Orbán Viktor világmagyarázataival szerzett kétharmados felhatalmazást többször is, Magyar Péter Székesfehérváron beszállt a külpolitikáról szóló versenybe.
Gyurcsány bukását Magyar Péter alapozta meg. Létrehozta azt, amit Gyurcsány hosszú pályafutása alatt nem tudott: egy egyszemélyes, kormányzásra készülő pártot.
Deák Ferenc Húsvéti cikke volt a kiegyezés nyitánya, százhatvan évvel a megjelenése után a mai magyar politika viszonyaira is érvényes, amit akkor a “haza bölcse” az együttműködés esélyeiről mond. Vélemény.
Magyarországon olyan mértékű a táborok egymás iránti kölcsönös gyűlölete, hogy a szemben álló felek kiengesztelődését elképzelni is nehéz. Pedig, ha egyszer igazán változást akarunk elérni a belpolitikai viszonyokban, szükségünk lesz a képzelőerőnkre. Vélemény.
Amerikai típusú közvélemény alakul ki ezekben a hónapokban Magyarországon, legfontosabb jellemzője, hogy mindenható. Csizmadia Ervin publicisztikája.
Minél őszintébben beszél a magyar miniszterelnök saját motivációjáról és felfogásáról, annál nagyobb félelmet vált ki nyugati hallgatóiban, írja szerzőnk a magyar és az európai kultúra alapjainak különbségeit vizsgálva.
Szerzőnk egy 19. századi politikai gondolkodó, Beksics Gusztáv könyve nyomán elemzi Magyarország és Ausztria történelmi viszonyát, illetve Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát.
Az elmúlt tizennégy évben a kormánypolitika mikropolitikai jellegű volt, miközben az ellenzék (hasztalanul) makropolitikai orientációt vett fel, és rendszerszintű alternatívákat akart a nagyérdemű elé tárni. A nagyérdemű azonban ezekre csak csekély mértékben volt fogékony. Egészen 2024 tavaszáig – írja szerzőnk. Vélemény.
Korszakhatárként emlegetjük a 2014-es illiberális fordulatot, pedig nem a semmiből jött tíz évvel ezelőtt, hanem egy hosszú folyamat lenyomataként bukkant fel. A Fidesz már a rendszerváltás első évtizedének végén egy új Európa-koncepciót vezetett be és visszahozta a rendszerváltás régi demokráciafogalmát. Ezeknek köszönhetően válhatott domináns párttá – minderre a sokszínű ellenzékének nem volt és most sincs válasza.
Szerzőnk Szerb Antal egy írásától rugaszkodik el, és megállapítja, a múlt történelmi mintázatai sokat mondanak el a jelenünkről is. Egyenesen kijelenti: „Ha megnézzük az 1990 óta eltelt 34 évet, nem mondhatjuk, hogy az új rendszernek saját mintázata jött volna létre”. Vélemény.
A mai politika nagyon messze került hőn vágyott céljától, a béketeremtéstől – a legnagyobb gát az egyoldalú ön- vagy identitáspolitika és a másik táborral való érintkezés minimálisra korlátozása – írja szerzőnk, akit a Partizán EP-listavezetői vitája inspirálta véleménycikke megírására.
Mikszáth Kálmán anno politikusi tapasztalattal felvértezve elemezte egyik kortársa pártalapítási kísérletét. De abban, amit az úgynevezett paróka-pártról írt, tévedett. Vélemény.
Politológus szerzőnk szerint ahhoz, hogy címbeli kérdésre felelni tudjunk, illetve hogy ez a felelet értelmes legyen, először is ki kell zárni mindenféle erőszakot, tömeges bebörtönzéssel való fenyegetést és minden mást, ami a történelem korábbi pontjain megengedhető volt, ám ma egyáltalán nem. Vélemény.
A szerző a politika ősbajáról, „egyigazság" versus „sokigazságról" ír, a haladás értelmezéséről, a „történelem vége” tétel nagy fiaskójáról, és arról, hogy az 1990 utáni liberális demokráciának miben és miért nem sikerült meghaladnia a korábbi rendszereket.
Szerzőnk álláspontja szerint, ha a magyar miniszterelnök és Európa konfliktusát vizsgáljuk, akkor azt célszerű a magyar politikai hagyomány felől, a rendszerváltás körül történteket is felidézve vizsgálnunk, értelmezve azt is, miről szól ma Nyugaton és idehaza a politika – és szűkebben a pártpolitika. Vélemény.
A DK elnökének 35 perces beszédéből 25 perc a magyar belpolitikáról és az állammal visszaélő kormányoldal ostorozásáról szólt, írja szerzőnk, ám hozzáteszi, volt valami más is, egy más beszédréteg is, amit ki lehet hámozni az elhangzottakból. Vélemény.
Pragmatizmus és eszmeiség viszonyát vizsgálja szerzőnk a dualizmus és a rendszerváltás óta eltelt időszak pártpolitikájában. Azt mondja, az ismeretek hiánya nehezíti, hogy megértsük, miért nem elég, ha a közjogi, nem pedig az eszmei tényezők uralják a politikát.
Annak, ahogyan a magyar kormány az ukrajnai háború ügyében eljár, a magyar politikatörténeti hagyományhoz van köze, írja szerzőnk. A magyar politika története – olvasatában – arról szól, hogy hogyan lehet elkerülni a harcot, de ha már elkerülhetetlen, mégis hogyan lehet annak költségeit minimalizálni. Vélemény.
Nem elég intézményeket és értékeket átvenni a Nyugattól, vizuálissá is kell tenni a demokráciát, és ehhez a filmek nagy segítséget nyújtanának, írja szerzőnk. Vélemény.
Érdemes némileg árnyalni azt a megközelítést, miszerint a mai Magyarországon szimplán a demokrácia és a diktatúra erői állnak szemben egymással. Vélemény.