordíthatatlan károsodások történnének – köszönhetően egy nemzetközi kutatócsoport felfedezésének.