Csupán arról van szó, hogy, „túlzottan karakteres a Fidesz-frakció reakciója az Ab-döntésre” - ahogy egy hidegvérű politikai elemző megfogalmazta, vagy pedig most kapott halálos döfést a jogállamiság, ahogy más kommentátorok kifejtették? Tessék választani.
Igaz, hogy a kormány pártkatonákkal tölti fel a fontosabb intézmények kulcspozícióit, mivel „szinte alig van az országban pártpolitikailag független szakember” - fejtette ki Schöpflin György, az Európai Parlament fideszes képviselője, az Orbán Viktor által életre hívott alkotmányügyi tanács tagja a hvg.hu-nak adott interjúban.
Demokráciában az interneten a szabadság barátai és ellenségei egyaránt menedékre, közösségre, szellemi táplálékra lelhetnek. Az interaktív komputerhálózatok megsokszorozzák a különben elszigetelt személyek lobbierejét, hangját, panaszát vagy frusztrációját. A politikai hatalom viszont – irányíthatatlansága, teljességében ellenőrizhetetlen jellege miatt – nemigen tud vele mit kezdeni. Képtelen úgy szabályozni, mint egyéb közlő felületeket.
Magyarország polgárai mind a mai napig nem állapodtak meg egymással az együttélés alapvető szabályaiban. Magyarul: nem kötötték meg a maguk „társadalmi szerződését”. Mikor s hogyan lehetne megkötni egy igazi társadalmi szerződést, amelyet többé-kevésbé mindenki méltányosnak találna? A szerző felvetéseit vitára bocsátja.
Történelmi lehetőség előtt áll a Fidesz. Csak rajta múlik, jobb vagy rosszabb énjét villantja fel az igazság pillanatában. Rácáfol-e az Orbán-fóbiásokra vagy utólag igazolja őket? Sokszínű és többszólamú centrumpolitikát vagy szűkkeblű, pártos kurzuspolitikát visz-e? Beugrik-e ama szakadékba, amelynek pereméig az előző nyolc év taszította az országot vagy hidat ver fölé?
Ha a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás idején bevezetik az alapvető szerkezeti reformokat, Magyarország fel tudott volna zárkózni a fejlett nyugati társadalmak szintjére. A politikai elit azonban reformok helyett ígérgetésekbe kezdett – állítja a 85 éves Vitányi Iván, az MSZP egyik alapítója, a Demokratikus Charta egykori szóvivője e a hvg.hu-nak adott interjúban.
Hol kezdődik, és meddig terjed a politikai felelősség határa egy demokráciában? Mikor kell lemondania posztjáról politikai felelősségvállalás miatt egy magas rangú politikusnak, miniszternek, netán főpolgármesternek egy képviseleti demokráciában? Ezek a kérdések különösen nyomasztóvá váltak az utóbbi hetekben, napokban: vezető politikusok, magas rangú katonák ellen folynak eljárások.
Miért nehéz a demokrácia? címmel tartott a Bokros Lajos Baráti Kör meghívásának eleget téve előadást a minap Budapesten Heller Ágnes. A filozófusnő az MDF-től várja a Szabadelvű Párt által vitt konzervatív-liberális hagyomány továbbvitelét.
Bauer Tamás Babarczy Eszter korábbi cikkére reagálva újfent kifejti: a Fidesz kétharmados többsége a magyar demokrácia alapjait veszélyeztetné. Szerinte „Orbán kötcsei beszéde olyan folyamatba illeszkedik, amely a magyar demokrácia visszaszorítására, gyengítésére, felszámolására irányul.”
Ezúttal egy újabb csörtét ismertetünk: Bauer Tamás Babarczy Esztert és Papp László Tamást figyelmezteti tárgyi tévedéseikre, és megismétli: a minden bizonnyal hivatalba lépő Fidesz kormány halálos csapást mérhet a demokráciára. Papp László Tamás ezt kétségbe vonja, és a parlamenti bizottságok megalakítását illetően is korrigálja Bauer Tamás adatát.
A messiásváró kultusz éppen olyan taszító, mint a démonűző ellenkultusz. Tehát aki elítéli a jobbos sajtóban eluralgó, pozitív Orbán-mitológiát, az ne csináljon Orbán-démonológiát sem. Kritikátlan rajongásra nem a parttalan ellenségkép-fabrikálás, hanem az objektív megítélés a korrekt válasz. A téveszmék csereszabatosak. Ez ötlik fel a cikkíróban Debreczeni József írásait tanulmányozva: ’94-ben még a szocialistákból nézett ki banánköztársasági restaurációt, jelenleg pedig az orbáni kétharmadtól várja a jogállam hattyúdalát.
