Le kell bontani a civil társadalom működése előtt emelt falakat, ugyanakkor falat kell építeni a demokráciák visszacsúszásának megakadályozására - jelentette ki pénteken Washingtonban Tomicah Tillemann, az amerikai külügyminiszternek a civil társadalom és a fejlődő demokráciák kérdésében illetékes vezető tanácsadója.
Alig több mint két hónap múlva véget ér a kormányzati ciklus, eljött a számvetés ideje, amit érdemes talán a kormányprogram újraolvasásával kezdeni. 2010-ben a kétharmados többséget szerző Fidesz óvatosan ígért, programjából azonban utólag mégis kihámozható egészen sok konkrét vállalás, ezeket érdemes megvizsgálni, teljesültek-e. A demokratikus elvek és a jogállamiság terén például a kormányprogram hosszan kárhoztatta az elődöket, de ma már tudjuk, maga sokszorosan elkövette ugyanazokat a hibákat.
A Lehet Más a Politika a rendszer megújításának programjával került az Országgyűlésbe, ott azonban hirtelen a rendszer védelmezőjének szerepében találta magát. Ráadásul a választási rendszer eltorzítása újabb kihívás elé állította a pártot, amely valósággal belerokkant a stratégiai dilemmájával való birkózásba. Mégis – mivel a hagyományos baloldal utódszervezetei csak az eleve balra szavazó tábort osztották újra, és ezen nem sokat javíthat a Mesterházy vezette közös lista sem – az LMP teheti a legtöbbet, hogy a liberális demokrácia hívei ne föltétlenül a vesztesek oldalára kerüljenek.
Egy közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak nem bíznak a kormányukban, és közülük csak minden huszadik gondolja, hogy az amerikai demokrácia jól működik és nem igényel változtatásokat.
Ami a népnek nem fontos, a kormánynak sem az. Az alkotmány például nem volt fontos a népnek, ezért vehették el tőle. Ha fele annyira fontos lett volna, mint a cégvezetők prémiuma, akkor a kormány 24 órán belül döntött volna az alaptörvényről szóló javaslatának visszavonásáról.
A törökországi demokratikus reformok erősítése érdekében teendő, régóta várt lépéseket jelentett be hétfőn Ankarában Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök: olyan csomaggal állt elő, amely több jogot hivatott adni a kisebb népcsoportoknak – köztük a kurdoknak – és más kisebbségeknek.
Vezet-e út a Milla-tüntetésektől a magyar demokrácia megújulásáig? Az Együtt 2014 eddigi példája egyelőre kétségekre ad okot.
A magyar Orbántól a cseh Zemanon át a török Erdoganig a demokrácia új erős emberei vannak születőben – írja a The Guardian brit lap, amely az orbáni politikát a török és orosz folyamatokkal hozza párhuzamba.
A gazdasági növekedés legfőbb akadálya az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit – állítja történelmi példák sorára hivatkozva két amerikai közgazdász, Daron Acemoglu és James Robinson. „Miért buknak el nemzetek?” című könyvük most jelent meg magyarul is. Elméletükről a HVG e heti száma közöl cikket. James Robinson a hvg.hu-nak a többi között arról beszélt: milyenek a növekedés esélyei Magyarországon?
"De hiszen három választást nyertem meg!" - kiáltja oda bírálóinak a török miniszterelnök. Látszólag igaza is van: Törökországban és annak határain kívül sokan úgy vélik, hogy a nép által megválasztott vezetők úgy kormányozhatnak, ahogy nekik jólesik. Ez a demokrácia értelme. Nos, nem így van - szögezi le friss számában a The Economist. A "majoritarianizmus" - választott, ám autokrata vezetők hitvallása, amely szerint a választás útján elnyert hatalom birtokában nekik mindig igazuk van - nem egyenlő a valódi demokráciával, még ha a két dolog látszólag hasonlít is egymásra.
Hat halottja van a rendőrség brutális fellépésének a tüntetők ellen Törökországban, több mint nyolcvanan suenvedtek súlyos sérüléseket, volt, aki a fél szemét elvesztette. Németh Zsolt külügyi államtitkár ennek ellenére arról beszélt Ankarában, hogy az utcai megmozdulások azt jelzik, "működik a török demokrácia", és a magyar kormány támogatja a török kormány belpolitikai törekvéseit. Ezek után kíváncsiak voltunk, a Fidesz képviselői szerint 2006 őszén is csak a "demokrácia működött-e" Budapest utcáin.
Románia 1989 után demokratikus rendszert épített ki, de érezhető, hogy ez csonka, "bizonyos értelemben Brüsszel számára készült", az új rendszer kiépítésében ugyanis több dilemma megoldatlan maradt - mondta Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke kedden Budapesten.
„Nem dőlt meg a harmadik köztársaság. Leginkább azért nem, mert nem is létezett” – kritikai megjegyzések Kis János esszéjéhez.
Egyes demokratikus elvek és szabadságjogok kárára is fontosabb a rend fenntartása Oroszországban – derül ki az egyik orosz közvélemény-kutató intézet felméréséből.
Újra meghirdették középiskolások számára az Online Demokrácia Activity (O:DA) elnevezésű társadalomismereti versenyt. Pesthidegkúti gimnazisták ennek keretében többek között Tündérkertet álmodtak.
Az ellenzéki próbálkozások zsákutcába jutottak, ma már az Orbán-rendszer leváltásáról alig esik szó, legfeljebb kormányváltásról hallani. Vannak azonban, akik nem nyugodtak bele ebbe. Heindl Péter írása.
Az Európai Uniónak nincs sok eszköze a demokrácia eróziójának megakadályozására tagországaiban, és a demokratikus "visszacsúszás" különösen a pénzügyi válság óta - de más tényezők miatt is - aggasztó méreteket ölt több EU-tagállamban - áll az egyik vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet csütörtökön ismertetett átfogó tanulmányában.
A magyar kormány nem demokratikus, Magyarország pedig már csak papíron demokrácia - mondta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerdán a németországi Lipcsében.
"Meggyőződésem, hogy a helyzetértékelésünk megalapozott" – mondta Rui Tavares, a magyar alkotmányos viszonyokat élesen kritizáló és számos ajánlást megfogalmazó EP-jelentés jegyzője a Magyar Narancsnak adott interjújában. Az EP-képviselő azt mondta: nem találtak olyan kormányzati szegmenst, ahol nőtt volna az átláthatóság, a politikai pluralitás vagy a szabadságjogok érvényesülésének terepe. Tavares szerint nem az uniós szerződés 7. cikk alkalmazásában kellene gondolkodni.
Miért bélyegzi meg Európa a modern Magyarországot? – ezzel a címmel közölte a The Independent című brit napilap online kiadása pénteken a közigazgatási és igazságügyi miniszter írását. Navracsics Tibor szerint "hiába bővült az Európai Unió kelet felé, ahelyett, hogy Európa polgáraiként egyenlő bánásmódban részesülnénk, gyanakvással, vádaskodással és bizalmatlansággal találjuk szembe magunkat".
