Mindig van remény: Botswanában 58 év után veszített választáson a kormánypárt
Az eddigi elnök, Mokgweetsi Masisi elismerte vereségét és gratulált ellenfelének.
Az eddigi elnök, Mokgweetsi Masisi elismerte vereségét és gratulált ellenfelének.
Hogyan lehet véget vetni a demokrácia hanyatlásának? Ezt a kérdést igyekszik megválaszolni az elismert szociológus. Szerinte időben kell lépni, és most jött el az idő.
Amikor a fideszes pártállam a rezsim szolgáinak kifizetőhelyek sokaságát hozza létre, akkor az intézményeket korrumpálja. Az állami intézmények eredeti, demokratikus küldetésének rovására él vissza a hatalommal. Az Orbán-korszak után ezeket intézményeket fel kell számolni vagy demokratizálni kell. Vélemény.
Ha Ukrajna vereséget szenvedne, Magyarországnak olyan szomszédja lenne, amely a kudarcért a Nyugatot és Magyarországot hibáztatná – ezért érvel Timothy Garton Ash brit történész a háborúban álló ország biztonságának garantálása és uniós tagsága mellett. Az Oxfordi Egyetem professzora szerint Magyarország már nem demokrácia.
A két újságírót olyan, gyarmati időkből származó törvény alapján ítélték el, amelyet egészen a közelmúltig ritkán alkalmaztak az ügyészek.
A PISA-eredmények és a jogállamiság szoros kapcsolatát mutatta ki egy friss tanulmány. Magyarországon mindkét érték romlott.
„A legközelebbi beszélgetésünkkor talán már Magyarország is a demokratikus megújulás útján lesz” – hangzott el a Budapest Fórum előadásán, ahol szakértők elemezték, hogy példaként szolgálhat-e Magyarországnak a lengyel kormányváltás és az azóta zajló politikai küzdelem.
Az egykori amerikai elnökjelölt egy 2018-as cikk alapján “demokráciaölőnek” minősítette a magyar rendszert, de nem számíthatott a magyar miniszterelnök politikai igazgatójának bűnlajstromára.
Ferenc pápa a számos országban terjedő „demokrácia-szkepticizmus” miatt aggodalmát fejezte ki a demokrácia helyzete miatt szerte a világon az olasz katolikusok 50. szociális hete alkalmából Triesztben tartott rendezvényen vasárnap elhangzott beszédében.
Mi a politika? Hogyan működnek a választások, a többpártrendszer? Miért kerülhet valaki politikai okokból börtönbe? Mit tehetünk, ha nem értünk egyet a hatalommal? A felfokozott kampányidőszakban és a választások utáni intenzív közéleti pezsgésben sok szülő eszköztelennek találhatta magát, amikor a világra kíváncsi gyereke a politikáról kérdezősködött. A gyerekek mindent érteni szeretnének, és mindenről rengeteg kérdésük van. Sokszor azonban nehéz választ adni, és felnőttként arra is rádöbbenhetünk, hogy mi magunk sem látjuk át maradéktalanul azt, amit a kicsik firtatnak. Ezért összegyűjtöttünk néhány kiváló könyvet, amely a legkisebbektől a kamaszokig nagy segítséget nyújthat a közéletben való eligazodásban.
A francia elnök szerint Európának három nagy fenyegetéssel kell egyszerre megküzdenie. Az első az oroszok jelentette biztonsági fenyegetés, a második a Kína jelentette gazdasági veszély, a harmadik pedig a szélsőjobboldali erők megerősödésével válságba kerülő demokrácia.
Míg Belgiumban alacsony a távolmaradók aránya, addig Görögországban, ahol szintén kötelező a szavazás, ez meghaladja a 40 százalékot. Ez arra utal, hogy a kötelező szavazás hatékonysága nagymértékben függ más tényezőktől is, mint például az állam képességétől a szankciók kiszabására és a polgárokban élő állami hitelességtől.
Az elmúlt húsz évben leginkább Magyarországon gyengültek a demokratikus intézmények – derül ki a Freedom House legfrissebb jelentéséből.
Most sem tetszünk majd forradalmat csinálni. Magyar Péter fellépése is arról szól, hogy az Orbán-rendszert bizony exorbánista utódpárttal vagy utódpártokkal és exorbánista káderekkel fogjuk lebontani, ha fogjuk. Vélemény.
Országosan ez a legmagasabb arány. A Tárki kutatásából kiderült az is, hogy az emberek fele beérné kevesebb szabadsággal, ha több pénze lenne.
Az átláthatóságért felelős uniós biztos úgy véli, hogy Orbán Viktor mindent elfoglalt Magyarországon.
Szerzőnk A tanári szoba című filmet idézi meg példaként, hogyan fest a jogtudatosság, a hatáskörök tisztelete, az önérzet és az öntudat, és a civil ellenállás kultúrája. Vélemény.
Sokan vágynak változásra a világban. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy ezt a változást a demokrácia kárára szeretnék elérni.
A szerző a politika ősbajáról, „egyigazság" versus „sokigazságról" ír, a haladás értelmezéséről, a „történelem vége” tétel nagy fiaskójáról, és arról, hogy az 1990 utáni liberális demokráciának miben és miért nem sikerült meghaladnia a korábbi rendszereket.
Huszonegy országra (köztük 11 európai tagállamra, valamint az Egyesült Államokra, Kínára, Oroszországra, Indiára, Törökországra, Szaúd-Arábiára, Dél-Afrikára, Indonéziára, Brazíliára, Indiára és Dél-Koreára) kiterjedő globális közvélemény-kutatást készített a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR), együttműködve az Oxfordi Egyetem „Európa egy változó világban” projektjével.