Előszeretettel és egyre gyakrabban használja bűncselekményekkel vádolt vagy már el is ítélt külföldi politikusok megsegítésére a magyar diplomáciát az Orbán-kormány.
Vajon mit próbál elérni Orbán a republikánusoknál az elnökválasztási kampány kellős közepén?
Béres Jánost, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgatóját északra küldi Szijjártó Péter, de csere lesz a kairói magyar nagykövetség élén is.
Az Európai Bizottság Zupkó Gábort nevezte ki a magyarországi uniós képviselet élére. Zupkó korábban betöltötte ezt a posztot, jelenleg a magyar uniós elnökséget készíti elő.
Az amerikai nagykövet élesen bírálta a szuverenitásvédelmi jogszabályt, de cáfolta, hogy emiatt újabb szankciókat tervezne Washington. David Pressman a Portfóliónak arról is beszélt, hogy egyre több – politikát és kormányzati döntést érintő – aggályt fogalmaznak meg az amerikai cégek.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője arról is beszélt egy interjúban, miről fog tárgyalni egymással Orbán és Zelenszkij.
Százéves korában meghalt Henry Kissinger Nobel-békedíjas diplomata, nemzetbiztonsági tanácsadó és korábbi külügyminiszter, az Egyesült Államok külpolitikájának meghatározó alakja. Szerkesztette: Lakos Gábor
Színes, filmre kívánkozó életet hagyott maga mögött a most 100 éves korában meghalt Henry Kissinger. Az utókornak lesz miből válogatnia: nemcsak diplomáciai epizódokból, hanem szórakoztató anekdotákból is.
A köztársasági elnök Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének 12 beosztott diplomatája közül egyszerre hármat nevezett ki követnek. A diplomáciai rangemelés összefügghet azzal, hogy 2024. július 1-től Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét.
„Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között” – indokolta a lépést Asztanában Szijjártó Péter külügyminiszter.
34 ország, sok arab állam, nemzetközi szervezetek és az EU és Németország is magas szinten képviseli magát a kairói békecsúcson, ahol a gázai harcok regionális háborúvá fajulásának megelőzéséről vitáznak a felek. Izrael nincs ott és az USA is csak egyiptomi nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét küldte.
Magyar Levente külügyi államtitkár úgy tett, mint aki nem érti a Szöllősi György „Puskás-ügyi nagykövet” amerikai beutazási nehézségei miatt feltett ellenzéki kérdést a nyakra-főre osztogatott diplomata-útlevelekről. Ehelyett visszaszúrt a DK-s Vadai Ágnesnek, pedig ő is ugyanabban a cipőben jár.
Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik, hogy Magyarország nekiment a svédeknek, miközben az oroszokkal és a kínaiakkal túlzottan kedves.
Az amerikaiak által feltartóztatott Szöllősi György fiaskója a példa arra, hogy a diplomata útlevél sem mindenható, mégis ezrével osztogatják. A diplomatákon, állami hivatalnokokon és parlamenti képviselőkön kívül, akiknek valóban szükségük van rá, tömegével kapnak ilyet az aktuális hatalom olyan különféle rendű-rangú kegyeltjei is, akik csak az okmány presztízse miatt villognak vele szívesen. Ők több ezren lehetnek, és általában egy botrány kell, hogy kiderüljön, valakinek adtak.
Több ezer olyan diplomata okmány lehet forgalomban, amilyennel Szöllősi György az Egyesült Államokba szeretett volna utazni. Ezeket az útleveleket Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter jóváhagyásával osztogatják, de a presztízsen kívül nincs sok hasznuk, ugyanis a gazdájuk nem akkreditált diplomata, nem állami tisztviselő. Így viszont az amerikaiak belső jogi döntésének számít, hogy kikosarazták. És hogy ezt meg is tették, az nagy eséllyel politikai üzenetként is értelmezhető.
Miközben a Nemzeti Sport főszerkesztője az Egyesült Államokba nem jut be, az exjobbikos Bencsik János Kanadába nem kap vízumot, pedig ő lenne a torontói főkonzul. A külügy szerint ez „a cél változatlan”.
