Egy új tanulmány megerősíti, hogy a dohányzás olyan DNS-mutációkat okoz, amelyek rákhoz vezetnek. Ezek például olyan fehérjék előállítását gátolják meg, amelyek a rák elleni védekezésben töltenek be kulcsszerepet.
Ha egy anyag szilárd és emellett még könnyű is, akkor számos területen lehet használni. Amerikai kutatók két egészen különleges alkotóelem felhasználásával olyan anyagot készítettek, amelyek mindkét kívánalomnak eleget tesz.
Azt hitte, már mindent ismerünk? Nagyot téved: egy friss jelentés szerint még körülbelül 2,5 millió gombafaj várhat azonosításra, szerte a világban. Az új fajok zöme azonban veszélyeztetett, így már a felfedezés pillanatában a kihalástól fenyegetett kategóriákba kell sorolni őket.
A Google AlphaMissense néven fejlesztett mesterséges intelligenciája 90 százalékos pontossággal mondja meg 71 millió mutációról, hogy káros-e, vagy ártalmatlan.
Komoly lépést tettek az öregedés megértése felé az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a transzpozábilis elemek mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.
A „Dűnék Hölgyét" 1974-ben ölte meg valaki, a holttestét Bostontól nem messze, egy homokos tengerparti részen, törölközőre fektetve találta meg egy arra járó gyerek. A nyomozók hiába próbálták, évtizedeken keresztül még csak azonosítani sem tudták a halottat, nemhogy a gyilkosát megtalálni. 2010-ben ettől teljesen függetlenül egy nő beküldte a DNS-mintáját az akkor felfutóban lévő családfakutató-szolgáltatások egyikének. A szálak 2022-ben értek össze, véletlenek sorozata után kiderült, hogy ki a halott, a napokban pedig a rendőrség 49 év után lezárta az ügyet azzal, hogy megnevezte a gyilkost.
Közel 200 évvel ezelőtt hunyt el a zenetörténet egyik legnagyobb alakja, Ludwig van Beethoven. Végrendeletében azt kérte, ismerje meg a világ egészségi állapotának részleteit. A végrendelet teljesítésére most kerülhetett sor, köszönhetően a modern tudománynak, azonban még mindig sok kérdőjel maradt.
DNS-vizsgálattal sikerült azonosítani egy nőt, akinek ruhazsákban eltemetett maradványait 45 évvel ezelőtt találták meg Nevada északi részén, egy elhagyatott vidéken – közölte szerdán a nevadai rendőrség.
Számos diétás üdítőben és más élelmiszerben megtalálható, most azonban úgy tűnik, hogy veszélyes lehet az egészségünkre – akár DNS-szinten is – a szukralóz, állapította meg egy új tanulmány.
A Floridai Egyetem kutatói szerint olyan jó minőségben van jelen a vízben, a földben és a levegőben is az emberi DNS, hogy abból még a genetikai mutációkat is ki lehet mutatni.
Az Egyesült Királyságban 2018 óta van lehetőség arra, hogy a genetikai rendellenességek kiszűrése érdekében három szülő génjeit alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítésnél.
Fontos felfedezést tettek a londoni Francis Crick Intézet szakemberei: az ősi vírusok maradványai, melyek évmilliókat töltöttek a DNS-ünkben elrejtőzve, segíthetnek leküzdeni a rákot – elképzelhető, hogy egyszer egy rák elleni vakcina fejlesztésében is szerepet játszhatnak.
Több mint 60 évvel ezelőtt figyeltek fel a biológusok arra, hogy az emberi genom hárommilliárd bázispárjának csak körülbelül a két százaléka kódol fehérjéket, a fennmaradó 98-99 százalék látszólag semmilyen célt sem szolgál. Ez idő tájt egyesek haszontalan, „szemét DNS-nek” minősítették ezeket. Ez a hozzáállás idővel megváltozott.
Az eddigi elképzelésektől eltérő modellt állítottak fel brit kutatók az öregedéssel kapcsolatban. A hagyományos nézet szerint az öregedést a szervezet „hardverének” véletlenszerű károsodásai okozzák. Ha viszont ez így van, akkor miért megy végbe egységesen a korosodás? – tették fel a kérdést a Birminghami Egyetem szakemberei.
Bár nők nem voltak a svéd haditengerészet tagjai között a 17. században, rövid utakra vendégként jelen lehettek a hajókon. Így kerülhetett a Vasa nevű hadihajó fedélzetére az a nő, aki a legénység többi tagjával együtt vesztette életét a hadihajó első útján.
Beethoven levágott hajából nyertek ki DNS-t a kutatók, akik össze tudták rakni a zeneszerző genomját – ebben pedig genetikai betegségek jeleit találták.