Vannak már cégek vezető pozícióiban is, de ha nem menedzserek, akkor is a munkaerőpiac meghatározó szereplői az Y generáció tagjai, akik motivációikkal, terveikkel, igényeikkel alakítják a cégkultúrát. Három különböző történettel mutatjuk meg, mi a közös bennük, és milyen változatos utakra vihetnek az eltérő indíttatások.
Hogyan győzhetjük meg tárgyalópartnerünket? Megérzésekre vagy adatelemzésre építsük döntéseinket? Mi jellemzi a szorongó vezetők kockázatvállalását, és mi az érzelmek szerepe a döntésekben? Cikkünkben döntéshozatatalt vizsgáló kutatások és megállapítások közül szemlézünk néhányat.
Négy jól körülhatárolható viselkedéstípust mutatunk be arra fókuszálva, miként viselkednek az adott karakterek döntési helyzetekben, hogyan érdemes velük bánni, és szükség esetén milyen eszközökkel tudjuk őket sarokba szorítani.
Felforgatná a reklámszakmát egy stratégia ügynökség, ahol teljesen új nézőpontból közelítenek a területhez. Szakmai vélemények és megérzések helyett adatokra és a felhasználók viselkedésére alapozzák a reklámkampányokat, informatikai cégektől vették át termékfejlesztési módszertanukat, és nem elégednek meg a "jó" teljesítménnyel.
Nem sokon múlt, hogy bedőljön az Európai Unió és Kanada közötti megállapodás, ez azonban legfeljebb a kanadaiak számára okozhatott meglepetést. Az uniós döntéshozatalnak ugyanis két nagy ellensége van: a tagországok és maga az EU.
Mészáros Zsolt saját munkatársán fedezte fel, hogy számítógépen ugyanazt a feladatot – bár azonos eredménnyel – sokkal lassabban végzi el, mint ő. Ezt a megfigyelését továbbgondolva jutott arra, hogy az olyan apró folyamatok, mint például egy fájl másolásának mikéntje, egy több száz fős vállalatnál mérhető hatékonyságbeli különbséget okozhat. Elsőként azonban a dolgozók ellenállásán majdnem megbukott vállalkozási terve, amit újragondolva ma már úgy látja: az általa kidolgozott MOTIMENT módszer teljesen át fogja rendezni a tanácsadói piacot.
Bonyolulttá vált világunkban meg kell találnunk magunkban az egyszerűsítés képességét – vallják az önismereti teszteket tartalmazó Tesztkönyv című könyv szerzői, akiket budapesti bemutatójukon kérdeztünk. Az interjú mellett pedig bepillantást nyújtunk egy tesztjükbe is.
Miért van az, hogy hiába hoz meg valaki egy jó döntést, mégsem érzi jól magát utána? Mintha a döntés szabadsága több frusztrációt okozna, mint örömöt. Íme, egy híres katolikus pap, Feri atya válasza, kifejezetten menedzsereknek célozva.
Van-e hasonlóság Magyarország és Svájc között? Igen, mindkét országban alapvetően cinikusak és bizalmatlanok az emberek a mindenkori vezetőkkel szemben, de míg Svájcban emiatt nagyon erős fékek és ellensúlyok épültek be a döntéshozatali rendszerbe, ezzel szemben Magyarországon a kapcsolati tőke a legfontosabb döntésbefolyásoló. Ahágy kultúra, annyi fajta vezetési stílus van, és ez a cégekre is igaz.
A vállalatoknak csak kis része foglalkozik rendszer szinten a visszaélésekből fakadó kockázatok megelőzésével, ami ezeknél a cégeknél is elsősorban csak „papíron” létezik. Sok esetben egyszemélyes döntések születnek a vállalati pályáztatás és beszerzés terén, ami nagy kockázatot jelent a megfelelő kontrollok hiányában – derül ki az Ernst & Young legfrissebb kutatásából.
