Az egyháziak között nem volt több beszervezett, mint egyéb társadalmi rétegekben, de esetükben a morális szempontoknak különös súlyuk van. A III/III az erről szóló anyagokat is manipulálta: olyanokról is készültek 6-os kartonok, akik nem is érzékelték, hogy őket beszervezték volna. Mit lehet tudni azoknak az egyházi személyeknek az érintettségéről, akiknek a neve most előkerült?
Sokan erős lelki támaszt látnak a magyar katolikus egyházban, ez azonban gyenge társadalmi hatással és jelentős politikafüggéssel párosul, a visszaélések megfelelő kezelését is sokan hiányolják – derül ki abból a felmérésből, amit a Szemlélek Alapítvány megbízásából a Závecz Research készített az egyház jövőjével foglalkozó megujul.hu nevű portál számára.
A bevett egyházak szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeire is kiterjed a juttatás.
Jogerősen ismét bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget.
A kormány ígéri, az érintettekkel együttműködve úgy alakítják át a jogi kereteket, hogy megszűnjön az a függőségi viszony, ami a NER alatt az állam és az egyházak kapcsolatát jellemezte. Már csak a kölcsönös bizalom légkörének kialakulására kell várni. A jelek szerint nem lesz gyors menet.
„Magyarország most olyan időszakba lépett, amikor sokan az igazság kimondását várják. Bűnbánat sincs az igazság felfedése nélkül: ami bűn volt, azt nevén kell nevezni” – mondta a HVG-nek adott interjúban a pannonhalmi főapát, akivel egyháza hatalomhoz való túlzott közelségről, a politikai köldökzsinór elvágásának fontosságáról, a politikai kereszténység csapdájáról és az egyházi iskolák helyzetéről beszélgettünk.
Dobrev Klára pártelnök szerint a kormányzati szándékot bizonyítja, hogy a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum közelgő ülésének napirendjén szerepel egy olyan pont, amely a folyamat „esetleges felgyorsulásáról” szól.
Magát keresztény gyökerűnek tartó kormányzás ide vagy oda, az elmúlt 15 év nem a nagy, történelmi múltú katolikus, protestáns egyházak megerősödésének időszaka volt; ellenkezőleg. Szembetűnő ugyanakkor 2010 óta néhány „kisegyház” előretörése, támogatottságának a növekedése; igaz, pontos képet még az olyan nagy mintás „felmérések” sem adnak, mint az egyszázalékos adófelajánlások, illetve a népszámlálás. HVG-Ténytár.
Évek óta támadta a kormány Iványi Gábor egyházát, ezért az adózók „meghosszabbították Bicskéig”: a napokban derült ki, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) a harmadik legtámogatottabb egyház lett. A hatalom bosszúja nem váratott magára. Kedden érkezett az üzenet: az iskoláik után a hajléktalanellátással foglalkozó intézményüket, a Fűtött utcát is bezáratja a kormányhivatal.
Nem kapkodnak a leltározással az egyházak, pedig a kormány nem fukarkodik a támogatással.
Tanulságos hétköznapi történet: hogyan lesz fideszes uszítás a főpolgármester és a Pride ellen egy jó szándékú kezdeményezésből és az azt meghekkelő ellenzéki törpepárt akciójából.
Ezek a rendszeresen ismétlődő – jogszabálynak nem minősülő – kormányhatározatok azt mutatják, hogy a költségvetési törvény elkészítésekor a kormány, illetve az Országgyűlés rengeteg feladatról nem tudja, valójában mennyibe fognak kerülni.
Még mindig növekszik az egyházaknak szja-egyszázalékukat felajánlók száma, ám az átláthatatlan egyházfinanszírozásban csupán csepp a tengerben ez az összeg. HVG-Ténytár.
Magyarországon az egyházaknak 35 év után el kell dönteniük, hogy a több száz, illetve több ezer éves hivatásuknak megfelelő, embert szolgáló áldásos tevékenységüket a mindenkori politikától függetlenül akarják ellátni, vagy nem – írja
Platthy Iván tanár, nyugalmazott egyházügyi címzetes államtitkár, akinek konkrét javaslatai is vannak állam és egyházak elválasztására.
Egyházpolitikáról, az állam és egyházak kapcsolatáról zárt ajtók mögötti tanácskozást szervez az uniós soros elnökséget ellátó magyar kormány, kizárólag az általa meghívott szakértőknek.
Beteges szituációkat minősítenek egyházi emberek és egyházon kívüliek ártalmatlannak, így tették a toxikus, mérgező légkört természetessé, elfogadottá – írja szerzőnk, aki szerint a spirituális visszaélés természetrajza felől is érdemes újragondolnunk mindent, amit a Böjte-ügyben, a Balog-ügyben, Hilarion metropolita ügyében láttunk. írja Laborczi Dóra teológus-újságíró.
A Publicus kutatása szerint a válaszadók 85 százaléka tartotta elfogadhatatlannak, hogy a papok nyíltan politizálnak a templomokban.
Idén és a következő két évben fizetik ki.
Tudatot nem módosít, de megnyitja a szívet és kreatívabbá tesz – mondják a kakaóval dolgozó szertartásvezetők. Cikksorozatunkban neosámánokkal, táltosok útján járókkal, kutatókkal, pszichológussal és tudásőrzőkkel járunk utána annak, hogy miért fordulnak sokan a spirituális élmények felé, mit keresnek és pontosan mit találnak meg bennük maguknak. Kalandunkat azzal kezdjük, hogy kiderítjük, hogyan léphet a jelentőségéből egyre inkább veszítő egyház helyébe például a kakaó.
A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.
