Megdöbbenve jött ki a hvg.hu egyik olvasója az Erste bankból, ahol közölték vele, nem élhet a kedvezményes végtörlesztéssel. A férfi még 2008-ban vett fel svájci frank alapú építési hitelt, amely technikailag annyiban különbözik a lakáscélú hiteltől, hogy a bank nem egyszerre folyósítja az igényelt összeget, hanem szakaszosan, az építkezés előrehaladtával megegyező módon. Az Erste először 2008-ban 12 millió forintnak megfelelő összeget utalt át 148 forintos frankárfolyamon, majd 2010-ben további 300 ezer forintot 182 forintos kurzuson. És éppen utóbbira hivatkozva közölte a bank, hogy nem élhet az ügyfél a kedvezményes végtörlesztéssel.

Az Erste honlapján található tájékoztató szerint ha a hitelrész bármely részfolyósítása 180 forint/svájci frank árfolyam feletti volt, akkor nem jogosult a végtörlesztésre, függetlenül attól, hogy volt-e olyan hitelrész, amit 180 forint/svájci frank alatt folyósítottak.

Nem evidens a törvény értelmezése

A kedvezményes végtörlesztésről szóló törvényben egyébként nem térnek ki külön az építési célú hitelekre, így arra sem, hogy a szakaszos hitelfolyósítás esetén mi a teendő. Emiatt a bankok nem ugyanazt a gyakorlatot követik, sőt, még a hiteltanácsadók is más véleményen vannak.

A pénzintézetek és hiteltanácsadók honlapjait kutatva többen az Erste gyakorlatát tartják helyesnek, azaz csak az élhet a fix árfolyamú végtörlesztéssel, akinek minden hitelrészletét a törvényben meghatározott árfolyam alatt folyósították. Ez svájci frank esetében 180, euró esetében 250, jen esetében 2 forint. A pénzintézetek hirdetményeiben egyedül az Erste jelezte, hogy pontosan milyen konstrukciójú hiteleket nem fogadnak be a kedvezményes végtörlesztésű programba. Többen viszont, így például az MKB Bank is, jogértelmezést kértek a közelebbről meg nem nevezett "jogalkotótól". A CIB Bank is jelezte, hogy mivel a szakaszos folyósítású hitelekre nem tér ki a törvény, állásfoglalást kérnek a minisztériumtól.

Bonyolult számítás a megoldás

A törvény értelmezési problémájáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is értesült, a vizsgálat során arra jutottak, hogy automatikusan nem jár minden építési hitelesnek a kedvezmény, még ha van olyan szakasz is, amikor a meghatározott árfolyam alatt vette fel a hitelt. Példánkban a hitel e kritérium alatti hányada 97,5 százalék, míg a maradék rész mindössze 2,5 százalék. Mégis emiatt tagadták meg a végtörlesztést.

A felügyelet a törvényt az adott esetben úgy értelmezi, mintha az adós többször vett volna fel kölcsönt, de mégis egy hitelnek számít – mondta Binder István szóvivő a hvg.hu-nak. Hogy ki élhet a végtörlesztéssel, azt a banknak kell meghatároznia, de figyelembe kell venni, hogy mekkora összeget, milyen árfolyamon utaltak: azaz az egyes szakaszok folyósítási összegét és az árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. Ha ez a törvényben rögzített árfolyam alatt van, akkor élhet az adós a végtörlesztéssel, ha felette, akkor nem – tette hozzá a PSZÁF szóvivője.

Mindezt a már említett példa esetében azt jelenti, az Erste Bank rosszul járt el, amikor elküldte az ügyfelet, hiszen az a kölcsön túlnyomó részét 148 forintos árfolyamon vette fel, és a hitel elenyésző része esik ki a 180 forint/svájci frank árfolyamhatárból.

Nem volt flott az indulás

Nem ez volt egyébként az első eset, amely a végtörlesztéses törvény kitalálása és életbe lépése óta fennakadást vagy éppen kiakadást okozott. Először a parlament hibázott, amikor az eredeti törvényt olyan gyorsan írták és szavazták meg, hogy elfelejtették beleírni, a szabad felhasználású hitelek végtörlesztése után sem kell illetéket fizetni.

A Volksbank pedig olyan űrlapot akart aláíratni az ügyfelekkel, hogy ha alkotmányellenesnek nyilvánítják a jövőben a törvényt, akkor visszamenőleg kifizeti az árfolyamkülönbségből adódó tartozást. A PSZÁF végül megtiltotta az űrlap használatát, és a bank kénytelen volt visszavonulót fújni.