Csizmadia Ervin: Könnyűszerrel megjósolhatók a mai politikára leselkedő jelen- és jövőbeli veszélyek

Miközben húz bennünket az aktuálpolitika, és el vagyunk merülve olyan kérdésekben, hogy napi szinten milyen szövetségek köttetnek, nagyon ritkán jut eszünkbe ránézni a politikára, mint egészre, és megpróbálni megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy miért olyan nehéz a demokráciát fejleszteni. Igen, igen, sose gondoltuk volna, hogy a demokratizálás után olyan nehézségeink lesznek, amilyenek. Holott számíthattunk volna rá, mert a demokrácia önmagára maradva előbb utóbb önmaga ellen fordulhat. Ha nincs külső ellenfél, marad a belső, olyan alapigazság ez, amellyel számolhattunk volna, de persze a diktatúra leépítésének eufóriájában nem számoltunk.

A demokrácia fejlesztésének kérdése logikusan vezet el bennünket az igazság kérdéséhez. Szerintem ugyanis itt van a kutya elásva. A demokrácia veszteglése az igazság értelmezése körül érhető tetten. Anno azt gondoltuk, hogy nem csak rendszert váltottunk, de van ennél egy talán még fontosabb dolog is: a hazugság birodalmából az igazságba léptünk át, s ettől kezdve, ha különböző pártszínekben is, igazak népesítik be az országot. Az igazság fogalma azonban amilyen egyszerűnek és egyértelműnek látszik, olyan bonyolult. Nagyon úgy tűnik, hogy a demokrácia rendszerét is elérte az a fázis, ami a korábbi „igazságrendszereket” is.  Itt azonosíthatjuk a politika címben jelzett ősbaját. Azt, hogy minden győztes politika (jószándékúan persze) „egyigazságra” tör.

Persze látszólag ezt a tételt cáfolják a történelmi tények. Hiszen – mondhatjuk – miről szól a politika rég óta, ha nem arról, hogy különböző ideológiák (igazságok) állnak egymással szemben, és a modern politika éppen az ezek közötti versenyt jelenti. Ami természetesen igaz. A politikatudomány eleget írt arról, hogy ennek a versenynek milyen fázisai voltak, az ideológiák és a pártok hogyan változtak, s hogyan jutottunk el a manapság minden demokráciában létező plurális („többigazságú”) rendszerekig.

Mégsem érezzük meggyőzve magunkat, és éppen ez az, amit bővebben ki kell fejtenünk.