szerző:
hvg.hu

„Keresztények és demokrácia – a magyar eset” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az osztrák Katolikus Akadémikusok Egyesülete november első szombatján Bécsben. A résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen szerepet játszik a keresztény vallás Orbán Viktor kormányzásának legitimálásában. A vita célkeresztjében az új magyar alkotmány, a média- és az új egyházügyi törvény állt. A résztvevők osztrák és magyar egyetemi oktatók, valamint a bécsi magyar nagykövet voltak.

Az európai nyilvánosságban meglehetősen heves reakciót váltott ki néhány, az új magyar parlament által rohamtempóban elfogadott törvény, illetve kormányzati intézkedés. A támadások mindenekelőtt Orbán Viktor Fidesz-elnök és egyben miniszterelnök ellen irányulnak, aki jó néhány nacionalista és Európa-ellenes nyilatkozatával csak olajat öntött a tűzre, vélte felvezetőjében Hans Schelkshorn bécsi filozófiaprofesszor. Tudomása szerint a magyar kormány képviselői többször is hangsúlyozták, hogy politikájuk keresztény értékeken nyugszik, ezért itt az ideje, hogy Európa demokratikusan elkötelezett keresztény gondolkodói alaposan elemezzék ennek a politikának az egyes elemeit.

Túlzó aggodalmak és egy veszélyes bekezdés a preambulumban

A magyar Alaptörvény ellen megfogalmazott külföldi kritikák gyakran túlzóak - szögezte le Christian Stadler jogfilozófus, ugyanis szerinte az alaptörvény megfelel az európai standardnak, bár tipikusnak aligha nevezhető. Az Istenre való utalás például nem egyedi eset, de könnyen kirekesztve érzi magát a nem istenhívő, még ha az Alaptörvény első sora a himnuszból lett is átvéve. Meglehetősen szokatlan a Nemzeti hitvallás és ennek patetikus, kissé nacionalista hangneme is, de még ez is fölfogható nemzeti sajátosságként. Értelmezhetetlen viszont az a passzus, amely szerint a Szent Korona nem csak szimbolizálja, hanem „megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”.

Kifejezetten veszélyesnek nevezte a jogfilozófus professzor a preambulumnak azt a bekezdését, miszerint az Alaptörvény rendelkezéseit a Nemzeti hitvallással és történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Egyrészt ugyanis azt sem lehet tudni, hogy mit jelent a történeti alkotmány, másrészt az erre való hivatkozás teret adhat akár egy irredenta alkotmányértelmezésnek is. Az Alaptörvény egyes cikkelyei javarészt megfelelnek a demokratikus normáknak, bár feltűnő, hogy ezeket gyakran egy relativizáló, illetve egy sarkalatos törvényre utaló mondat zárja le, ami a jelenlegi parlamenti jogértelmezést hosszú évtizedekre megingathatatlanná teszi.

Egy magyar vélemény

Nem is annyira a törvényszövegek adnak okot az aggodalomra, mint inkább a gyakorlatba való átültetésük, vélekedett Anton Pelinka politológus. A médiatörvény ellen emelt uniós kifogásokat a magyar kormány például azonnal elfogadta, és a törvényt módosította, de a megvalósítása számos kívánnivalót hagy maga után. Ez azt is mutatja, hogy a magyar kormányfő minden nemzetieskedése ellenére komolyan veszi a külső figyelmeztetéseket, de kíméletlen a belső ellenzékkel szemben, amelynek javaslatait rendre lesöpri az asztalról, sőt, a köztudatból is szeretné kigyomlálni mindazt, ami nekik a közelmúltban köszönhető. Ezért tagadja az 1990-es alkotmányt és az elmúlt húsz év minden demokratikus eredményét, benne húsz évvel ezelőtti önmagát is, nyúl vissza nem csak 1956-ig, hanem a ködös történelmi alkotmányig, sőt, Szent István királyig. Az osztrák professzor, aki 2006 óta a budapesti Közép-Európai Egyetemen tanít, az Orbán-kurzus jellemzőjének nevezte az anakronizmust, a szerecsenmosdatást, a gyűlölet szítását, az ellenfél rendszeres és tudatos megbélyegzését, amint ez például Trianon emléknappá nyilvánításában és Horthy politikai rehabilitálásában vagy a közmédiában való tisztogatások során megnyilvánul.

Mit tesznek ennek láttán a magyarországi keresztény egyházak? A két legnagyobb egyház nemcsak püspökeinek, de híveinek nagy része is a jelenlegi kormány bázisát képezi, állította Wildmann János, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára. Egy közelmúltban publikált kutatásának eredményei szerint szignifikáns összefüggés mutatható ki a katolikusok és reformátusok, különösen is a vallásukat gyakorlók, valamint a jobboldali politikával való azonosulás között. Ennek szerinte történelmi gyökerei vannak. Az Egyházfórum főszerkesztője, aki a közelmúltban levélben fordult a püspökökhöz, hogy emeljék fel szavukat a politikai visszásságok ellen, elképzelhetetlennek nevezte, hogy a nevezett két egyház hívei és vezetői olyan mértékben konfrontálódnának az orbáni vonallal, mint tették ezt a megelőző kormányok esetén. Ennek az azonosulásnak az eredménye az új egyházügyi törvény is, amely nem szüntette meg, csupán korlátozta az egyházi biznisz lehetőségét az elismert egyházakra. Az a szabályozás pedig, amely pártpolitikusokra bízza vallási közösségek egyházi elismerését, a feudális főkegyúri jog, illetve a kommunista egyházpolitika emlékét idézi, mondta a magyarországi vendég.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

A Jobbik az új alkotmányról beszélt az ET-raportőröknek

Az új alkotmányról és a médiatörvényről érdeklődtek elsősorban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevői a Jobbik frakcióvezető-helyettesével folytatott pénteki megbeszélésen,Gyöngyösi Márton jó hangulatúnak nevezte a tanácskozást.

MTI Itthon

Kövér: az alaptörvényről kiderül, hogy "jó értelemben vett közhelygyűjtemény"

Kövér László szerint már önmagában az új alaptörvény mellett szól az, hogy "minden kétséget kizáróan" legitim szereplők, a magyar Országgyűlés tagjai alkották meg több mint kétharmados többséggel, ellentétben az 1989-90-es alkotmányozás folyamatával, amely szerinte nélkülözte mind a politikai, mind a jogi értelemben vett legitimitást.

hvg.hu Gazdaság

Államcsődbe lökheti Magyarországot az új alkotmány

Technikai államcsőd lesz 2012-ben, ha a kormány nem hajt végre újabb megszorítást vagy nem írja át az adósságplafonról szóló szabályt a január elsején életbe lépő új alkotmányban - állapítja meg a közöskassza.hu.

hvg.hu/MTI Világ

Nem érti a külügy, miről beszél Dzurinda

A budapesti Külügyminisztérium érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tartja Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter kijelentéseit, miszerint a Velencei Bizottság Magyarországot politikájának módosítására hívja fel - olvasható a tárca közleményében.

Tossenberger Adél Itthon

Dedikált Kerényi-album járhat a sikeres érettségiért

Ha tehetné, Kerényi Imre is vásárolna két-három festményt az új alkotmány díszkiadványának illusztrációjához megrendeltek közül. A kiadvány 10 ezer forintba kerül majd, a festményeket pedig a Magyar Nemzeti Galériában állítják ki először. Bár kormányzati oldalról is kritizálják munkásságát, Kerényi erről nem tud. Meg van győződve, hogy a végén a kétkedőknek is tetszeni fog az eredmény.

hvg.hu Itthon

Kerényi festményt rendelt a 2006-os lovasrohamról

A 2006. október 23-i lovasrohamról rendelt festményt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, hogy az új alkotmány díszkiadásának illusztrációjaként szolgáljon - írja a Népszabadság pénteki száma.

Szegő Iván Miklós Tech

Van már alkotmány, nincsen több kenyérjegy, présben az ország – Mementó ’49

Nemcsak 2011 vonul be úgy a történelembe, mint az új alkotmány születésének az éve, illetve a „kenyérünnepek” szimbolikus esztendeje. Idén a „nemzet kenyerét” sütögetik a pécsi-pécsváradi pékek, s a kemence mellett államalapításra is emlékezeznek. 1949-ben viszont az Új Kenyér Ünnepét és az új sztálinista alkotmány ünnepét ülték meg, méghozzá azzal a „jóravaló” intézkedéssel, hogy megszüntetik a kenyérjegyet.

Tippek és trükkök: Így vészelje át az év végi hajrát az irodában!

Tippek és trükkök: Így vészelje át az év végi hajrát az irodában!

Örül a karácsonynak a pulykaszövetség

Örül a karácsonynak a pulykaszövetség

Az uniós nagykövetek elé kerül Kovács Zoltán Twitter-ámokfutása

Az uniós nagykövetek elé kerül Kovács Zoltán Twitter-ámokfutása

Terézváros nekimegy az Airbnb-szálláskiadóknak

Terézváros nekimegy az Airbnb-szálláskiadóknak

Gulyás: Kovács Zoltán szólásszabadságát senki sem korlátozza

Gulyás: Kovács Zoltán szólásszabadságát senki sem korlátozza

Trump: "Nyugi Greta, nyugi!"

Trump: "Nyugi Greta, nyugi!"