Kiderült az együttélés jótékony hatása
A Seychelle-szigeteken élő poszáták vizsgálatával bizonyították be brit kutatók, hogy a szoros szociális kapcsolat nemcsak a mentális egészségnek jó.
#egészség
Miért ismerik alig az övsömör elleni oltást Magyarországon, és miért lenne rá óriási szükség?
Ritkán halálos, de nagyon fájdalmas betegség az övsömör. Létezik ellene oltás, amit Németországban ingyen adnak a rászorulóknak, Magyarországon azonban szinte ismeretlen. Pedig a vakcina az időskori szellemi hanyatlástól is védhet. Miért logikus, hogy összefüggés van a demencia és az övsömör között?
Nem mindegy, ki miért fog ülni: akár előnye is lehet, ha valaki okos dolgot csinál közben
Korunk egyik népbetegsége a sok órán keresztül tartó ülés, tekintettel a mozgásszegény életmód számos negatív következményére. Ezzel nincs is mit vitatkozni, az viszont mindenképpen érdekes, hogy az agyunk hosszútávú egészsége szempontjából nem mindegy, milyen célból ülünk, közben mit csinálunk.
Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos multivitamin-szedés? Már van tudományos válasz
A kutatókat már régóta foglalkoztatja egy komplex étrend-kiegészítő, amely képes lehet befolyásolni a biológiai öregedés DNS-alapú folyamatait. Mit jelentenek az eddig elért eredmények a hosszú élet és a prevenció szempontjából? Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos vitaminpótlás, vagy csak újabb egészségipari mítosszal van dolgunk? Egy friss kutatásban ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a tudósok.
Kösz, jól: Jóga, futás vagy konditerem? – a tökéletes edzésterv nyomában
Hogyan vágjunk bele kezdőként a rendszeres sportba? Nagyban kell gondolkodnunk, vagy már egy kis testmozgásnak is van mérhető pozitív hatása? Hogyan építsünk izmot, ha még egy háromkilós súlyzót sem tudunk felemelni? Rászoktathatjuk-e magunkat a napi mozgásra akkor is, ha eddig inaktívak voltunk? És vajon mi köze a fogáserőnek és a combhajlító izomnak a hosszú élethez? Erről szól a Kösz, jól! legújabb adása Feövenyessy Krisztina mozgásterapeutával és Galba Zsolt edzővel.
Ezek a Parkinson-kór figyelmeztető jelei – új kutatások adnak reményt a megelőzésben
Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.
Biohacking – a hosszú élet ígérete és az ár, amit fizetünk érte
Reggel gyűrű pontozza az alvásunkat, napközben okosóra követi a mozgásunkat és a pulzusunkat, a telefon képernyőjén pedig újabb grafikonok és pontszámok jelzik, hogyan teljesített aznap a testünk. Mire este lesz, könnyen támadhat az az érzésünk, hogy ezt a napot nem megéltük, hanem csak megmértük.
Élet az Ozempic után – a súlycsökkenés pszichológiai hatása, amiről senki nem beszél
Az elmúlt évek egyik legnagyobb orvosi sikertörténete azokhoz a gyógyszerekhez kötődik, amelyeket eredetileg cukorbetegség kezelésére fejlesztettek ki, ma viszont egyre többen fogyásra használják őket. A látványos és gyors súlycsökkenés mellett a kellemetlen mellékhatásokról és a járulékos pszichológiai következményekről már kevés szó esik – utóbbiak nyomába eredt egy friss kutatás.
Két térdprotézissel is lehet futni: így élhetünk aktív, teljes életet az „új ízülettel”
A csípő- és térdprotézis ma már nemcsak a fájdalom megszüntetéséről szól, hanem arról is, hogy visszanyerhető-e a teljes értékű élet – amiben egyre több kutatás szerint nemcsak az ízület, hanem a kardiovaszkuláris állóképesség is kulcsszerepet játszik. Mi mindenen múlik, hogy a bevatkozás után újra tudjuk-e építeni a szervezet motorját? Erről is kérdeztük Vermes Csaba ortopéd szakorvost.
A Tisza rendezvényeit biztosító mentőket nyerészkedéssel vádolja az OMSZ
A március 15-i Békemenet biztosítását díjazás ellenében, 26 fővel vállalta az OMSZ. A Tisza Párt Nemzeti Menetét ugyanakkor a budaörsi magánszolgálat látta el 30 fővel, „több százezer” forint fejében.
9. Attól még, hogy nem fáj a csomó, lehet rosszindulatú – az emlőrákról Dr. Szabó Ádámmal
Az önvizsgálat életmentő lehet, a szűrés pedig elengedhetetlen 40 felettieknek, de akár fiatalabb korban is, ha genetikailag indokolt. Ezek a legfőbb javaslatai dr. Szabó Ádám onkológusnak az emlőrákkal kapcsolatban, aminek a kialakulásához hozzájárulhat az életmód, de számos olyan tényező is szerepet játszik, amire nincs befolyásunk.
„A lányok is tudni akarják, mi van a lábuk között” – hogyan beszéljünk a gyerekekkel a menstruációról?
A menstruáció nem tabu, amiről suttogva kell beszélni, a kisgyerekeknek pedig úgyis egészen kiskoruktól fogva lesznek kérdéseik a test működéséről. Ezért is írt gyerekeknek szóló, kedves és segítő szándékkal teli könyvet Benkovics Júlia a menstruációról Megvan? címmel. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan érdemes a gyerekekkel a testükről beszélgetni.
Olyan dologra is képes lehet otthon a wifi, amire álmában sem gondolt volna
Amerikai kutatók szerint talán nem lesz szükség viselhető eszközökre ahhoz, hogy az ember a pulzusszámát, vagy épp a légzésszámát monitorozza.
Nem a ránctalanító a bőröregedés ellenszere, hanem a fényvédelem – figyelmeztet a szakértő
Az UVA-sugarak már tavasszal, sőt felhős időben is hatnak a bőrre, és észrevétlenül gyorsítják az öregedési folyamatokat, ami a longevityszemléletben kulcskérdés. Mikor kezdődik valójában a bőröregedés? Tényleg csak akkor, amikor már láthatóvá válnak a ráncok? Szakonyi Eszter egészségügyi szakkozmetikus segítségével jártuk körbe a témát.
Megéri futni a busz után? Igen, ha ez csak a kezdet
Kimutatható egészségügyi előnyei lehetnek annak, ha az ember nem lazsál mozgás közben, hanem egy kicsit intenzívebbé teszi azt – mutat rá egy friss kutatás.
Kiderült, miért ritkább a cukorbetegség a magasabb helyeken élő embereknél
Ha hajlamos a cukorbetegségre, akkor éljen magasan a tengerszint felett – kis túlzással így összegezhető amerikai kutatók felfedezése, amelyben sikerült tisztázni egy sokáig rejtélyesnek tartott kapcsolatot.
Dr. A.I. rendel: Mi történik, amikor az orvos helyett a mesterséges intelligenciát kérdezzük?
Az orvosi rendelő ajtaja előtt ma már gyakran egy chatbot „fogadja” a pácienst. Egyre többen írják be a tüneteiket a mesterséges intelligenciának, mielőtt orvoshoz mennének – vagy éppen azért, mert nem jutnak el hozzá azonnal. De vajon egy új egészségügyi segítőt kaptunk, vagy egy kockázatos tanácsadót? Egy friss magyar kutatás szerint a válasz már most is sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk.
Hálás lesz az orvosa, ha fel tud mutatni egy ilyen naptárat
Az orvostudomány manapság egyre inkább úgy tekint a női ciklusra, mint egy vitális mutatóra (a pulzus, légzés, vérnyomás és testhőmérséklet mellett). Ha a ciklusod hirtelen megváltozik, kimarad vagy szokatlanul fájdalmassá válik, az az első jele lehet a stressznek, pajzsmirigyproblémának vagy más hormonális változásnak, de az orvosod is hálás lesz azért, ha pontos adatokkal érkezel hozzá a vizsgálatra.
A fogyókúrás gyógyszerek egyik legújabb kérdése: mi van, ha túl jól működnek?
Egy fogyókúrás szert gyártó cég klinikai vizsgálatait ismertette nemrég a New York Times. Ennek fő érdekessége az volt, hogy a résztvevők egy része nem azért lépett ki a kísérletből, mert nem fogyott, hanem éppen azért, mert szerinte túl sokat fogyott.
8. A kínos kór, ami már a 40 év alattiakat is egyre nagyobb számban sújtja – A vastag- és végbélrákról Dr. Szabó Ádámmal
Megtörni a tabut - a vastag - és végbélrákkal kapcsolatban ez a legfontosabb üzenet, hisz egy olyan kínosnak számító betegségről van szó, ami először szinte észrevehetetlen, de annál alattomosabb, és nem is szívesen foglalkozunk vele. Dr. Szabó Ádám onkológussal körbejártuk a tabutémát.