A Kelet-Európából érkező gazdasági hírek most már sokkal biztatóbbak, mint korábban, ám egyes politikai fejlemények súlyos aggodalmakra adnak okot, és fennáll a veszélye annak, hogy a gazdasági válság és annak fájdalmas utóhatásai a piacgazdaság és a demokrácia koncepciója ellen fordítják a térségbelieket - mondta a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke szerda este.
Egy szebb napokat látott szocialista képviselő, az MSZP új platformjának alapítója, multimilliomos nagyvállalkozó múlt hét pénteken másfél órás beszédet tartott egy luxusszálló különtermében VIP vendégek előtt. Bár kétségtelenül karizmatikus egyéniség, sem a választók körében, sem a politikai erőtérben nem hoz annyi hasznot pártjának, lehetséges szövetségeseinek, mint amennyi kárt okoz folyamatos jelenlétével, aktivitásával, küldetéstudatával.
A szocialista párt elnöke az elvesztegetett lehetőségek, valamint a demokrácia és a jogállamiság lebontásának időszakaként értékelte a kormányváltás óta eltelt hónapokat, amelyeket szerinte rögtönzés, kapkodás és számos kaotikus döntés jellemzett.
Keleties értékvilággal bír a magyar társadalom? Jeskó Józsefnek, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának ezt az állítását vitatta Stadler János. Erre válaszol az alábbiakban a kutató.
A szabad sajtó, a szabad gondolat elnyomása még jó ideig folytatódhat az arab világban, a muszlim arab országokban csak nagyon lassan következhetnek be a pozitív változások, a tunéziai felkelés e tekintetben se nem oszt, se nem szoroz – hűti le a kedélyeket a tunéziai és libanoni fejleményekkel foglalkozó hírek kapcsán Sami al-Faradzs, aki a kuvaiti székhelyű pánarab agytröszt, a Stratégiai Tanulmányok Központjának alapító főigazgatója.
„Készpénznek veszed a kormánykoalíció valóságmagyarázatát, ideológiáját, és e szerint írod le a mai magyar politikai közéletet. Miért?" – kérdezi Elek István Csizmadia Ervintől, és vitatja, hogy a fülkeforradalom által mandátumot kapott kormányfő és szűk környezete a demokrácia letéteményese lenne
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
A politikában különös módon halad az idő. Néha ólomlábakon jár, máskor eszeveszett tempóban rohan. Észre sem vesszük, hogy már új időszámításban vagyunk, sokszor csak később derül ki, hogy eljárt valaki felett az idő. Lassan egy évvel a tavalyi parlamenti választás után mintha valami ilyesmi történne éppen a magyar politikában is - véli Török Gábor politológus.
Gorbacsov, az International Herald Tribune (IHT) című amerikai lapban szerdán közölt cikkében úgy vélekedett, az arab világról kialakult hagyományos politikai gondolkodás túl sokáig arra a hamis fogalompárra épült, hogy "vagy önkényuralmi rendszerek, vagy fundamentalizmus, szélsőségesség és terrorizmus".
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kedden úgy fogalmazott: az internetkorlátozás nem fogja vissza a demokratikus reformok iránti erősödő népi igényeket a Közel-Keleten és másutt, s az Obama-kormányzat kész segíteni az ellenzékieknek, hogy kibújjanak a korlátozás alól, előmozdíthassák az emberi jogok és a demokrácia ügyét az elnyomó államokban.
Az MSZP üdvözöli, és egyben történelmi pillanatnak tekinti az Egyiptomban éjszaka történt változást, amely álláspontja szerint az első, de határozott és óriási lépés a demokrácia irányába.
Az észak-afrikai arab ország egyik legjelentősebb iszlamista szervezete - amelyet a hatóságok betiltottak, de megtűrnek - "sürgős demokratikus változást", a "tekintélyuralomnak véget vető mechanizmus megteremtését", és "a hatalmi ágak valódi szétválasztását" akarja Marokkóban.
Az Európa Tanács téli ülésszakán a magyar demokrácia működéséről is vitát tartanak.
Tavaly 25 országban - köztük Magyarországon - jelentősen csorbult a politikai és a civil polgárjogok érvényesülése, és ez a demokratikus világ kevés komoly ellenállásába ütközött - állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentésében a Freedom House washingtoni székhelyű, nemzetközi jogvédő szervezet.
Nyolc tételben elemzi az Orbán-kormány eddigi tevékenységét Kornai János nemzetközi hírű közgazdász. A Népszabadságban közölt leltárja felettébb lesújtó. A legfontosabb megállapításait szemlézzük.
Fehéroroszországgal hasonlítja össze Magyarországot kedden közzétett szerkesztőségi írásában a Washington Post amerikai napilap. A cikk írója szerint az egypártrendszerben felnőtt Orbán Viktor történelmi érzékének meg kellene akadályoznia, hogy pártja újra egypártrendszert építsen. Az írás ugyanakkor kritikával illeti az elmúlt nyolc évben kormányzó szocialistákat is.
A magyar médiatörvényről és a belpolitikai helyzetről fejtette ki álláspontját Konrád György író a Berliner Zeitung című német lap érdeklődésére.
A kormány kilátásba helyezett változtatásai inkább rontják majd sok bajjal küszködő szabadelvű demokráciánk minőségét. Nem erre adtunk felhatalmazást. Erre nem adtunk felhatalmazást – mutatott rá az LMP november 3-i budapesti tüntetésén Elek István. Beszédének szerkesztett változatát az alábbiakban adjuk közre.
Csupán arról van szó, hogy, „túlzottan karakteres a Fidesz-frakció reakciója az Ab-döntésre” - ahogy egy hidegvérű politikai elemző megfogalmazta, vagy pedig most kapott halálos döfést a jogállamiság, ahogy más kommentátorok kifejtették? Tessék választani.
A magyar demokratikus jogállam gyásznapja lesz 2010. október 26., ha Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét jelentősen csökkentő alkotmánymódosító javaslata megkapja a szükséges többséget az Országgyűlésben - írja Nagy Attila Tibor politikai elemző.
