A tekintélyuralomban utazó kormányok a lehangoltságra, a cinizmusra és a kétségbeesésre játszanak rá, így próbálják megbénítani az ellenzéket, írja a lap szemleírója, Jennifer Rubin, aki hozzáteszi, ennek leküzdésére jó példa a lengyelországi választás.
Trump bukása óta nem mostak be ekkorát a populistáknak, mint most, és ahogy érkeznek a lengyel választási adatok, Orbán Viktor szeme a leglilább: Jaroslaw Kaczynski bukása azt jelentené, hogy nemcsak a visegrádi, de a brüsszeli magyar politikának is lőhetnek, Amerika sem fogja kevésbé kóstolgatni az Orbán-rezsimet, és újra kiderült, nem reménytelen nem fair választáson is megverni az autokráciát. Sok múlik viszont azon, hogy kormányra kerülése esetén mennyire tudja visszabontani Donald Tusk a Magyarország-szagú lengyel rendszert, a két ország közti különbséget pedig épp elég nagyok ahhoz, hogy a magyarországi ellenzék ne tudjon párhuzamokat találni. Minden bizonnyal megint csak a magyar emberek járnak rosszul.
Az EU szorult helyzetben van, mert Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski is boldogan fenntartja a látszatot, hogy mennyire betartja a közös előírásokat. Csak éppen a vonatkozó törvények nem demokratikusan születnek meg, hanem átláthatatlan módon, gyorsított eljárással hozzák meg azokat, írja a lap szerzője.
A liberalizmus azért nem képes visszaszerezni korábbi hatását, mert jelen formájában nem mozgatja meg a közösség fantáziáját, nem reagál valós problémáikra, s nem kínál új megoldásokat. Vélemény.
A kontinensen úgy lehet megakadályozni a jobbratolódást, ha egyesíti erőit a politikai közép. Nem szabad a populistákhoz törleszkedni, vannak más megoldások is.
A populisták vitorlájából csak akkor lehet kivonni a szelet, ha búcsút intünk a neoliberális kapitalizmusnak, és sokkal többet teszünk az áhított közös jólét megteremtéséért, írja a Nobel-díjas közgazdász a brit Guardianben.
Sherelle Jacobs publicista amellett, hogy cikkében beszél Oroszországról és Kínáról is, kijelenti, a nyugati elit elvesztette bizalmát a szabadságra épülő növekedési modell iránt, a kormányok feladták a szabadpiac támogatását, a jólét lett a cél, az eszköz pedig a bevételek újraelosztása.
Megkezdte az igazságszolgáltatás vitatott átalakítását az izraeli kormány, aminek útját állhatja a legfelső bíróság. A jogvita megosztja a társadalmat, de van lehetőség a kompromisszumra.
A magyar fiatalok egyharmada jellemzően sötéten látja a jövőt úgy általában, és ezen belül a saját jövőjét is – derül ki egy friss MTA-kutatásból. Hiába elégedetlenek azonban a demokráciával, sokan nem találják a számukra elfogadható pártot a jelenlegi kínálatban.
Izrael felszámolja a demokráciát – van-e még kiút a válságból? Ehud Barak volt miniszterelnök nyilatkozott a Spiegel német lapnak a tömegek ellenállásáról, Netanjahu miniszterelnök indítékairól és a közel-keleti konfliktus megoldásáról.
Ráadásul mindössze néhány órával az igazságügyi törvényről szóló szavazás előtt.
A külügy államtitkára azután szállt bele több ország nagykövetébe, hogy a 28. Pride Fesztivál előtt 38 ország nagykövete közösen állt ki a gyermekvédelmi törvény ellen. Julia Gross lapunk kérdésére videóval válaszolt.
Hová vezethet, ha az USA-ban a demokraták „így", a republikánusok viszont „úgy" bánnak Magyarországgal? Valóban előretört az illiberalizmus? Szorult helyzetben a szerb elnök. Joe Biden otthon megkapta a felhatalmazást az ukrajnai fegyverszállítások gyorsítására. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Magyarország a világ 77. legkorruptabb állama a Transparency International szerint, a Freedom House pedig részlegesen szabadnak minősítette. Mi áll a számok mögött, hogyan zajlik a mérés? És mennyire vág egybe az eredmény az EU által megfogalmazott kritikákkal? Demokráciát a pénzünkért sorozat, 7. rész.
Mi volt az elmúlt év legfontosabb politikai fejleménye Magyarországon? Mi lehet abból, hogy Orbán Viktor sosem volt ennyire elszigetelve az EU-ban és a világban, mint most? Sikerült-e legyőzni a populistákat Nyugaton, és ha igen, az európai integráció kudarca-e, hogy Közép-Kelet-Európát a szélsőségesekkel azonosítják? Van-e olyan erős a gender- és woke-ellenes üzengetés, mint az iszlamofóbia volt? Egyebek között ezekről kérdeztük Cas Muddét, a Georgia-i Egyetem holland politológusát, a szélsőjobb és a populizmus egyik legbefolyásosabb nemzetközi kutatóját.
Nem elég intézményeket és értékeket átvenni a Nyugattól, vizuálissá is kell tenni a demokráciát, és ehhez a filmek nagy segítséget nyújtanának, írja szerzőnk. Vélemény.
Az egyre nehezebb körülmények és az ellehetetlenítő politikai légkör miatt önmaga feloszlatásáról döntött szombaton a hongkongi demokráciapárti Polgári Párt – közölte a tömörülés egyik alapítótagja szombaton újságírókkal.
A Die Zeitnek nyilatkozó Bremmer szerint a mesterséges intelligencia szétrombolhatja a demokráciát, ha nem tudjuk szétválasztani az igazat a hamistól, a valós tényt a dezinformációtól.
A Der Standard elemzője szerint a tekintélyuralmak képesek tanulni a történelemből, így nem is igen emlékeztetnek a XX. század diktatúráira. A Neue Zürcher Zeitung azt írja, a szlovákiai Kuciak-gyilkosság ügyében hozott ítélet gyengíti a jogállamba vetett hitet. A Wall Street Journal Elon Musk egyre szorultabb helyzetéről ír, míg a Washinton Post kifejti, a következő amerikai választás egyik kulcskérdése lesz Joe Biden életkora.
Trump, Putyin, Erdogan vagy éppen Orbán törekvéseit elősegíti a jóléti állam leépülése, a gazdasági válság, a növekvő társadalmi egyenlőtlenség. Ha ugyanis valaki lecsúszik, az félni kezd, ezt pedig kiaknázza a jobboldal.
