Tudósok már korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, a Piwi-piRNS útvonalat, amely segít szabályozni ezeket a transzpozábilis elemeket és védelemmel szolgál ellenük. Ez olyan sejtekben vagy élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, például a rákos őssejtekben. Amikor az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féregben bekapcsolták ezt védelmet, a féreg jelentősen tovább élt – közölte az ELTE Genetikai Tanszéke. A magyar genetikusok eredményei a Nature Communications folyóiratban jelentek meg.
Mint írják, a férgek belsejében a bejuttatott piwi-piRNS védelmi rendszert tartalmazó sejtek zölden világítanak, ami annak ellenőrzésére szolgál, hogy a védelmi rendszer bejuttatása sikeresen megtörtént-e. Azok a férgek, amelyekben működik a piwi-piRNS védelem a transzpozábilis elemek ellen, 30 százalékkal tovább élnek.
A férgek belsejében a bejuttatott Piwi-piRNS védelmi rendszert tartalmazó sejtek zölden világítanak, ami annak ellenőrzésére szolgál, hogy a védelmi rendszer bejuttatása sikeresen megtörtént-e.
ELTE
Sturm Ádám, az ELTE Genetikai Tanszék kutatója és Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője korábbi, az öregedéskutatás területén fontos előrelépésként számon tartott közös cikkükben a Piwi-piRNS rendszer és a biológiai halhatatlanság összefüggésének koncepcióját fogalmazták meg.
Amerikai kutatók egy korábbi Nobel-díjas kutatási eredményt felhasználva kezdtek el különböző hatóanyagokkal kísérletezni, hogy megfiatalítsák a sejteket. A próbálkozásuk sikerrel járt.
A legújabb publikációjukban kísérleti bizonyítékkal támasztották alá elméletüket. Kutatásuk megmutatta, hogy a transzpozábilis elemek aktivitásának szabályozása valóban meghosszabbíthatja az élettartamot, ami arra utal, hogy ezek a mobilis DNS-elemek döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamatban.
A kutatók különböző technikákat alkalmaztak, hogy a transzpozábilis elemek aktivitását csökkentsék. Ennek hatására a férgek lassabban mutatták az öregedés jeleit. Sőt, amikor több transzpozábilis elem tevékenységét egyszerre tudták lecsökkenteni, a férgek élettartama még tovább nőtt.
„Élettartam-vizsgálataink során pusztán a transzpozábilis elemek leszabályozásával vagy a Piwi-piRNS-szabályozás felerősítésével statisztikailag szignifikáns élethossz növekedést értünk el. Ez megnyitja a kaput a módszer számos lehetséges alkalmazása előtt az orvostudomány és a biológia világában” – idézi Sturm Ádámot a közlemény.
A biológiai életkor megnőhet olyan stresszhatások közben, mint a terhesség, a Covid vagy a baleseti műtéti kezelések - derül ki abból a nemzetközi tanulmányból, amelynek egyik szerzője Kerepesi Csaba, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársa.
Az ELTE kutatóinak csapata emellett speciális epigenetikai módosításokat fedezett fel e férgek DNS-ében az öregedési vizsgálataik során, különösen a transzpozábilis elemekben. Az epigenetikai módosítások a DNS olyan módosításai, amelyek nem a DNS kódot, azaz a szekvenciát érintik. A DNS N6-adenin metilációnak nevezett módosításokról megfigyelték, hogy növelik a transzpozábilis elemek aktivitását, és azt találták, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre több lesz az N6-adenin metiláció az állatokban, ami arra utal, hogy ez az epigenetikai módosítás szintén fontos szerepet játszhat az öregedésben.
„Ez az epigenetikai módosítás nemcsak az öregedésben játszott potenciális szerepének a felfedezése miatt nagyon izgalmas, de megnyithatja az utat egy olyan módszer előtt, amely képes meghatározni az életkort a DNS-ből, amelynek akár az igazságügyben is fontos szerepe lehet a későbbiekben” – hangsúlyozza Vellai Tibor a felfedezés jelentőségét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
