Takács Péter egészségügyi államtitkár azt mondta, hogy újfajta szűrési rendszert vezetnek be a munkavállalók részére, amelynek középpontjában a szív- és érrendszeri betegségek lesznek.
Tordai Bence megkérdezte a parlamentben, hogy a kormány kész-e felzárkózni ebben a témában a többi tagállamhoz.
Magyarországon hosszú évek óta a normál testsúlyúak vannak kisebbségben, de az egészségügy egyelőre nem készült fel a súlyproblémákkal küzdők növekvő számára. Pedig ha a trend nem változik, becslések szerint világszerte akár a GDP 3%-át kell majd a kezelésükre fordítani. Kivételek persze mindig akadnak, a Szent Imre Kórház „lipidrészlegén” 1984 óta tb-alapon már 50 ezer fekvőbeteget kezeltek. Bedros J. Róbert főigazgató arról is beszélt, nekik hogyan tudnak segíteni, hány kalória ideális a fogyáshoz, mikor alkalmaznak gyógyszereket, és miért egyre több a túlsúlyos magyar.
A mellrák elleni küzdelemre hívja fel a figyelmet a főváros a látványos akcióval.
Átlagosan 2-3 óránként esett be egy ember az ügyeletekre a fővárosban a keddi indulás utáni első három napban. Hétvégén pöröghet fel a dolog.
Augusztusban már 86 milliárdnál járt a kórházak adóssága, a szeptemberi adatok pedig már 100 milliárd fölött járhatnak.
Jelenleg 62 éves kor fölött jár az ingyenes, teljes körű állami fogászati alap- és szakellátás, egy törvényjavaslat-tervezet ezt tolná ki 65 éves korra. Vagyis 3 évet veszítenének az emberek, miközben többet fizethetnek az ellátásért.
Bevezetné a kormányzat a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” fogalmát. Ez pont az, aminek látszik: ahol az állam egészségügyi kapacitásai végesek, besegítene közpénzért a magánegészségügy.
Magyarországon a szülések több mint negyven százaléka császármetszéssel végződik, ami európai összehasonlításban is rendkívül magas. A helyzeten a hálapénz 2021-es kivezetése sem változtatott, sőt a hazai magánszülészeteken is egyre több ilyen beavatkozást végeznek. Mi az oka, hogy itthon ilyen sok a császármetszés, és más európai országokban miért sikerült megfordítani a trendeket? A PULSE projekt összehasonlító elemzése.
Egy évvel ezelőtt indult el a Betegbarát-projekt, amelynek célja egy olyan minősítési rendszer kialakítása volt, mellyel a betegek számára fontos paraméterek mentén értékelik a magánegészségügyi szolgáltatókat. A tavalyi év sikerei után pedig idén is megválasztják az Év Betegbarát Szolgáltatóit. Ezúttal új stratégiai partnerrel, a HVG Kiadóval közösen lép szintet a rendezvény, ugyanis egy szakmai konferenciával egybekötve adják át a 2024-es díjakat. A nevezés elindult, ráadásul új kategóriákban is megmérettethetik magukat az intézmények.
Veszélyes, hormonkárosító biszfenol vegyületeket mutatott ki az alsóneműkben egy friss kutatás. Eszerint minden harmadik bugyi anyaga tartalmaz mérgező vegyszert, és minden tizedik az egészségre rendkívül káros mértékben.
Az ebolához hasonló tüneteket okozó betegség, ha kezeletlen marad, akár az esetek 88 százalékában is végzetes lehet.
A kedd reggeli bevonulása előtt exkluzív interjút adott a színész a Magyar Hangnak.
A jelenleg 40 százalékos terhek a remények szerint 20 százalékra eshetnek vissza 2025-től.
Budapesten is átalakult a háziorvosi ügyeleti ellátás október elsejével. Vidéken már másfél éve működik az új rendszer, az eddigi tapasztalatokról és arról, hogy miért lett volna jobb elhalasztani az átállást, Álmos Pétert, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét kérdeztük.
Lehet, hogy hosszú távon is szükség lesz a „rásegítő munkaerőre”.
A magyar orvosok több mint egyharmada tervezi, hogy elhagyja a pályát, illetve külföldre megy dolgozni egy friss felmérés szerint.
Az életvégi méltóságért küzdő személyek és szervezetek céljait segíti a Magyar Orvosi Kamara most létrehozott emlékdíja.
Nem lesz ügyeleti pontja a mentőszolgálatnak a kerületben, az önkormányzat keresett megoldást a problémára.
Mit üzen az, ha nálunk a fenntartható egészségügy felé tett legfontosabb lépés az, hogy Orbán Viktor elkezdett kettlebell súlyzókat emelgetni? Erről is beszélt a Fülke Extrában dr. Márky Ádám, aki szerint az orvoshiányt nem lehet pénzzel megoldani, de amúgy is felesleges a „fehér köpenyes sámántól” várni a megoldást a betegségeinkre – főleg, ha a minket ellátó orvos közben rosszabbul néz ki nálunk.
