#Deutsche Welle (DW)

„50 éve nem volt ekkora tanárhiány Németországban!”

Németország iskoláiból lassan elfogynak a pedagógusok. Órák maradnak el, szakképzetlenek foglalkoznak a diákokkal és a foglalkoztatási statisztikákat is kozmetikázzák. A mélyrepülés megfékezésében külföldön diplomázott szakemberek segíthetnének, de a német bürokrácia a terv útjában áll. Egy Berlinben élő magyar tanárnő elmesélte, hogy milyen akadályokat kellett legyűrnie ahhoz, hogy elismerjék általános iskolai tanárként. A Deutsche Welle riportja.


„Túlhajszoltak vagyunk, nem gondolunk gyerekvállalásra”

Az év végére már nem Kína, hanem India lesz a világ legnépesebb országa. Bár a kormány egyre több eszközt bevet, ezek egyelőre hatástalanok a demográfiai krízis ellen. Nagyon sok kínai fiatal nem szeretne nemhogy három, de egy gyereket sem vállalni. A munkaerőpiac zsugorodása és a szociális ellátórendszer túlterheltsége az egyik legnagyobb probléma az ázsiai országban. A Deutsche Welle riportja


Erőszak a kórházakban: tanuljanak önvédelmet az egészségügyben dolgozók?

Világszerte egyre több erőszak éri az ápolókat és az orvosokat, a jelenséget pedig még jobban felerősítette a koronavírus-járvány. A Közel-Kelet országaiban ezrével hagyják el a munkahelyüket az egészségügyi dolgozók és vándorolnak ki külföldre az őket ért bántalmazások miatt. Magyarországon nem kötelező jelenteni az ilyen eseteket, emiatt nagy a látencia. De az érintetteknek nincs is nagyon hova fordulniuk, és kevés olyan képzés van, amely kellően felkészítené az egészségügyben dolgozókat az agresszióra. A Deutsche Welle riportja.


Mit tudnak a Leopard 2-es tankok, amire olyan nagy szükségük van az ukránoknak?

„Nem áll az útjába” Németország, ha a lengyelek Leopard 2 tankokat akarnak küldeni Ukrajnának – jelentette be Anna Baerbock külügyminiszter. A Leopard 2-es harckocsik szállításának ügye hónapok óta húzódik, már az Európai Unió vezető politikusai próbálták rábeszélni Olaf Scholz német kancellárt, hogy engedélyezze a szállítást. De miért olyan fontosak ezek a tankok, és mit tudnak? Ennek járt utána a Deutsche Welle.


Legalizálnák a kukázást a németek, hogy megmentsék a kidobott élelmiszert

931 millió tonnányi ennivalót dobunk ki évente, miközben több mint 800 millió ember éhezik a világon. Még a jómódú Németországban is akadnak olyanok, köztük nem kevés diák, akik a szemétből halásszák ki az ennivalót. A guberálást most több párt legalizálni akarja. Kérdés, ezzel visszaszoríthatják-e bármennyire is az élelmiszer-pazarlást, amiben Németország európai listavezető.


Fiatal playboyból lett száműzött király II. Konsztantin, aki soha nem mondott le a görög trónról

Az egyik legellentmondásosabb figurája volt Görögország legújabb kori történelmének Görögország utolsó királya: II. Konsztantin fiatalon igazi playboyként élt, zöldfülűként jutott trónra, puccsistákat támogatott, majd hosszú ideig száműzetésbe kényszerült. A Deutsche Welle összefoglalója nemcsak a kedden 82 éves korában elhunyt ex-monarcha ellentmondásos politikai szerepvállalásából, hanem kalandos magánéletéből is megmutat néhány epizódot.


„A férjem azt mondta, a pokolra jutok, ha nem kap tőlem orális szexet”

Indonéziában nemrég büntethetővé nyilvánították a házasság előtti és kívüli szexuális együttlétet, melyért akár egy év börtön is járhat. Az intézkedés helyi lakosokra és külföldiekre is érvényes. A házasságon kívüli szex más országokban is tabutémának számít, így van ez Törökországban is, ahol a Deutsche Welle stábjának fiatal nők meséltek arról, milyen hatással van az életükre ez a társadalmi nyomás.



Ki volt az a 23 éves fiatal nő, akinek egy fejkendő miatt kellett meghalnia Iránban?

Évtizedek óta nem volt akkora tiltakozó megmozdulás Iránban, mint amelyet Dzsina Mahsza Amini erőszakos halála váltott ki ez év szeptemberében. A 23 évesen elhunyt kurd nő bűne az volt, hogy megsértette az Iráni Iszlám Állam szigorú öltözködési szabályait, amikor nem viselte „szabályszerűen” fejkendőjét, majd ellenállt a rendőrségi őrizetbevételkor. A Deutsche Welle fárszi nyelvű szerkesztősége a Der Spiegel című német politikai hetilap munkatársával közös riportban emlékezik Aminire, amelyhez megkeresték az elhunyt Iránban és Európában élő rokonait.


A magyar és a német iskolákban is hasonló problémákkal küzdenek az ukrán menekült gyerekek

Már több mint 200 ezer ukrán háborús menekült gyerek tanul német iskolákban. Az, hogy felzárkóztató vagy rögtön normál osztályba kerülnek, sokszor csak a lakóhelyen múlik. Magyarországon az iskoláknak kötelező felvenniük az ukrán menedékes gyerekeket, de hogy milyen a beilleszkedésük, hogy érzik magukat, senki se kérdezi. A Deutsche Welle riportja.


Csecsemők között terjed az RSV-vírus, összeomlás szélén a német gyerekkórházak

Főként csecsemőket és kisgyerekeket támad meg súlyosan az a légúti vírus, amely rohamosan terjed Európa több országában. A német kórházakban szükségállapotot hirdettek, a helyzet drámai: a 110 működő gyermekklinikából 43-ban nincs már szabad hely a normál osztályokon, az intenzív részlegek ágyainak mintegy 40 százalékára pedig szakképzett munkaerő-hiányában nem tudnak felvenni betegeket. A Covid után Magyarországon is megugrott az RSV-vírusos gyerekek száma, de ilyen szintű járványról egyelőre nincs szó. A Deutsche Welle riportja.


Berlinben átnevezik a gyarmatosítókról elnevezett utcákat

Szimbolikus gesztus a német főváros részéről, hogy a namíbiai és kameruni nagykövet jelenlétében a német gyarmatosítókra emlékező utcanévtáblákat távolítottak el Berlinben. Az utcákat most a gyarmatosítás ellen küzdő ellenállókról nevezték el. A Deutsche Welle riportja.


Hogyan lehet gyorsan németté válni?

„Akik tartósan Németországban élnek és dolgoznak, azoknak szavazati jog is járjon: dönthessenek az országunk sorsáról” – mondta Olaf Scholz német szövetségi kancellár hétfőn, az állampolgársági jog megreformálásáról szóló tervei ismertetésekor. Ezzel a Németországban régóta vitatott intézmény, a kettős állampolgárság körül újra fellángolt a vita, a Deutsche Welle pedig utánajárt, hogyan érinti a honosítás jelenlegi rendje a Németországban élő magyarokat és miként kezelik azt a többi európai országban.



„Már a gyerekek egészségéért aggódnak” – jó ötlet volt letekerni a fűtést?

Szeptember elseje óta legfeljebb 19 fok lehet Németországban a munkahelyeken. Az elmúlt hetek napközbeni fagypontközeli hőmérsékletei miatt egyre többen kritizálják döntést, és vannak munkáltatók, melyek inkább magasabb hőfokra állítják a fűtést, nehogy a dolgozóik megbetegedjenek. Németországban élő magyarokat is kérdeztünk, mivel védekeznek az irodai didergés ellen. A Deutsche Welle riportja.


Laptop, bankkártya és fürdőruha – ilyen az élet digitális nomádként Balin

Újabban könnyen kaphatunk akár tíz évre szóló vízumot is Balira – csupán elég pénzt kell felmutatnunk a bankszámlánkon. A legutóbbi G20-as találkozónak otthont adó sziget a digitális nomádok Mekkája. Rájuk, az online dolgozó fiatalokra építette vállalkozását Gál Laura és Matykó Noémi is, akik csoportos túrákat szerveznek Balira, miközben azt is látják, hogy a rengeteg turista mekkora feszültséget okoz a helyiek körében. A Deutsche Welle riportja.


Német püspök: „A homoszexualitás Isten szerint való!”

Örömmel keresztelné meg két leszbikus nő gyermekét Helmut Dieser aacheni püspök, aki szerint azonos nemű emberek egymás iránti vonzalma nem rendellenes, hanem az emberi szexualitás egyik változata. Dieser a napokban a többi német püspökkel együtt Ferenc pápához látogat, hogy a katolikus egyház reformjairól, az úgynevezett szinódusi útról tanácskozzon vele. A püspök szerint az egyházi nyitás a queer emberek irányába több mint időszerű, sürgetni azonban semmiképp sem szeretné a pápát. A Deutsche Welle interjúja.


Nagy bummra készülnek a Balkánon - de kérdés, ezúttal lesz-e belőle valami

Nemcsak Szerbiát, a teljes Nyugat-Balkánt integrálná Németország vezetésével az Európai Unió, miközben vannak olyan országok, amelyek még el sem ismerték egymást független államként. Miközben a hírek itthon a szerb-koszovói határmenti incidensről szóltak, mindkét irányban történt egy határozott lépés. A Deutsche Welle riportja.



Gyártói szerint húsízű lett az első 3D-nyomtatott műhús

3D-nyomtatott műhússal készül betörni a piacra egy izraeli startup. A Redefine Meat (Hús Újragondolva) cég nemcsak arra ügyel, hogy a terméküknek húsíze legyen, a kinézete és a textúrája is igyekszik mindenben az igazit imitálni. A Deutsche Welle riportja.