Szokott kézzel írni? Kiderülhet belőle, ott van-e a háttérben az Alzheimer-kór
Portugál kutatók vizsgálata állapította meg, hogy az agy bizonyos területei túlterhelődnek akkor, ha egy demenciában szenvedő embernek kézzel kell írnia.
#demencia
Mit tehetünk evéssel és ivással a demencia ellen? – több százezres mintán vizsgálták
Ahogy öregszik a Föld népessége, úgy nő a demenciás esetek száma. Úgy tűnhet, az ember kiszolgáltatott ennek a kórnak, azonban az utóbbi időben több kutatás is új megvilágításba helyezte a megelőzés lehetőségeit.
Kiderült valami a húsfogyasztásról, és ez most jó hír
Svéd kutatók vizsgálata alapján azoknál, akik az APOE4 nevű génvariánssal rendelkeznek, a húsfogyasztás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Aki fittebb, annál kisebb lehet a depresszió és a demencia kockázata
Négymillió ember adatait és közel harminc tanulmány eredményeit vetette össze egy nemzetközi kutatócsoport, hogy megvizsgálja, a szív- és tüdőrendszer működése hogyan hat a mentális zavarok és a demencia kialakulására.
Miért ismerik alig az övsömör elleni oltást Magyarországon, és miért lenne rá óriási szükség?
Ritkán halálos, de nagyon fájdalmas betegség az övsömör. Létezik ellene oltás, amit Németországban ingyen adnak a rászorulóknak, Magyarországon azonban szinte ismeretlen. Pedig a vakcina az időskori szellemi hanyatlástól is védhet. Miért logikus, hogy összefüggés van a demencia és az övsömör között?
Mégsem hatásos a Ginkgo biloba a kognitív hanyatlás ellen?
Az agyműködés karbantartójaként is hirdetett Ginkgo biloba (páfrányfenyő) Európában talán a legszélesebb körben használt gyógynövény, amelyet kifejezetten az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás megelőzésére fogyasztanak.
Mi növeli az Alzheimer-kór kockázatát – és mit tehetünk ellene?
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
Súlyos egészségügyi következményei lehetnek a magánynak
Ha valaki elszigetelten él, az nemcsak az érzelmeire, hanem a fizikai egészségére is hatással lehet. Hosszú távon mindez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kérdéseket is felvet.
A demencia évekkel később jelentkezhet, ha valaki több nyelven beszél – így edzi az agyat a nyelvek közti váltás
Akik rendszeresen több nyelvet használnak, azok nemcsak intelligensebbek és komplexebben látják a világot, hanem jobban ellenállnak a szellemi hanyatlásnak és más agyi betegségeknek is – tárták fel a kutatások. Míg a többnyelvűség Magyarországon ritkaságnak számít, globálisan inkább ez a norma, amely a legtermészetesebb módon teszi ellenállóvá az agyat az öregedés hatásaival szemben.
25 évvel az első tünetek előtt jelezheti a demenciát egy egyszerű vérvizsgálat
A vérben is kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggő p-tau217 fehérje jelenléte, és ez akár évtizedekkel korábban jelezheti a betegség későbbi megjelenését.
Az elhízás drasztikusan felgyorsíthatja a kognitív képességek romlását
Egy friss tanulmány bőséges népegészségügyi mintán mutatott ki közvetlen ok-okozati összefüggést a súlytöbblet és a demencia emelkedett kockázata között. A munka arra is rámutat, hogy a magas vérnyomás kezelése és az egészséges testsúly fenntartása elsődleges az időskori hanyatlás megelőzésében.
Csökkenti a demencia kockázatát egy speciális agytorna
Újabb bizonyítékot találtak a tudósok arra, hogy a szellemi edzésnek milyen pozitív hatásai vannak az agy hosszú távú egészségére.
130 ezer ember a tanú: 18%-kal kisebb eséllyel lesz demens, aki megiszik napi 2-3 csésze kávét
A koffeintartalmú kávé és a tea fogyasztása lehet a titkos fegyver a demencia elleni küzdelemben – összegezhető amerikai kutatók vizsgálatának eredménye. Átfogó kutatásról van szó, amelyben több évtizedig követtek nyomon több mint 130 ezer egészségügyi dolgozót.
38%-kal kisebb esély az Alzheimerre: van néhány jó szokás, amit érdemes felvenni
Amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy az intellektuális elfoglaltság – legyen szó írásról, olvasásról vagy nyelvtanulásról – segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
131 000 ember vizsgálatából kiderült: a demencia ellen is jó lehet a koffein
Már napi néhány csésze kávé vagy tea fogyasztása is csökkentheti a demencia kockázatát egy friss kutatás szerint.
Alzheimer-kórt válthat ki az agyban dolgozó tisztítósejtek tevékenysége
Egy újabb amerikai kutatás erősítette meg azt a sejtést, hogy az agy apró és fontos takarítósejtjei, a mikrogliák túlbuzgóságukban akár az Alzheimer-kór kialakulásához is hozzájárulhatnak. A tanulmány új irányt adhat a betegség terápiájának.
Az eutanáziatörvényt a demens betegekre is ki kellene terjeszteni Ian McEwan szerint
Az író több közeli családtagja révén is érintett; mint mondta, szörnyű volt megélnie, amikor az édesanyja állapota olyannyira előrehaladottá vált, hogy „egyszerre volt élő és halott”. A törvény még nem ment át.
Másnak nem gyanús, hogy Trump elnökön kezd elhatalmasodni a demencia?
Donald Trump egy évvel a második elnöki beiktatása után egyre jobban rátelepszik a világ pszichéjére. Fáradhatatlanul és fárasztóan szítja egymás után a feszültséget az Atlanti-óceán mindkét oldalán, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten. De vajon tényleg fáradhatatlan az amerikai elnök, és főleg: tudja, mit csinál? A közvéleményt jó ideje foglalkoztatja Trump egészségi és mentális állapota, de az amerikai sajtónak csak egy kis szelete vállalkozik arra, hogy kimondja: az elnöknek nemcsak malignus nárcisztikus személyiségzavara lehet, hanem demenciája is.
Egy jól ismert aminosav lehet a kulcs az Alzheimer-kór megállításához
A WHO becslése szerint körülbelül 57 millió ember él a világon demenciával, és az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb oka ennek a rendellenességnek. Meggyógyítani még nem lehet ezt a betegséget, de ígéretes eredmények kecsegtetnek legalább a megállításával, a progresszió lassításával. Az egyik legújabb kutatás egy egyszerű aminosavban találta meg az ehhez vezető utat.
„A demenciában a legnehezebb talán az élő gyászfolyamattal megbirkózni”
A demenciával élők ápolói maguk is láthatatlan betegekké válhatnak; könnyen izolálódnak, fizikai és anyagi nehézségeik tetemesek. Mivel lehetne könnyíteni az ő terheiken és a demens betegek helyzetén a teljesen bedugult magyar szociális rendszerben? Szakemberek kerestek válaszokat.
