A katolikus, a református és az evangélikus egyház levélben kezdeményez egyeztetést a kormánnyal az általuk fenntartott oktatási intézmények kiszámítható működtetésével, valamint a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos kérdésekről.
Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.
Az Országgyűlés mai ülésén dönthet újabb vallási közösségek egyházként történő állami elismeréséről, amivel a korábbi tizennégyről harminckettőre bővülhet a számuk. A parlament emellett ismét nekivághat a Malév-bizottság felállításának, majd a korábban tárgyalni kezdett előterjesztések vitáját folytathatja.
Ötről hatra emelné az egyházként elismert buddhista vallási közösségek számát a fideszes Bánki Erik. A kormánypárti politikus hétfőn benyújtott módosító indítványában azt javasolja, hogy a Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösséget is ismerje el egyházként az Országgyűlés.
Egyelőre titokban tartják annak az állásfoglalásnak a tartalmát, melyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke még a múlt héten küldött el az Országgyűlés vallásügyi bizottságának az egyházi státusért folyamodó vallási közösségek ügyében. A hvg.hu akadémiai körökből ugyanakkor úgy értesült, hogy az MTA bizottsága az ominózus szakvéleményben magát inkompetensnek nyilvánította.
Az egyházügyi törvény elfogadása ellen tartottak figyelemfelhívó demonstrációt keresztény evangéliumi egyházak pénteken Budapesten a Kossuth téren.
Eltérően módosítaná a parlament emberi jogi bizottsága és a fideszes Turi-Kovács Béla az új egyházügyi törvényjavaslatnak azt a pontját, amely legalább százéves nemzetközi működéshez kötné az egyházzá nyilvánítást. A bizottság módosító indítványa húszéves magyarországi tevékenységet is elfogadna, míg a kormánypárti képviselő tizenöt év hazai működést is elegendőnek tartana.
Nem ismert el újabb vallási közösséget az új egyházügyi törvényjavaslat, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain.
„Keresztények és demokrácia – a magyar eset” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az osztrák Katolikus Akadémikusok Egyesülete november első szombatján Bécsben. A résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen szerepet játszik a keresztény vallás Orbán Viktor kormányzásának legitimálásában. A vita célkeresztjében az új magyar alkotmány, a média- és az új egyházügyi törvény állt. A résztvevők osztrák és magyar egyetemi oktatók, valamint a bécsi magyar nagykövet voltak.
Az érvényes szja 1+1 százalékos nyilatkozatokban 15,44 milliárd forintról rendelkeztek az adózók, holott 27,2 milliárdot is "szétoszthattak" volna jó célokra; a civil szervezetek közül az idén is az alapítványok, az egyházak közül pedig a Magyar Katolikus Egyház kapta a legnagyobb összegű felajánlást.
Az MSZP úgy véli, mivel alkalmazhatatlan, máris elbukott az új egyházi törvény, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök a szocialisták véleménye szerint olvasatlanul írt alá. Az ellenzéki párt ezért azt szeretné, ha a jogszabályt a parlament az őszi ülésszak elején "kijavítaná".
Aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök az új egyházi törvényt, amely a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.
Még nincs hivatalos információ arról, pontosan hány oktatási intézmény kerül valamely egyház kezébe szeptembertől - írja a Népszava. A lap szerint annyi már biztos, hogy a XVIII. kerület nemrég döntött arról, hogy átadja az evangélikusoknak a szemeretelepi Pitagorasz Általános Iskolát és a Hunyadi Mátyás Gimnáziumot.
Az új törvényi szabályozás megkönnyíti ugyan, hogy a rossz anyagi helyzetű önkormányzatok egyházaknak adják át az iskoláikat, ám több felekezet nem lelkesedik a tervekért, mert a finanszírozási problémák őket is sújtják - számolt be a hétfői Világgazdaság.
A kormány megújítja a zsidó közösségekkel folytatott párbeszédet, ennek keretében harmadik alkalommal egyeztetett a kormány és a hazai zsidó közösségek képviselőivel - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
Az egyházak hitvallásából eredeztetett erkölcsi parancsokat testálna több területen is az alapvetően világias magyar társadalomra a Fidesz–KDNP. A koalíció hittérítő buzgalmának hitelessége megkérdőjelezhető.
Az egyházak hitvallásából eredeztetett erkölcsi parancsokat testálna rá több területen is az alapvetően vallástalan magyar társadalomra a Fidesz—KDNP – áll a HVG elemzésében. Az összeállításból az is kiderül, miként lett a kereszténydemokrata segédcsapat ilyen befolyásos.
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón közölte: legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezer hívővel kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek a történelmi egyház státuszt szeretnék megkapni a most készülő új egyházi törvény koncepciója szerint.
Újra kell regisztráltatniuk magukat az egyházaknak és a vallási közösségeknek az idén meghozandó egyházi törvény kritériumai alapján - mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára szerdán Budapesten.
Készül a magyarországi egyházak leltára, jelenleg 307 vallási közösség van bejegyezve, amelyek közül 125 volt telefonon elérhető - írja hétfői Magyar Nemzet.
