Bár hivatalosan még mindig csak ködösít, a hvg.hu információi szerint már döntött a kormány a lombikprogram állami támogatásának kiterjesztéséről. A támogatott kezelésre váróknak jó, a magánintézményeknek rossz hírek következnek.
Az elmúlt négy évben több mint kétszázmilliárd forintot költött a kormány a gyermekvállalás ösztönzésére, de évi 2500-nál nem született több gyerek, mint korábban, miközben ennek az összegnek századrészéből is születhetne ugyanennyi, már ha évek óta tartó ígérgetés után végre megemelnék a lombikkezelések drasztikusan alacsony támogatását. A közelmúltban bejelentett kormányzati demográfiai csomag lépései közt nem szerepelt a meddő párok helyzetén könnyítő intézkedés, a magánszolgáltatók kiszorítása viszont e területen is megkezdődött.
Tavaly október elsején 9 millió 803 ezer 837-en éltek Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint.
Pusztán több anyagi támogatással nem lehet a népességfogyást megállítani, ehhez a magyar társadalom gyermekbaráttá formálására lenne szükség. A kormány friss intézkedései azonban jó irányba mutatnak.
Ez így működik, kultúrák és népek jönnek, mennek és keverednek zsongva, na persze nem túl rég, csak az ún. európai civilizáció kezdetei óta.
A Családok Budapesti Világtalálkozóján jelentette be a miniszterelnök a kormány döntését.
A KSH friss éves országjelentése szerint kevesebb magyar hagyja el az országot, mint korábban, ráadásul a korábban kivándoroltak közül 17 ezer ember hazatért. A születésszám rekordokat dönt – igaz, van még hova javulni –, és a házasodási kedv is nő.
Kisebb csoda – vagy egy azzal felérő kormányzati intézkedési terv – kellene hozzá, hogy megállítsa a kormány a rémisztő mértékű hazai népességfogyást. A már többször beharangozott születésösztönző csomagnak egyelőre csak egy-két részletét ismerni, így magunk próbáltuk meg számba venni, miből válogathat a kormány, ha tényleg évi 30 ezerrel több gyereket szeretne.
Budapest vonzáskörzetében és a keleti országrészben vannak a "szigetek", amelyekben a demográfiai folyamatok pozitív értéket mutatnak.
2010 és 2016 között 78 ezer külföldön született gyermek magyar anyakönyvezését kérték - derült ki egy adatigénylésből. Ez nem sokkal kevesebb, mint ahány gyermek tavaly született Magyarországon
Az év első hónapjában jelentősen megnőtt a természetes fogyás mértéke, de az MTI infografikája azt is megmutatja, hogyan nézett ki mindez az elmúlt évtizedekben. Az 1980-as évek elején volt egy nagy törés.
Egyre több gyereknek ad életet az utóbbi időben egy-egy nő, az újszülöttek száma, némi túlzással, összességében mégis évi 88–92 ezer között „stagnál” – derül ki a Magyar statisztikai évkönyv, 2015 című, nemrég megjelent kiadványból.
A népességfogyás megállítására Magyarország világviszonylatban is rengeteget költ, ehhez képest csak szerény javulást mutatnak a gyerekvállalás terén a héten bemutatott ifjúságkutatás számai. A magyarok nehezebben találnak párt maguknak, és egy sor félelmük van a családalapítás kapcsán. Talán a Nyugaton munkát talált fiatalok aggodalmait új lakhelyükön jobban kezeli az állam és a társadalom, körükben ugrásszerűen nő a születésszám.
A Franciaországba érkezett migránsok körében magasabb a diplomások aránya, mint a fogadó országban. Míg a franciáknál ez az arány 27 százalék, addig az ott élő románok 37, a lengyelek 32 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
Mindössze öt olyan járás akadt az országban, ahol az anyák több gyereket hoztak világra, mint ahányan a körzetben elhunytak – derül ki a HVG hetilap cikkéből.
Lapunk olvasóinak egynegyedét kifejezetten nyomasztja, hogy nincs módjában takarékoskodni nyugdíjas éveire. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég.
A kormány több eszközzel próbálta az elmúlt években megakadályozni, hogy csökkenteni kelljen az öregkori ellátásokat, megnéztük, mi lehet az eredmény hosszabb távon.
Soha nem volt olyan kevés gyilkossági ügy Magyarországon, mint 2015-ben, de a HVG cikke szerint nem teljesen tiszta, hogy mi állhat a javulás mögött.
