Nyáron megszokott látvány a strandokon, utcákon a karokról és más testrészekről elővillanó tetoválás. Trendkövetés, de akár traumafeldolgozás is állhat a háttérben. Miért varratnak az emberek?
Mustárral, ketchuppal ízesített meleg virsli egy spéci kifliben: sokak nagy kedvence a hot dog. A népszerű street food azonban számos egészségügyi kockázatot rejt, amellyel – derül ki egy amerikai felmérésből – nagyon nincsenek tisztában az emberek.
A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést – derül ki a Medián friss felméréséből. A társadalmi nyitottság tehát egyértelmű, ennek ellenére Magyarország 2020-ban még az Európai Unió közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott. Itthon jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, más készítményekhez egyedi eljárás vezet, átfogó orvosikannabisz-program azonban továbbra sem működik. Talán most ennek is eljöhet az ideje.
A változókor után a petefészek már nem vesz részt a szaporodásban, de ettől még nem válik tétlen szervvé. Egy új kutatás szerint időskorban immunsejtekkel telítődik, ami arra utal, hogy a szervezet védekezőrendszerében is szerepet kaphat.
A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.
Szakmai és morális szempontból is tarthatatlanná vált a helyzet – állítja az alapellátásért felelős államtitkár.
Egy olyan veszélyre is felhívják a figyelmet, amelyre sokan nem is gondolnának.
Robert F. Kennedy Jr., J.D. Vance és több más washingtoni vezető politikus ugyanazt a szigorú étrendet követi: rengeteg fermentált zöldséget, legeltetett marha húsát eszik, alkoholt és cukrot pedig egyáltalán nem fogyasztanak. A diéta mögött egy orvos áll, aki tanácsadásért akár 18 ezer dollárt is elkér. Cserébe látványos fogyást, tisztább bőrt és több energiát ígér – még akkor is, ha a fermentált ételek jellegzetes, kissé kénes illata otthon néha feszültséget okoz az étkezőasztalnál.
A ketogén diétát sokan fogyókúrás módszerként ismerik, pedig az utóbbi években az idegtudomány is egyre nagyobb figyelmet fordít rá. Egy friss szakirodalmi áttekintés szerint a magas zsírtartalmú, szénhidrátszegény étrend olyan anyagcsere-változásokat indíthat el, amelyek az öregedő agy szempontjából is érdekesek lehetnek. A kutatók szerint a kérdés nem az, hogy csodaszer-e a keto, hanem az, hogy mely betegeknek, milyen formában és milyen biztonsági feltételek mellett jelenthet valódi előnyt.
Az öregedő szervezetben nemcsak az számít, mi romlik el, hanem az is, mit nem sikerül időben eltakarítani. A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a sejtekre, amelyek már nem osztódnak tovább, de továbbra is üzeneteket küldenek a környezetüknek. Ezek a köznyelvben „zombi sejteknek” nevezett szeneszcens sejtek egyszerre lehetnek védelmezők és bajkeverők – éppen ezért nem olyan egyszerű megszabadulni tőlük, mint elsőre gondolnánk.
A hosszú és egészséges élet titkát kutató longevity-szemlélet egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem feltétlenül a legújabb csodaszerek, étrendkiegészítők vagy drága egészségügyi beavatkozások jelentik a legnagyobb előnyt. A tudományos kutatások rendre ugyanarra a következtetésre jutnak: a rendszeres mozgás továbbra is az egyik legerősebb eszköz az egészséges öregedés támogatásában. Ezen belül pedig a kerékpározás különösen érdekes helyet foglal el. De vajon tényleg kortalan sport-e a biciklizés? Lehet-e belőle az egészséges öregedés, vagyis a longevity egyik eszköze? És hol van az a határ, amikor a lelkesedés már többet árt, mint használ?
A sport nemcsak az izmokat, hanem a vastartalékunkat is próbára teszi. A vashiány pedig nemcsak fáradékonyságot, hanem komoly teljesítménycsökkenést is okozhat – még akkor is, ha az edzésterv tökéletes.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a demencia az öregedés elkerülhetetlen velejárója, pedig a kockázat egy része befolyásolható. Egy új nemzetközi áttekintés szerint azonban nem elég plakátokon, kampányokban vagy figyelemfelhívó üzenetekben elmondani, mit kellene másképp csinálni. A valódi változáshoz olyan programokra van szükség, amelyek segítenek az embereknek cselekedni is: személyre szabott kockázatbecsléssel, közösségi támogatással és reálisan követhető életmódbeli lépésekkel.
Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?
A napi öt adag zöldség és gyümölcs régóta az egészséges étrend egyik alapüzenete. Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban ez önmagában még nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy bizonyos, a szív egészsége szempontjából fontos növényi vegyületekből megfelelő mennyiséghez jussunk. A kérdés nemcsak az, eszünk-e elég zöldséget és gyümölcsöt, hanem az is, hogy melyeket választjuk.
Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés. A precíziós onkológia magyar úttörőjével arról beszélgettünk, hogyan lehet a daganat molekuláris térképéből valódi terápiás útvonalat készíteni – és miért a beteg ideje a legfontosabb erőforrás.
Egyelőre nem sikerült biztosan azonosítani, mi volt a megbetegedések okozója.
Miért olyan nehéz néha megállni, hogy ne együk meg rögtön azt, amit megkívánunk? Egy új kutatás szerint erre a jelenségre még az is hatással lehet, milyen levegőt lélegeztünk be csecsemőként.
Két, már meglévő módszert kombinált egy nemzetközi kutatócsoport. Így jobban megérthető, hogy miként kommunikálnak az agysejtek és az agyterületek egymással az állatokban, ami új lehetőségeket alapozhat meg az emberi agy betegségeinek és problémáinak a kezelésében.
Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó nemrég hozta nyilvánosságra, hogy follikuláris pajzsmirigyrákkal kezelték, és történetével a korai kivizsgálás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ez a daganattípus sokáig teljesen panaszmentes maradhat, gyakran csak egy fájdalmatlan nyaki csomó, ultrahangos lelet vagy később jelentkező nyelési panasz tereli rá a figyelmet. Borbély Katalin nukleárismedicina-professzorral és Takácsi-Nagy Zoltán onkológus-sugárterápiás főorvos segítségével megválaszoljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, például hogy miért nehéz néha megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú pajzsmirigygöböket, hogyan kezelhető a betegség, és miért lehet korai stádiumban nagyon jó a gyógyulás esélye.
