Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Bod Péter Ákos szerint alacsony szinten maradhat a fogyasztás, és a beruházások bővülése sem várható jövőre.
A végtörlesztéssel kapcsolatban elmondta: fontos és szükséges, ha a túlhitelezett háztartások megszabadulnak hiteleik egy részétől, a túlnőtt banki mérlegfőösszegek pedig összezsugorodnak. A fogyasztásra viszont negatívan hathat a program sikere, ha sokan választják ezt a lehetőséget.
A kormányzati intézkedések közül pozitívan szólt a munkába való visszaterelés erős szándékáról, a középosztály megerősítéséről, valamint arról a kormányzati törekvésről, hogy a termelő szektorok nagyobb bátorítást kapjanak.
Bod Péter Ákos
Müller Judit
Szerinte azonban nem sikerült a növekedés beindítása. Hozzátette: mivel a kormánynak ez volt a terve, ebből azt kell leszűrni, amit már nyáron lehetett látni, és ősszel még világosabb lesz, hogy "ez a növekedésélénkítő politika megbukott, ezért feltételezem, hogy személyi következményei lesznek, és át kell alakulnia a kormányzati struktúrának is akár, ami személyi változásokkal jár". Azt mondta: egy kis országban a személyi változások általában politikai irányváltást hoznak.
Mint mondta: a magyar társadalomnak és gazdaságnak erős az adaptív képessége, gyorsan tud alkalmazkodni a változó környezethez. Kiemelte a jól képzett munkaerőt, illetve a 300 forintos euró nyújtotta költségelőnyöket. Egyebek mellett ezek alapján szerinte a magyar gazdaság kilátásai nem rosszak, ám a jelenlegi szakasz, csakúgy, mint máshol, rendkívül nehéz.
Szerinte újabb keresési szakasz jön, a korrekció korrekciója: 2010 korrekció volt, 2012-ben is korrigálni kell ezt a másfél évet.
Magyarország a rendszerváltás idején sztár volt, most pedig "helyzet van". A magyar adósságkockázati besorolás alapján Magyarország egy fokozatra van a bóvli kategóriától, a hitelkondíciók, a kockázati felárak alapján is azt kell mondani, hogy "helyzet van" - tette hozzá.
Úgy vélte, "azok az intézkedések, amelyek születtek, roppant vitathatók". Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedéseket, a kilakoltatási moratóriumot, a végtörlesztési törvényt, illetve az egykulcsos szja bevezetését.
A devizahitelezéssel kapcsolatban azt mondta: szerinte nem véletlen, hogy Magyarországon van ilyen probléma, és például Csehországban nincs. Ott, ahol az inflációt sikerült visszaszorítani, ott a nominális kamatszint viszonylag alacsony, ez a cseh eset, ezért egy cseh polgárnak nem jut eszébe, hogy ne cseh koronában vegye fel a lakáshitelét. Ez a probléma magyar, román, lengyel probléma, ezekben az országokban társadalmi méreteket öltött ez az ügy. Magyarországon ez nem lett volna, ha a magyar nominális kamatszint nem lett volna ilyen magas - tette hozzá.
