A hitelfelvétel fő szervezője az Erste-csoport volt. „A végső kondíciók és a kamatszint ismét megerősíti a befektetők bizalmát a robusztusan növekvő horvát gazdaság és a pénzügyi felelősség melletti elkötelezettség iránt” – szögezi le a február 6-án kiadott közlemény.

Összehasonlításképpen: a 2025. január 7-én 1,5 milliárd euró értékben kibocsátott, tízéves lejáratú magyar állampapírok kamatozása 4,5 százalék, a 2040-ben lejáró, 1 milliárd euró értékű zöld kötvényeké pedig 4,875 százalék volt. A kamatkülönbözetben kifejeződik Horvátország jobb hitelbesorolása, valamennyi hitelminősítőnél „A” kategóriás.

A Moody’s ugyanis A+, a Standard & Poor’s A-, a Fitch szintén A– minősítéssel látta el a horvát államkötvényeket, szemben a magyar Baa2, BBB-, illetve BBB besorolással; utóbbiak a még befektetésre ajánlott kategória alsó szintjét jelentik.

Száz euró készpézben.

AP

Horvátország számára nagy pénzügyi biztonságot és olcsóbb forrásbevonást jelent, hogy két éve belépett az euróövezetbe, és hogy a hazai össztermékhez viszonyított államadóssága gyorsan csökken. Az euróövezeti csatlakozás idején, 2023-ban az adósságráta meghaladta a 80 százalékot, a tavalyi év végén az előzetes adatok alapján annak 60 százaléka alá esett. Mindeközben a magyar államadósság a GDP 74 százaléka körül stagnál, tavaly még az alaptörvényben kötelezően előírt csökkenést sem sikerült teljesíteni.

Fejlettségi hátrányát is ledolgozta Horvátország Magyarországgal szemben: tíz éve a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP 60 százalékán állt, miközben Magyarország annak 66 százalékán, 2023 végén viszont már csupán egy százalékpont volt a különbség Magyarország javára (77:76 százalék).  Az előzetes számítások szerint Horvátország egy főre jutó GDP-je 80 százalék körül lehetett tavaly. A horvát gazdaság 2024-ben 3,6 százalékkal bővült, miközben a magyarországi GDP csupán 0,5 százalékkal nőtt, és elmarad a 2022. évitől.

Horvátország bolt euróval.

AFP / Denis Lovrovic

Abban viszont mindkét gazdaság hasonlóságot mutat, hogy éledezik az infláció. Idén januárban Horvátországban ötszázalékos inflációt mértek, és ezt már a vásárlók is nehezen tűrik. Pedig az elmúlt esztendőkben az áremelkedés sokkal alacsonyabb volt, mint Magyarországon, 2022-ben átlagosan 10,8, 2023-ban kicsit kevesebb mint 8 százalék. Tavaly augusztusban az árszint már csupán 3 százalékkal haladta meg az előző évit, azóta viszont ismét gyorsul az infláció.

Az áremelések elleni tiltakozás jegyében a Halo, inspektore nevű szervezet bojkottot hirdet egyes bolthálózatok ellen, aminek lényege, hogy péntekenként lehetőleg senki ne vásároljon. Múlt pénteken az üzletek forgalma a szokásos felére apadt.