„Milyen emberek vagytok ti?! Tönkreteszitek emberek életét, és ti beszéltek arról, hogy hogy segítitek a gyermekvállalást?! (…) Focipályát építünk, mert az a legfontosabb, milliárdokból, a hozzám hasonló több tízezer nőtől és férfitól meg elvettétek az utolsó reményt, hogy gyerekük legyen?! Ezt mért nem jelentettétek be a médiában, erről mért nem beszéltek? Milyen családbarát kormány vagytok ti? Menjetek be egy meddőségi központba, és nézzétek meg, hogy sírnak a nők, akik mindent megtettek volna azért, hogy gyerekük legyen, és ti elvettétek tőlük!! Hogy sírja el magát az asszisztensnő a telefonban, mikor egy meddő nőnek, aki évek óta küzd, hogy gyereke legyen, azt kell mondania, hogy majd egyszer, talán, valamikor, évek múltán mikor már kifutott az időből, rákerülhet a sor... Mit tettetek??”

Két nap alatt bejárta az internetet annak az elkeseredett 40 éves nőnek a levele, akit a múlt héten azzal utasítottak félévnyi várakozásra egy fővárosi meddőségi klinikán, hogy az állami támogatást elvonták, ezért nincs miből elvégezni a lombikkezeléseket. Pontosabban, ha ő maga kifizeti a félmilliós nagyságrendű összeget (amihez még plusz legalább 250 ezer forintba kerülnek körülbelül a gyógyszerek), akkor magánúton hamarabb is sorra kerülhet.

Az idő sürget, a hatóság kivár

Anita azonban – ahogy a hvg.hu-nak elmondta – sok tízezer sorstársához hasonlóan ezt nem engedheti meg magának. Pláne, hogy az első lombikkezelés ritkán hozza meg a sikert, és még az OEP által támogatott eljárásban is legalább háromszázezer forintba kerül, mire a számtalan vizsgálat, magánrendeléses receptírás, illetve konzultáció, valamint a 70 százalékos tb-támogatással is horrorárú hormonkészítmény kiváltása után eljut végre az „ingyenes” beültetéshez. Bár lassan tíz éve tartó kálváriája során az orvosi rendelők várótermeiben mindig találkozott olyanokkal, akik a házukat zálogosították el vagy személyi hitelt vettek fel, hogy ne kelljen hosszú hónapokat várniuk az államilag támogatott kezelésre, a múlt hétig bízott abban, hogy neki enélkül is sikerülhet.

Pedig az idő Anitát is sürgeti, hiszen 40 éves kor után a hormonszint természetes csökkenése folytán minden egyes hónappal csökken az esély az eredményes termékenységi kezelésre. Ezért is érte hidegzuhanyként, amikor az első, sikertelen beültetését követő kötelező három hónapos várakozási idő lejártával – ahogy orvosa kérte – bejelentkezett a Budai Meddőségi Centrumba (BMC), hogy mielőbb időpontot kérjen a következő kezelésre.

Amikor a fél évvel későbbi – novemberi – időpontot hallva sírni kezdett, az asszisztens is sírva fakadt. Azt mondta, nagyon sajnálja, ott mellette is sír még két másik leendő kismama, akik szintén most tudták meg, hogy a támogatás elvonása miatt fél évet kell várniuk a következő kezelésre, és állítása szerint aznap már legalább húsz érdeklődővel kellett ugyanezt közölnie. Anitát különösen az dühítette fel, hogy épp az időpontkérés reggelén hallotta az örömteli beszámolót a hírekben, hogy a kormány kibővíti a lombikprogram támogatását – nagyjából két órával azelőtt, hogy közölték a pofonnal felérő hírt a meddőségi centrum recepcióján.

Túry Gergely

Anita később beszélt a saját orvosával is, a doktor elmondásából pedig az derült ki, hogy míg korábban havi 65 IVF-ciklusra (IVF = lobikbébi-eljárás, vagyis in vitro fertilizáció – a szerk.) volt támogatása, vagyis egymaga ennyi beavatkozást végezhetett el egy hónapban, addig ezt áprilistól 17-re csökkentették le, és így járt a budai intézmény többi, kezeléseket végző orvosa is. Hozzá kell tenni: az orvos szerint az eredeti 65 helyett 165-öt is el tudtak volna végezni havonta, de csak 65-öt finanszírozott a társadalombiztosítás.

Ez országosan is így van egyébként: állami költségen ma évente mindössze hatezer lombikkezelés elvégzésére van keret: tíz intézmény között elosztva összesen ennyit finanszíroz az OEP, miközben nagyjából még egyszer ennyire lenne kereslet.

Ha akarunk, csináljunk

Kaáli Géza professzor, a támogatott kezelések több mint 60 százalékát végző Kaáli Intézet igazgatója évek óta lobbizik a támogatás kibővítéséért. Legutóbb a nagy horderejűként beharangozott kormányzati születésösztönző csomag bejelentése előtt hívta fel a miniszterelnök figyelmét, hogy a kezelésekre vonatkozó volumenkorlát hat évvel ezelőtti eltörlésével ma tízezerrel – egy szentendrényi város lakosságával – több gyerek élhetne Magyarországon. A magyar nők gyermekvállalási kora az európai trendekhez hasonlóan ugyanis kitolódott, emiatt a meddőségi problémákkal küzdő párok száma folyamatosan emelkedik: míg négy éve minden ötödik párnak voltak gondjai a termékenységgel, mára csaknem minden negyediknek csak orvosi segítséggel lehet(ne) gyermeke.

A kormány ambiciózus kitűzéséhez – hogy évente 30 ezerrel több gyerek szülessen – Kaáli Géza szerint a meddőségi intézetek nagyban hozzá tudnának járulni, ha a kormány igényt tartana erre.

„Ha akarunk gyereket, csináljunk gyereket”

– adná ki szíve szerint a parancsot viccesen a Kaáli Intézet vezetője, aki összehasonlításképp felidézte, hogy az elmúlt években családtámogatásokra fordított nagyjából kétszázmilliárd forintból évente alig kétezerrel több gyerek született, míg ennek századából (!), kétmilliárd forintból is nagyjából ugyanennyivel több foganhatna meg, ha megduplázhatnák a jelenlegi 6000 támogatott kezelést. (A születések évenkénti alakulásáról lásd mellékelt táblázatunkat – a szerk.)

„A kormány évek óta győzködi, anyagi előnyök felvillantásával akarja gyerekvállalásra rávenni a párokat. A meddőségi intézetekben viszont nagyon sok meddő pár jelentkezik. Őket nem kell győzködni, évek óta gyereket szeretnének” – tette hozzá Kaáli Géza. A professzor szerint az azóta bejelentett demográfiai csomag azért is igazságtalan, mert csak az érintett korosztály 75 százalékát szólítja meg, negyedük azonban – akiknek természetes úton nem lehet gyerekük – kimarad belőle. A szakember állítása szerint hat éve egyébként már eljutott tervével az akkori egészségügyért felelős államtitkárig. Sőt, Szócska Miklós kérésére az OEP Finanszírozási Főosztálya 2011-ben készített is egy helyzetelemzést.

Túry Gergely

A hvg.hu birtokába került jelentés úgy számolt, hogy évi plusz 4000 kezeléssel hozzávetőlegesen 5 százalékos születésszám-emelkedést érhetne el a kormány. A dokumentum szerint azonban azáltal, hogy többen keresnék fel a termékenységi központokat, még a kalkulált évi plusz 1500-nál is több gyerek születhetne, mert ezres nagyságrendben mérhető azon párok száma, akiken már a lombikkezelést kötelezően megelőző egyéb meddőségi kezelések (inszemináció vagy hormonális kezelés) is segítenének.

Az OEP elemzése arra is javaslatot tett, hogy az igénybe vehető IVF-ciklusok számát igazítsák a jelentkezők életkorához, és a jelenlegi általános öt ciklus/kérvényező helyett 35 év alatt hat, 35 és 40 év között négy, 40 és 42 év között pedig kettő ciklust finanszírozzon a társadalombiztosítás. A szakértők szerint ez nem járna többletköltséggel, viszont azáltal, hogy minél korábbi gyermekvállalásra ösztönözne, emelné a kezelések hatékonyságát, hiszen 42 év felett a sikeres beavatkozások száma már nagyon minimálisra csökken.

A támogatásemelés pozitív hatásait 2015-ben Szócska Miklós utóda, Zombor Gábor is megerősítette, de az intézkedésből azóta sem lett semmi. Az ígéret elmaradását firtató kérdéseinkre az egészségügyi államtitkárság múlt héten is csak annyit válaszolt: hogy "a kormány mind a ciklusszám, mind a gyógyszertámogatás tekintetében kedvezőbb feltételeket kíván teremteni, ám a jogszabály módosítása még folyamatban van”.

A parlamentben kedden Orbán Viktort is megkérdeztük, hogy az általa bejelentett születésösztönző csomagból miért maradtak ki a meddő párok helyzetén könnyítő intézkedések, mire a miniszterelnök azt válaszolta: nem maradtak ki. A részleteket firtató kérdéseinkre azonban csak annyit mondott: a kormány döntött a támogatásukról. Hogy ez pontosan mikortól és milyen formában megvalósuló támogatást jelent, arra Orbán Viktor helyett már csak sajtófőnöke, Havasi Bertalan válaszolt, ő is csak annyit: kérdezzük meg az egészségügyi államtitkárságtól. Tőlük viszont nem kaptunk választ kérdeseinkre.

A bűn neve: magánszolgáltató

A feltételek változásából egyelőre csak annyi látszik, hogy – ahogy az várható volt – a kormány elkezdte kiszorítani a piacról a magánszolgáltatókat. Múlt hét pénteken például a Kaáli Intézet 15 éve működő, államilag támogatott beavatkozásokat is végző debreceni centrumát ebrudalták ki az egyetemi klinikáról, információink szerint egyértelműen a minisztériumból jövő, a magánszolgáltatók igénybevételét tiltó, felső utasításra.

Az intézet kiszorítása feltehetően része annak a korábban megszellőztetett kormányzati törekvésnek, amely szerint az Emmi a jövőben 4000-rel megemelné ugyan az egészségbiztosítási kassza terhére évente elvégezhető lombikkezelések számát, de három, kiemeltként kezelendő állami központba, a Budai Meddőségi Centrumba, a Semmelweis Egyetem Női Klinikájára és a pécsi klinikára terelné a beavatkozásokat, illetve azok megnövelt támogatását. (A Magyar Hírlap januárban ennek durvább verziójaként egyenesen arról írt, hogy a támogatás egészéből kizárnák a magánszolgáltatókat.)

MTI / Máthé Zoltán

A változások előszeleként alakulhatott ki egyébként a Budai Meddőségi Centrumban az a helyzet, amit a cikk elején idézett Anita is kénytelen volt megtapasztalni. Úgy tudjuk, a BMC év elején szóbeli felhatalmazást kapott a minisztériumból, hogy végezze el az addig havonta végzett lombikkezelései dupláját. A meddőségi központ így is tett, ám a beavatkozásokat azóta sem számolta el neki az OEP, így az intézmény a megbeszélt kezelések lemondásával, illetve elhalasztásával próbálja korrigálni az önhibáján kívüli, de rá terhelt „túlköltekezést”.

Amikor egyszeri érdeklődőként felhívtuk a BMC egyik orvosát, az asszisztense valóban azt mondta: sajnálják, de „finanszírozási problémák merültek fel”, így csak azok beavatkozását végzik el „belátható időn belül”, akik rajta vannak egy bizonyos belső várólistán. A támogatás-, illetve kapacitáscsökkentés a többi intézményt egyelőre viszont nem érinti: kíváncsiságból felhívtuk a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetem szintén előtérbe helyezni kívánt meddőségi klinikáit is, de mindkét helyen azt mondták: egyelőre nincs finanszírozási gondjuk, és „csak” a szokásos három-négy hónapot kell náluk időpontra várakozni.

A Budai Meddőségi Centrumban kialakult helyzetről megkérdeztük természetesen az Emmi egészségügyi államtitkárságon kívül a BMC több vezetőjét is, de nem kaptunk választ kérdéseinkre.