„50 éve nem volt ekkora tanárhiány Németországban!”
Németország iskoláiból lassan elfogynak a pedagógusok. Órák maradnak el, szakképzetlenek foglalkoznak a diákokkal és a foglalkoztatási statisztikákat is kozmetikázzák. A mélyrepülés megfékezésében külföldön diplomázott szakemberek segíthetnének, de a német bürokrácia a terv útjában áll. Egy Berlinben élő magyar tanárnő elmesélte, hogy milyen akadályokat kellett legyűrnie ahhoz, hogy elismerjék általános iskolai tanárként. A Deutsche Welle riportja.
„A bőrünkön érezzük a tanárhiányt” – nyilatkozta a Deutsche Wellének a több mint tíz éve Berlinben élő matematika és természetismeret szakos Lilla, akinek a nevét a kérésére megváltoztattuk. „Hol a harmadikosok úszásórája marad el hónapokon át a tanárok betegsége miatt, hol pedig azok az úgynevezett inklúziós órák, amelyek miatt a mi iskolánk egyébként sok család számára vonzó a kerületben, Freidrichshain-Kreuzbergben. Ezek valójában normál tanórák, amelyeken az osztályban tanuló sajátos nevelési igényű (autista, Down-szindrómás, ADHS-szel diagnosztizált, hallássérült stb) gyerekek mellett ott van még egy pedagógus. Az egyik tanár ilyenkor kizárólag velük foglalkozik vagy abban támogatja őket, hogy be tudjanak kapcsolódni a kiscsoportos munkába. Az utóbbi időben ezek a gyerekek a pedagógushiány miatt rendszeresen a nekik járó plusz segítség nélkül vesznek részt a tanórákon, ami komolyan veszélyezteti a papíron jól működő inklúzió sikerét” – mesélte a 45 éves tanárnő, majd hozzátette: „Szülőként is érzékelem a pedagógushiányt. Az egyik fiamnak jelenleg két tanárszakos egyetemista az osztályfőnöke teammunkában, mert végzett tanárt nem talál erre a pozícióra az iskola.”
Bár Magyarországon ezekre a feladatokra általában nincs is pedagógus (a teammunka külön nem is szerepel a tantervben), Németországban sem csak ezekkel a problémákkal küzdenek. Itt is vannak intézmények, amelyek faláról omladozik a vakolat, a mosdók lepusztultak, a tornatermek pedig felújítás miatt szinte állandóan zárva vannak. Egyre jellemzőbb, hogy tanárhiány miatt órák maradnak el, a régóta esedékes digitalizáció pedig szintén csigatempóban halad. Emiatt egyre több tanulónál áll fenn a veszély, hogy végképp elveszítik a kapcsolatukat az iskolával.
Kozmetikázott számok
Az oktatás válsága nemcsak a helytelen gazdálkodás és tervezési hibák eredménye, hanem a német infrastrukturális válság fontos mutatója is egyben. Ráadásul a társadalom egyre többet vár el az oktatáspolitikától: az iskoláknak olyan társadalmi feladatok megoldásában is szerepet kell vállalniuk, mint például az integráció előremozdítása és a demokrácianevelés.
„Adataink szerint jelenleg 30-40 ezer tanár hiányzik a rendszerből" - mondta a Robert Bosch Alapítvány oktatási részlegének vezetője, Dagmar Wolf a Deutsche Welle-nek. A tagállamok oktatási és kulturális minisztereinek állandó konferenciája szerint ellenben csak 12 ezer betöltetlen állás van. A különbség abból adódhat a Német Pedagógusszövetség szerint, hogy az adatokat „kozmetikázzák”: állítólag több szövetségi államban bevett gyakorlat, hogy a tanév elején a tanárhiánynak megfelelően csökkentik az óraszámot, lefedve ezzel papíron az igényeket. Emellett az is előfordul, hogy szülőket vagy tanári szakképesítés nélküli úgynevezett iskolai kisegítőket tüntetnek fel tanárként a statisztikákban.
„50 éve nem volt ekkora tanárhiány Németországban”
„A vészharang már régóta szól: legalább tíz éve küzdünk tanárhiánnyal az országban. De olyan drámai és kiélezett helyzetre, mint a mostani, nem tudok visszaemlékezni, pedig igen régóta vagyok már a szakmában” – mondta a Német Pedagógusszövetség elnöke, Heinz-Peter Meidinger a DW-nek adott interjúban. Becslése szerint a jelenlegi az elmúlt fél évszázad legfenyegetőbb tanárhiánya.
Az iskolaigazgatók mintegy 67 százaléka is a pedagógiai személyzet hiányát tartja a legnagyobb kihívásnak, derült ki a Robert Bosch Alapítvány frissen közzétett Németországi iskolai barométer című felméréséből. Azokban a körzetekben, amelyekben sok szociálisan hátrányos helyzetű család él, a tanárhiányt kihívásként megnevező iskolák aránya a 80 százalékot is elérte. (A felmérésben a Forsa közvéleménykutató 1055 iskolaigazgatót kérdezett meg.)
Ehhez képest az összes többi probléma mellékesnek tűnik. A tanulmány megemlíti többek között a digitalizáció nagyon lassú előrehaladását (22 százalék), az eltúlzott bürokráciát (21 százalék) és a nagy munkahelyi terhelést (20 százalék).
A pedagógusszövetséget vezető Heinz-Peter Meidinger három tényezőt nevez meg az oktatás válság okaiként. Mindenek előtt azt, hogy a politikusok késve reagáltak a születési ráta tizenkét éve tartó folyamatos növekedésére. Másodsorban, hogy az elmúlt 20-30 évben a szövetségi államok jelentősen csökkenthették a felsőoktatásban a tanárképzési helyek számát. „A harmadik tényező pedig az, hogy Németország az utóbbi években nagy számú menekült családot fogadott be. Az elmúlt hónapokban egyedül Ukrajnából 200 ezer további gyermek érkezett. Az iskoláink nem voltak erre felkészülve” – magyarázta a szakember.
A Német Gazdaságkutató Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) számításai szerint csupán ezeknek az újonnan jött diákoknak (373 ezer fő) az oktatásához a jelenleginél 19 400-zal több tanárra lenne szükség.
2030-ra akár 80 ezer betöltetlen tanári állás is lehet
A legnagyobb tanárhiány azonban csak ezután jön. „Az az időszak következik, amikor a baby boomer generáció lassan nyugdíjba vonul. Ez drámaian súlyosbítja majd a helyzetet” – mondta a DW-nek Dagmar Wolf. A kutatók szerint „2030-ra több mint 80 ezer betöltetlen tanári pozíciónk lesz”. Ezenkívül hiány mutatkozik iskolai szociális munkásokból, pszichológusokból és iskolai kisegítő személyzetből, akik például a speciális igényű gyerekek inklúzióját segítenék.
Dagmar Wolf szerint a helyzet azonnali beavatkozást igényel. Ez vonatkozik a 16 szövetségi állam együttműködésére is, amelyek mindegyike saját oktatási rendszeréért felel a föderális államrendszerben. A közös oktatáspolitikát az oktatási és kulturális miniszterek állandó konferenciája koordinálja, ugyanakkor a szövetségi államok alapvetően a saját céljaik érdekében cselekszenek, főleg amikor a legjobb tanárok megszerzéséről van szó. „Vegyük csak Bajorországot. Ott Markus Söder miniszterelnök nem titkolt stratégiája a jövő évre, hogy minél több tanárt csábítson át más szövetségi államokból” – magyarázta Wolf.
De vajon hogyan lehetne vonzóbbá tenni a tanári hivatást? Sokak szerint például az ijesztő mértékben eltúlzott bürokrácia csökkentésével: „Ha megérdezzük a tanárokat, senki sem magasabb fizetést követel, inkább több időt szeretne a tanítással kapcsolatos tevékenységek elvégzésére” – mondta a DW-nek a pedagógus Heinz-Peter Meidinger. A kollégákat ugyanis egyre több pluszfeladat terheli. Statisztikákat kell vezetniük, tankönyvpénzt gyűjteni, osztálykirándulást szervezni és ki tudja még, hány egyéb projektet levezényelni. „Természetesen az oktatás digitalizálásához is sok továbbképzésre és egyéb támogatásra lenne szükség, ami gyakran hiányzik.”
| Mennyi az annyi? |
| A tanárfizetések Németországban nagyban függnek attól, hogy milyen iskolatípusban, melyik tartományban tanít az illető és hány év szakmai tapasztalattal rendelkezik. Emellett számít az is, hogy valaki közalkalmazottként tanít (néhány tartományban megszüntették a tanárok közalkalmazotti státuszát, de volt, ahol épp a tanárhiány miatt visszahozták) vagy piaci, kollektív szerződés keretein belül. Azt, hogy végül mennyit kap kézhez, a családi állapot és az gyerekek száma is befolyásolja. Így a 3600 és 6000 euró közötti bruttó béren belül nagy a szórás. Egy pályakezdő általános iskolai tanár közalkalmazotti kezdő bruttó fizetése 3620 euró (Mecklenburg-Előpomeránia) és 4100 euró (Szászország) között mozog, egy gimnáziumi tanáré pedig 4220 euró (Rajna-vidék-Pfalz) és 4770 euró (Bajorország) között. A közalkalmazottak béréből külön nem vonnak nyugdíj-, beteg- és munkanélküliségi biztosítási díjat, ezért a nettójuk is magasabb, mint a kollektív szerződés hatálya alá tartozó szerződéses alkalmazottak esetében. A lehrerfreund.de pedagógusportál számításai szerint egy 35 éves, gyermektelen, teljes munkaidőben nyolc éve dolgozó közalkalmazott középiskolai tanárnak Észak-Rajna-Vesztfáliában minden levonás után 4480 euróból 3450 euró marad. Köztisztviselői státusz nélkül ez havi nettó 2900 eurós fizetése lenne. Ha a közalkalmazott pedagógusnak saját gyereke lenne, akkor a gyermekpótlékot is hozzáadnák; ez nem vonatkozik a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalókra. |
15 pontból álló terv a németországi tanárhiány megszüntetésére
A tartományi oktatási és kulturális miniszterek konferenciája mellett dolgozó tudományos bizottság többek között javasolta, hogy a nyugdíjas tanárokat foglalkoztassák tovább, és csökkentsék a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát is. „Jelenleg a tanárok 49 százaléka részmunkaidőben dolgozik. Ezen a helyzeten változtatni kellene, hogy jobban kihasználhassuk az erőforrásokat” – áll a tudományos bizottság sajtóközleményében.
Az oktatási és tudományos szakszervezet, a GEW 15 pontos terve pedig többek között azt javasolja, hogy adminisztrátorok és informatikai szakemberek felvételével „mentesítsék a tanárokat az oktatási munkával szorosan nem összefüggő feladatok alól”. A további javaslatok között a magasabb fizetés, a szakmaváltás támogatása, az iskolák jobb felszereltsége, valamint a felsőoktatási tanulmányi helyek számának növelése és a tanárképzési szakok ponthatárainak eltörlése szerepelt.
A GEW szívesen látná a külföldről érkező munkaerőt is: szerintük a más országokban szerzett diplomák elismertetésén egyszerűsíteni kellene. A tartományi oktatási és kulturális miniszterek állandó konferenciájának legfrissebb adatai szerint a legtöbb külföldi állampolgárságú tanár eddig Európából érkezett. Franciaország áll az élen 939 alkalmazottal, őket Lengyelország követi 810 tanárral, Olaszországból pedig 738-an jöttek Németországba tanítani. Csak összehasonlításként: Németországban jelenleg 833 ezer pedagógust foglalkoztatnak.
Hogy vesznek el a külföldi tanárok a német bürokrácia útvesztőiben?
Bár Lilla sokéves gimnáziumi tanári tapasztalattal érkezett 15 éve a német fővárosba, ott mégis három és félévébe telt, mire szaktanári státuszhoz juthatott egy általános iskolában. „Határozott idejű szerződéssel kerültem be az oktatási rendszerbe, ’Willkommenklassét’ tanítottam: olyan gyerekeket, akik nyelvtudás nélkül vándoroltak be vagy menekültek az országba. További négy évig volt a titulusom ’Quereinsteigerin’, vagyis más szakmából tanárságra átnyergelő munkaerő – ezalatt abszolváltam a 3,5 éves átképzést, hogy a német szabályok értelmében is szaktanár válhasson belőlem. Mivel odahaza magyar-német szakos diplomát szereztem, Berlinben új tantárgyak oktatását kellett megtanulnom: egy évig a matematikáét, további egy évig pedig a természettudományét – a berlini önkormányzat StEPS nevű felsőoktatási intézményében. Mindezt másfél év iskolai gyakorlat követte” – mesélte a DW-nek a magyar pedagógus, aki azt azért különösnek tartotta, hogy bár többen jártak a kurzusra külföldön végzett tanárok, ugyanúgy „Quereinsteigernek” számítottak, mint az a német diplomás újságíró vagy építészmérnök, aki még életében nem látott diákot. "Pozitívum annyi volt a dologban, hogy a 28 órás heti kötelező óraszámomból ebben az időszakban 11 órányi kedvezményt kaptam.”
Dagmar Wolf szerint sem az a probléma, hogy túl kevés külföldi állampolgárságú tanár jelentkezik, hanem az, hogy a rettentő bürokratikus a honosítási eljárás, és emiatt a legtöbbeknek alig van esélyük bekerülni a rendszerbe. Wolf szerint ez az elrettentő mértékű tanárhiány súlyos szegénységi bizonyítványa annak a Németországnak, amelyet korábban az exporttevékenységére és az oktatása színvonalára büszke nemzetként tartottak számon, és amelynek legfontosabb „nyersanyaga” az állampolgárainak a képzése volt.
Szerző: Ralf Bosen. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
