Megemelte a kormány a hiánycélt, és kétszer annyi devizakötvényt bocsát ki, mint amennyit eddig tervezett
Az EU-pénzek elmaradására és a kórházakra hivatkozva.
Az EU-pénzek elmaradására és a kórházakra hivatkozva.
Jóval olcsóbban jutott hosszú lejáratú hitelhez Horvátország, mint Magyarország. A február 4-én kétmilliárd euró értékben kibocsátott, 2037-ben lejáró állampapírok éves kamatozása 3,25 százalék.
2,5 milliárd euró devizakötvényt terveznek az év első felében kibocsátani, ennek első részeként január 14-ig két kötvénycsomaggal indítanak.
Kötvényekkel adósodunk el japán befektetők felé, majd’ százmilliárdos értékben.
Módosította a finanszírozási tervet az adósságkezelő. A kormányzati tervek egyelőre sikernek látszanak, rövid távon nagyon kelendőek a lakossági állampapírok.
Hasonló lépés már novemberben is történt.
Közelít a türelmi idő vége, ameddig Oroszországnak kamatot kell fizetnie két devizakötvénye után, és úgy tűnik, államcsődöt jelenthet, ha rubelben akarná teljesíteni a kötelezettségét.
Indokolható, hogy az állam épp most és épp devizában adósodik el jelentősen. Ugyanakkor ekkora hitelfelvétel nem szükségszerű, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teret nyitna a tervezettnél nagyobb hiány- és adósságcsökkentésre.
A magyar kormányfő a magyarországi euró esélyeiről is beszélt.
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) az adósságszerkezet javítása érdekében dollárkötvényeket vásárol, amit alacsonyabb kamatozású eurókötvénnyel tervez helyettesíteni. Ilyen cserét eddig még nem hajtott végre az ÁKK.
Magyarország egymilliárd eurós államkötvény-kibocsátást tervez, többek között, mert ebben az évben 4,8 milliárd eurónyi devizakötvényt kell Magyarországnak törlesztenie.
A GDP 83,5 százalékára rúg a központi költségvetés adóssága.
Oroszország idén már nem bocsát ki deviza-államkötvényt, mert a gyenge rubelárfolyam és a magas kőolajárak miatt a tervezettnél nagyobbak lesznek a költségvetési bevételek – mondta az orosz pénzügyminiszter helyettese. Szergej Sztorcsak nyilatkozata szerint összesen 7 milliárd dollár értékű devizakötvény kibocsátásáról mondanak le.
A nemzetgazdasági tárca vezetője szerint a baloldalnak nincs egységes gazdaságpolitikai programja, és nincs egységes álláspontja például az egykulcsos adó vagy a családi pótlék megtartásáról vagy eltörléséről sem.
Sikeresen évet zártunk 2013-ban, a lefedettség 2,8 szoros volt a kötvényaukciókon, a magyar államkötvény továbbra is népszerű – mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Volt egy masszív kereslet, ám a tavalyi év második felében volt pár olyan aukció, amikor a kereslet csak kicsivel haladta meg a kínálatot, ennek azonban mindig nemzetközi okai voltak az ÁKK vezérigazgató-helyettese szerint. Borbélynak tetszene az 1 eurós Raiffeisen-ügylet, de Töröcskei nem utasíthatná erre.
Újabb, nagyobb volumenű devizakötvényt bocsáthat ki a magyar kormány. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloombergnek elmondta, hogy valószínűleg 2 milliárd dollár körüli összegben mehetünk ki a piacra, mivel a dolláralapú a leginkább likvid piac, és a februári kibocsátáskor nagyon kedvező visszajelzést kapott Magyarország.
Magyarország március elején pályázik regisztrációért az amerikai értékpapír-felügyeletnél. A regisztráció lehetővé teszi, hogy Magyarország a következő két évben bármikor kötvényeket bocsásson ki az amerikai piacon – írta csütörtökön a Dow Jones hírügynökség Búzás Lászlóra, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettesére hivatkozva.
Az MFB idén 400-500 millió dolláros devizakötény-kibocsátást tervez - mondta Baranyay László elnök-vezérigazgató.
A devizakötvény-kibocsátás után új helyzet alakult ki a magyar gazdaságpolitikában, amit a kormány értékelni fog, és néhány héten belül döntés születik arról, hogyan folytatódjanak a nemzetközi szervezetekkel való egyeztetések - mondta Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-nek adott interjúban csütörtökön.