Hoffmann ma napirend előtt kér szót

Az Országgyűlés mai ülésén dönthet újabb vallási közösségek egyházként történő állami elismeréséről, amivel a korábbi tizennégyről harminckettőre bővülhet a számuk. A parlament emellett ismét nekivághat a Malév-bizottság felállításának, majd a korábban tárgyalni kezdett előterjesztések vitáját folytathatja.

  • MTI MTI
Hoffmann ma napirend előtt kér szót

A Ház ülése az oktatási államtitkár napirend előtti felszólalásával kezdődhet, Hoffmann Rózsa várhatóan a pénteken lejárt felsőoktatási felvételi határidővel összefüggésben szól majd. A képviselők a megszokott interpellációs blokk után elsőként a fideszes Rogán Antal javaslatáról dönthetnek, amely szerint a visszajáró adót állampapírban adhatná az állam a cégeknek.

Ezután kerülhet sor a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény módosítására, amelynek során - a korábban elfogadott 14 egyház mellett - 18 vallási közösséget ismerhetnek el egyházként.

Hoffmann Rózsa a Parlamentben
Túry Gergely

A határozathozatalok után ismét napirendre kerülhet a Malév-bizottság létrehozása. Budai Gyula előterjesztése már a parlament előző heti programján is szerepelt, de akkor elmaradt a vita, mivel az elszámoltatási kormánybiztos kedden késő este nem volt jelen, amikor ismertetnie kellett volna javaslatát. Az indítvány szerint az új parlamenti testület a Malév és a Budapest Airport privatizációjának körülményeit, továbbá a csődbe jutott légitársaság korábbi visszaállamosítását vizsgálná.

Az esti órákban a korábban tárgyalni kezdett előterjesztések vitája folytatódhat, így ismét terítékre kerül például a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, Balsai István, a 2006-os őszi rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése és a tavaly év végi LMP-s tüntetéshez kapcsolódó közkegyelmi javaslat is.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?