Jövőre Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) egy százalékos csökkenés és az idei szint között alakulhat Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybank elnök, korábbi ipari miniszter szerint. A szakember egy csütörtöki budapesti találkozón azt is mondta, hogy a költségvetés jövőre korrekcióra szorulhat.
A bankok sem tudják eldönteni, hogy élhetnek-e a kedvezményes végtörlesztéssel azok, akik építési hitelt vettek fel, de a szakaszos folyósítás miatt az egyik hitelrészletet a törvényben meghatározott árfolyamnál rosszabbul váltották. Az Erste Bank például minden ilyen ügyfelet elhajt, az MKB a jogalkotóhoz fordult. A PSZÁF bonyolult számítási módszer alapján szűri ki az adósokat.
Míg a válság előtt szinte a kkv-k után dobták a hiteleket, a kisvállalkozókkal szemben ma alapvetően bizalmatlanok a bankok. Alaposabb és többféle forgatókönyvre készített üzleti tervet, keresletre vonatkozó felmérést és egy csomó dokumentumot várnak el a pénzintézetek. De a végén így is csak kevesen jutnak pénzhez.
Míg a kereskedelmi bankok igyekeznek hűteni a végtörlesztéssel kapcsolatos várakozásokat, és megemelték az áthidaló forinthitelek kamatait, a takarékszövetkezetek egységes ajánlattal álltak elő. 600 milliárd forint szabad felhasználású pénzük van, elvben tehát lenne miből hitelezniük. Kérdés, ajánlatuk mennyire lesz versenyképes.
A Magyar Nemzeti Bank rendeletben írta elő a bankoknak, hogy a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztéséről heti gyakorisággal közöljenek adatokat a jegybankkal. A rendelet a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.
A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szerint minél hamarabb meg kell neveznie a deviza-eladósodást vizsgáló albizottságnak azokat a volt kormányzati politikusokat, akiket legalább mulasztásos felelősség terhel, amiért korlátlanul engedték a lakosság devizában történő eladósodását. A 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárására, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatára is létrejött testület hétfőn tartja első ülését.
A Bankszövetség volt elnöke szerint az állam minden felelősséget a bankokra tol, így a külföldi tulajdonú pénzintézetek két és fél évnyi vegetációra rendezkedtek be, a tőkéjüket más országokba viszik. Felcsuti Péterrel a Hetek közölt interjút.
A legsúlyosabb gondot továbbra is a lakossági devizahitelek jelentik a pénzügyi fogyasztóvédelemben. A lakossági hitelezés árazása továbbra sem átlátható, a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású lakossági hiteltermékek elterjedésével azonban csökkenhet az ügyfelek kiszolgáltatottsága és kockázata – derül ki a PSZÁF fogyasztóvédelmi kockázati jelentéséből.
Mától lehet igényelni az egyösszegű, fix árfolyamos végtörlesztést. Nem minden devizahiteles élhet a kedvezménnyel, és az sem biztos, hogy mindenkinek megéri. Tudjon meg mindent a végtörlesztésről a hvg.hu kisokosából!
Megszületett a döntés a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról, amely 2014 végéig összesen 5000 bajba jutott adóson segít. A társaság megvásárolja a lakást, amit az adós visszabérelhet, sőt, hat hónap letelte után vissza is vásárolhat.
Nyomást gyakorolhat egyes magyar bankok hitelprofiljára a devizaalapú kölcsönök piaci árfolyam alatti végtörlesztésének lehetővé tétele, és az "ilyen intézkedések" hátráltathatják a magyar bankrendszer hosszú távú fejlődését is – vélekedett szerdán Londonban kiadott értékelésében a Fitch Ratings.
Csütörtöktől igényelhető az egyösszegű végtörlesztés rögzített árfolyamon - a devizahitelesek svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2 forintos árfolyamon igényelhetik a végtörlesztést december 30-ig.
A devizahitelesek egy része kifejezetten spekulációs céllal vette fel a kölcsönt, állítja az OTP elnök-vezérigazgatója.
Az OTP Bank vezére korábban lobbizott a devizahitelek ellen, mert kockázatosnak tartotta őket. Csányi Sándor egy hétfői előadáson arról is beszélt, hogy szerinte lehetett volna olyan javaslatot az asztalra tenni, ami az adósoknak és a bankoknak is megfelelt volna.
A Regnum című orosz hírportál szokásos heti magyarországi összefoglalójában a devizaalapú hitelek törlesztéséről hozott törvényről azt írta, hogy "nyilvánvalóan valójában nem a rossz anyagi helyzetben lévő adósok megsegítéséről van szó".
Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke szerint a frankfurti székhelyű Európai Központi Banknál (EKB) "abszolút negatívan" ítélik meg a magyar kormánynak a devizahitelek egyösszegű, kedvezményes árfolyamon történő törlesztésére vonatkozó javaslatát.
A bajban lévő adósok lakását is meg lehetett volna venni 500 milliárdért, ám ezt a pénzt a kormány Mol-részvények vásárlására költötte – lamentál Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának volt elnöke a kormány „otthonvédelmi” intézkedéséről szóló cikkben a Népszabadságban.
Furcsának tartaná, ha valamelyik bank a kivonulás mellett döntene, de ha két-három bank el is tűnne a piacról, az még nem volna olyan nagy tragédia – fogalmazott Varga Mihály államtitkár a Heti Válasznak adott interjúban.
Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? – tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében a Magyar Nemzet szerint.
Sokan csalódhatnak azok közül, akik abban bíztak, hogy jó adósként esetleg ők is részesülhetnek a kedvezményes végtörlesztés áldásaiból, de nincs elég saját vagyonuk, hogy egy összegben kicsengessék a tartozásukat. Az akciós időszak gyorsan lejár – akik forinthitelt vennének fel, azoknak, meglehet, nem azon múlik, hogy elég gyorsan jelentkeztek-e.
