#egészség


Fiatalítható a szem? Elindult az első humán vizsgálat a retina visszaprogramozására

Az öregedés nem biológiai végzet, hanem korrigálható programozási hiba – vallja David Sinclair, a Harvard kutatóorvosa. A nevéhez fűződő cég nemrég olyan génterápiás készítményt dolgozott ki, amely epigenetikusan fiatalítja a retinát. A terápia már a klinikai kutatások fázisánál tart, de egyelőre nem szabad készpénznek venni, hogy működni is fog. Spisák Sándor, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetője segített értelmezni az eredményeket.


3. Az étkezés mint longevitytaktika – mit egyél és miért?

Mit egyek, hogy egészséges legyek? – ezt a kérdést mindannyian feltesszük, mielőtt elveszünk a diéták dzsungelében. Paleo, keto, vegán – mindegyik mást javasol, és közben egyre kevésbé értjük, mi is lenne jó igazán. Pedig a válasz egyszerű! Nem a „mit ne egyél" listára kell fókuszálni, hanem arra, hogy mit raksz a tányérodra, és az hogyan hat az izmaidra, az anyagcserédre és a bélmikrobiomodra. Az edzés elindítja a változást, de az étrend tart pályán és dönti el, hogy épülsz, vagy leépülsz. A cél nem a trendi diéta, hanem egy fenntartható étkezési minta, amely védi a testösszetételed, támogatja az anyagcserédet, és együtt dolgozik a bélmikrobiomoddal.



2. Az edzés mint longevitytaktika

A legújabb megfigyelések megdöbbentő képet mutatnak: az öregedés nem egyenletesen halad, hanem hullámokban csap le. Az első nagy ugrás gyakran 44–45 éves korban jön – pontosan akkor, amikor még azt hiszed, van időd. Holnaptól kezded. Jövő hónaptól. Jövőre biztosan. A második hullám 60 körül jön. És ezekben az időszakokban néhány év alatt történnek meg olyan változások – lassul az anyagcsere, csökken az izomtömeg, romlik az inzulinérzékenység –, amelyek korábban egy-másfél évtizedet vettek igénybe. A tested ilyenkor üzen. Meghallod?





1. Életidő helyett életminőség – longevity 101

A hosszú élet számomra nem a születésnapi gyertyákról szól, hanem hogy meddig maradtunk mozgékonyak, önállóak, szellemileg frissek. Ez a kíváncsiság hajtott, hogy minél többet tudjak meg a hosszú, egészségben töltött élet tudományáról. Induló sorozatom célja, hogy kézzelfogható, bizonyítékokra épülő kapaszkodókat adjak mindenkinek, aki tudatosan készül a előtte álló évekre. Az első részben szó lesz a longevity négy fő ellenségéről, és kezedbe adok egy összehangolt tervet, amivel már holnap harcba szállhatsz velük. Tarts velem!


A felismerés az első lépés, ne várjuk meg a súlyosabb bajt!

A női egészség egyik leggyakoribb, mégis sokszor félvállról vett problémája a hólyaghurut. A köznyelvben egyszerűen csak „felfázásként” emlegetett állapot kezelésének megítélésében és a megelőzés fontosságában globális orvosszakmai szemléletváltás történt. A népegészségügyi statisztikák alapján – legyen szó a hazai vagy akár a nemzetközi adatokról – a számok önmagukért beszélnek: minden harmadik 24 év alatti nő és összesen minden második nő életében legalább egyszer megtapasztalja az ezzel járó kínzó tüneteket.



Ömlenek ránk a fehérjeturmixok és a proteinpudingok, de tényleg ez kell az egészséges és izmos testhez?

Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.



„A divatdiéták 95 százaléka fogamzásgátló hatású” – miért nem jön a baba, ha a párok papíron egészségesek?

Számos betegség és egészségügyi tényező mellett életmódbeli okai is lehetnek annak, ha egy párnak nem jön össze a gyerek. Tűű László belgyógyász-endokrinológussal és Erdélyi Aliz dietetikussal arról beszélgettünk, mennyire növelhető a sikeres fogantatás esélye az életmód megváltoztatásával, miért kell kerülni a műanyag vágódeszkát, és hogyan tudnak időt nyerni azok, akik tudatosan később vállalnának gyermeket.