Az izraeli miniszterelnök azért követ rossz taktikát, mert gyenge, írja az Economist. Irán közel-keleti politikai szerepét elemzi a Wall Street Journal. Amerikai és orosz érdekek ütköznek Szerbiában, fejti ki a Washington Post. A Die Presse szerint az osztrák kancellár politikáját az befolyásolja, hogy retteg attól, a szélsőjobb idén választási győzelmet arathat. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A volt elnök jogászai szerint a döntések nem állják ki a törvényesség próbáját, mondván, Trump zendülésben való bűnössége nem nyert jogi értelemben megállapítást.
A terrorcselekményt az amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni halálának évfordulóján követték el.
Az év egyik legfontosabb kérdése, hogy Donald Trump vissza tud-e térni a Fehér Házba. Ha igen, az az Egyesült Államok és a világ jövőjét is beárnyékolhatja.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.
Annyira más a magyar és az amerikai rendszerek berendezkedése, hogy Donald Trumpnak esélye sem lenne hasonlót felépíteni, mint amit Magyarországon Orbán Viktornak sikerült. Másra viszont lehet esélye, nyúlhat különleges lépésekhez, a Project Syndicate szerzője szerint pedig ezt megteheti úgy is, hogy a demokráciához hivatalosan nem is nyúl hozzá.
Izrael és a Hamász háborújának egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a Gázai övezet sorsa. Mennyire marad lakható és élhető, és ki fogja kormányozni, ami persze azt az ugyancsak alapvető kérdést is felveti, hogy mi lesz a Hamász sorsa. Háborús pillanatfelvételünk az alábbiakban.
Az USA történetének legsúlyosabb kábítószerkrízisét hozta el a szintetikus ópiumszármazékok közé tartozó fentanil, amely egészen kis adagban is halálos, és egyre gyakrabban keverik más drogokkal, s teszik hamisított gyógyszerpirulákba. Utóbbiak révén a végzetes dózis nem opiátfüggőket is megölhet.
Donald Trump lehetséges visszatéréséről ír a Bloomberg és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Putyin-rendszer természetét és az ukrajnai háború kilátásait fejtegeti a Neue Zürcher Zeitung. A New York Times szerint megrendültek azok a pillérek, amelyek az elmúlt 50 évben stabilizálták a világot. A Süddeutsche Zeitung a gázai rendezés lehetőségeit latolgatja, és ugyancsak az izraeli-palesztin háború kimenetelét, Netanjahu politikai mozgását elemzi a Guardian szemleírója. A Bloomberg szerzője szerint könnyen előfordulhat, hogy az álhírek megszabják a demokrácia egész jövőjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből
Még nem szavazta meg a kormány a javaslatot.
Amint az állam felé tartó vihar eléri a partokat, 80 kilométer/órás széllökések is várhatók.
Az amerikai hadsereg megsemmisített egy támadó drónt és egy rakétát a Vörös-tenger felett. Október 19. óta ez volt a huszonkettedik támadás, amelyet a húszik a nemzetközi hajózás ellen kíséreltek meg.
A republikánus elnökjelöltek január 5-én véglegesítendő listáján Donald Trump neve is ott lesz. Colorado állam legfelsőbb bírósága a múlt héten döntött úgy, hogy kizárja a korábbi elnököt az újbóli indulásból, zendülés miatt.
A büntetőintézkedésekkel sújtott pénzügyi cégek közül kettő Jemenben, egy pedig Törökországban található.
Noha az orosz-ukrán háború hatására sokat romlottak az orosz-amerikai kapcsolatok, az űrbéli együttműködés folytatódik, legalábbis egy ideig még biztosan.
A nőnek minden foga szuvas volt, de nem így kellett volna kezelni.
Az amerikai haditengerészet már jövőre megkaphatja az első prototípusát annak a fegyvernek, amellyel a kicsi és gyorsan mozgó ellenséges tárgyakat vadásznák le a légtérből.
Egy évvel ezelőtt a világ komoly reményekkel várta az orosz megszállók elleni tavaszi ukrán ellenoffenzívát, ám a végül nyárra halasztott támadással nem sikerült elérni a kitűzött célokat, például az Oroszországot és a Krímet összekötő orosz közlekedési folyosó átvágását. A 2024-es év még nagyobb megpróbáltatásokat rejthet Ukrajna számára.
Az amerikai adminisztráció orosz importot korlátozó új rendeletéről a Financial Times ír. Egy, a Foreign Policyben publikáló brit elemző a jobboldali populizmus nyugati térhódítását vizionálja. Vlagyimir Putyin külpolitikáját elemzi a Neue Zürcher Zeitung és a Der Standard, utóbbi szerint az orosz elnök egyik fő reménye Donald Trump 2024-es győzelme és annak következményei. A Trump–Biden-verseny várható kimenetelét latolgatja a New York Times, különös tekintettel a volt elnök elleni jogi eljárásra.
