A Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország által 1991-ben létrehozott Visegrádi Négyek (V4) tagjai a kezdetektől fogva menetrendszerűen szerveztek közös találkozókat. A diplomáciai együttműködésben azóta voltak intenzív és kevésbé intenzív szakaszok, de egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy kiemelt ügyek és előzetesen egyeztetett álláspontok mentén szoros marad az együttműködés. Orbán Viktor többször is elmondta, hogy Közép-Európa országai együtt emelkednek fel, és ez a térség lesz a következő évtizedben az Európai Unió leggyorsabban növekvő régiója.

2016-ban mindenekelőtt a közös európai migrációs- és menekültpolitika együttes elutasítása tartotta egyben a csoportot. 2019 után az EU klímasemlegességi céljainak feküdtek közösen keresztbe – főként azért, mert nem látták biztosítva, hogy az EU vastagon beszállna az energiaátállás költségeibe. A V4-en belül Lengyelország és Magyarország szorosabb szövetséget alkotott az ellenük irányuló uniós eljárások miatt – ami a másik két országot egyre gyakrabban tartotta tőlük távol. Oroszország ukrajnai inváziója azonban mind a szűkebb, mint a teljes körű régiós együttműködést szétrepesztette.

A Visegrádi Együttműködés elnökeinek októberi találkozója Pozsonyban

CTK Photo/Vaclav Salek

Aztán jött Oroszország

A négyek eddigi legnagyobb válságát 2022 márciusában Magyarország idézte elő, mert Orbán Viktor kormánya vonakodott attól, hogy egyértelmű támogatásáról biztosítsa Ukrajnát az orosz agresszióval folytatott harcában. Fenntartva moszkvai kapcsolatait, a budapesti kormány megtiltotta az Ukrajna támogatására szánt nyugati fegyverszállítmányok magyarországi áthaladását. „Ez nem a mi háborúnk” - jelentette ki Orbán idén júliusban a romániai Tusnádfürdőn. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy szerinte Ukrajna soha nem nyerheti meg az Oroszország ellen vívott háborút, a Moszkva elleni szankciókkal pedig az EU lábon lövi magát.

A V4 többi tagja teljesen eltérő módon reagált a kialakult helyzetre: átfogó katonai és humanitárius segítséget nyújtottak az ukránoknak. Lengyelország és Csehország voltak az első NATO-tagállamok, amelyek harckocsikat és nehéz katonai felszereléseket bocsátottak a kijevi kormány rendelkezésére, Szlovákia pedig még S300-as légvédelmi rendszert is szállított. Tették ezt úgy, hogy valamennyien jelentős mértékben függtek az orosz vezetékes gáztól.

Népességarányosan Lengyelország és Csehország fogadta be a legtöbb ukrán háborús menekültet. Bár ugyanezt állította a magyar kormány is, de az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága adatai szerint, míg 2022. október 25-én Lengyelországban csaknem 1,5 millió, Csehországban 450 ezer regisztrált ukrán menekült élt, Magyarországon ezzel szemben csak 31 ezer. Magyarország a V4 többi tagjához képest személyenként is sokkal kevesebbet költ az ukrán menekültekre, annak ellenére, hogy a magyar kormány is részesült az Európai Unió a gazdasági helyreállítási alap erre a célra felszabadított forrásaiból.

A tavaszi parlamenti választásokon aratott elsöprő Fidesz-győzelem után a legtöbb politikai megfigyelő már a Visegrádi Együttműködés tartós megfeneklését jósolta. „A magyar választások eredménye a Visegrádi Együttműködés tényleges végét, avagy hosszútávú leállását jelenti” - nyilatkozta a cseh közszolgálati rádióban Josej Mlejnek, a prágai Károly Egyetem politológusa.

Újrakezdés Pozsonyban

Ehhez képest többhónapos megszakítás után, 2022. szeptember végén a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar védelmi miniszter tartott közös megbeszélést. (Miközben öt hónappal korábban a magyar választások előtt a cseh védelmi miniszter még ezekkel a szavakkal mondta le a közös találkozójukat: „Mindig támogattam a V4-et, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb, mint az ukrán vér”.) Október elején pedig a V4 államfői találkoztak egy pozsonyi csúcstalálkozón egymással.

A vendéglátó, a Visegrádi Együttműködés soros elnöki tisztét betöltő Szlovákia ráadásul eltökélt a V4 felélesztésében. „Visegrád van és lesz, nem akarjuk feloszlatni” - nyilatkozta a DW-nek Rastislav Kacer szlovák külügyminiszter, majd hozzáfűzte: „Mi azt javasoljuk, hogy dolgozzunk azokon a pontokon, amelyek esetében közös álláspontot tudunk kialakítani. A V4-et nem azon kérdésekhez kellene igénybe vennünk, amelyekben nem értünk egyet.” Annak szerinte semmi értelme nincs a továbbiakban, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az EU-csúcstalálkozók előtt olyan álláspontokat csiszolgassunk, amelyekben a visegrádi államok között nincs egyetértés. Kacer egyúttal bejelentette, hogy a következő hetekben Szlovákia a V4-ek kormányfőinek csúcstalálkozóját és a külügyminiszterek találkozóját is összehívja. Vagyis hamarosan lesz találkozó Orbán meghívásával is.

A Visegrádi országok elnöki találkozója Pozsonyban, 2022. október 11-én (balról jobbra): Zuzana Caputova (Szlovákia), Andrzej Duda (Lengyelország), Novák Katalin (Magyarország) és Milos Zeman (Csehország)

Vaclav Salek/CTK/dpa/picture-alliance

A visegrádi országok elnöki csúcstalálkozóján, 2022. október 11-én Zuzana Caputova szlovák elnök is hangsúlyozta, hogy arra koncentrálnak, ami és örömmel konstatálta, hogy nyílt és őszinte párbeszédet tudnak folytatni, amelyben „lehetőségünk van egymás álláspontjának a megértésére.”

Novák Katalin köztársasági elnök pedig mentegette a magyar álláspontot: „A lényegben egyetértünk. Elítéljük a szuverén állam elleni támadást, elítéljük az annektálást, és elítéljük a civilek elleni támadásokat. Ezek éppúgy elfogadhatatlan lépések, mint a nukleáris konfliktussal fenyegetés.”

Az is jelzésértékű, hogy bár az oroszellenes gazdasági szankciókat nem tartja szerencsésnek, Magyarország végül minden, az Orosz Föderáció elleni uniós szankciócsomagot támogat. "És továbbra is így fogunk tenni" - tette hozzá Novák Katalin.

Maradnak az ellentmondások

Az Oroszország ellen hozott „első uniós szankciós energiacsomag elfogadásakor Lengyelországnak és Szlovákiának voltak fenntartásai, a másodiknál pedig Lengyelországnak és Magyarországnak” - nyilatkozta a DW-nek egy magas rangú közép-európai diplomata Brüsszelben.

Az első szankciós energiacsomagot május végén fogadták el: ebben volt szó az olajembargóról. Magyarország mentességet kapott -más közép-európai országokkal együtt- a csővezetékes importra. Ezt Orbán nyilvánosan úgy értékelte, hogy a többi térségi országnak is ő harcolta ki, hogy a vezetékes olaj kimaradjon a megállapodásból. A második szankciós energiacsomag fő kérdései a közös európai gázbeszerzés és a gázársapka: október végén a tagállamok megállapodtak, hogy nem lesz benne kötelező részt venni – Magyarországnak nemrég megkötött hosszú távú gázszerződése van Oroszországgal, melynek részletei nem nyilvánosak, de a hazai gázárakat nézve aligha kedvezőbb, mint a piaci ár.

A V4-ek elnöki szintű csúcstalálkozója „nem tekinthető fordulópontnak” a Visegrádi Együttműködés újjáélesztésében - állítja a DW-nek adott interjújában Vit Dostal, a Cseh Nemzetközi Ügyek Szövetségének ügyvezető igazgatója. Szerinte a köztársasági elnökök találkozója nem túl nagy horderejű, a következő hetekre tervezett miniszterelnöki találkozó azonban már döntő fontosságú lehet. Addig viszont szerinte még korai lenne a újraindulásról beszélni.

A magyar és lengyel jogállamisággal, valamint médiaszabadsággal kapcsolatos aggályok mindig is viták forrása volt a Visegrádi Együttműködésen belül. Ebben a kérdésben sem Csehország, sem Szlovákia nem akar Varsó és Budapest oldalára állni, és velük együtt Brüsszel-ellenes álláspontot kialakítani.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter (j) és szlovák hivatali partnere, Rastislav Kacer kezet fog közös sajtóértekezletükön Varsóban 2022. október 11-én.

MTI / EPA / PAP Pawel Supernak

„Szeretnénk javítani a Visegrádi Együttműködés légkörét” - nyilatkozta a DW-nek Kacer szlovák külügyminiszter. A szövetségnek nem Európát megosztó eszközzé kell válnia, hanem hozzá kell járulnia az európai egységhez. „Olyan megoldásokat akarunk keresni, amelyek erősebbé teszik Európát” - mondta a miniszter.

Szerző: Lubos Palata. A fordítást Ladiszlai Gábor készítette. Szerkesztette: Bogár Zsolt

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.