Visszakapta bejegyzett státuszát Iványi Gáborék egyháza
Jogerősen ismét bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget.
#egyházak
„Nem úszható meg olcsón a szembenézés”: hisztérikus aggódás és kijózanodás között az egyházak a Fidesz bukása után
A kormány ígéri, az érintettekkel együttműködve úgy alakítják át a jogi kereteket, hogy megszűnjön az a függőségi viszony, ami a NER alatt az állam és az egyházak kapcsolatát jellemezte. Már csak a kölcsönös bizalom légkörének kialakulására kell várni. A jelek szerint nem lesz gyors menet.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát: A hatalom túlszerette az egyházakat
„Magyarország most olyan időszakba lépett, amikor sokan az igazság kimondását várják. Bűnbánat sincs az igazság felfedése nélkül: ami bűn volt, azt nevén kell nevezni” – mondta a HVG-nek adott interjúban a pannonhalmi főapát, akivel egyháza hatalomhoz való túlzott közelségről, a politikai köldökzsinór elvágásának fontosságáról, a politikai kereszténység csapdájáról és az egyházi iskolák helyzetéről beszélgettünk.
A DK szerint az a Zsolti bácsi terv, hogy a kormány felgyorsítja a gyermekvédelmi intézmények egyházi kézbe adását
Dobrev Klára pártelnök szerint a kormányzati szándékot bizonyítja, hogy a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum közelgő ülésének napirendjén szerepel egy olyan pont, amely a folyamat „esetleges felgyorsulásáról” szól.
Egyházak és támogatóik: a hívek száma fogy, az adófelajánlások összege nő
Magát keresztény gyökerűnek tartó kormányzás ide vagy oda, az elmúlt 15 év nem a nagy, történelmi múltú katolikus, protestáns egyházak megerősödésének időszaka volt; ellenkezőleg. Szembetűnő ugyanakkor 2010 óta néhány „kisegyház” előretörése, támogatottságának a növekedése; igaz, pontos képet még az olyan nagy mintás „felmérések” sem adnak, mint az egyszázalékos adófelajánlások, illetve a népszámlálás. HVG-Ténytár.
Újabb kormányzati bosszú Iványi Gáborék ellen
Évek óta támadta a kormány Iványi Gábor egyházát, ezért az adózók „meghosszabbították Bicskéig”: a napokban derült ki, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) a harmadik legtámogatottabb egyház lett. A hatalom bosszúja nem váratott magára. Kedden érkezett az üzenet: az iskoláik után a hajléktalanellátással foglalkozó intézményüket, a Fűtött utcát is bezáratja a kormányhivatal.
Isten tudja, hány kistelepülést érinthet a kormány templomfelújítási programja
Nem kapkodnak a leltározással az egyházak, pedig a kormány nem fukarkodik a támogatással.
Szivárványos templomi fény Óbudán? – avagy hogyan állítsuk be keresztényüldözésnek, ami nem az
Tanulságos hétköznapi történet: hogyan lesz fideszes uszítás a főpolgármester és a Pride ellen egy jó szándékú kezdeményezésből és az azt meghekkelő ellenzéki törpepárt akciójából.
Pluszpénz a vasútnak, az egyházaknak, a „nemzetpolitikának”
Ezek a rendszeresen ismétlődő – jogszabálynak nem minősülő – kormányhatározatok azt mutatják, hogy a költségvetési törvény elkészítésekor a kormány, illetve az Országgyűlés rengeteg feladatról nem tudja, valójában mennyibe fognak kerülni.
Hol zörög a persely? Továbbra is átláthatatlan az egyházak finanszírozása
Még mindig növekszik az egyházaknak szja-egyszázalékukat felajánlók száma, ám az átláthatatlan egyházfinanszírozásban csupán csepp a tengerben ez az összeg. HVG-Ténytár.
Platthy Iván: Függőségi viszony vagy önállóság – válaszúton a magyarországi egyházak
Magyarországon az egyházaknak 35 év után el kell dönteniük, hogy a több száz, illetve több ezer éves hivatásuknak megfelelő, embert szolgáló áldásos tevékenységüket a mindenkori politikától függetlenül akarják ellátni, vagy nem – írja
Platthy Iván tanár, nyugalmazott egyházügyi címzetes államtitkár, akinek konkrét javaslatai is vannak állam és egyházak elválasztására.
Gyónási titokként kezelik, milyen egyházpolitikai tanácsokkal traktálná az Orbán-kormány az uniós tagállamokat
Egyházpolitikáról, az állam és egyházak kapcsolatáról zárt ajtók mögötti tanácskozást szervez az uniós soros elnökséget ellátó magyar kormány, kizárólag az általa meghívott szakértőknek.
Laborczi Dóra teológus-újságíró: Böjte, Balog és Hilarion ügye spirituális visszaélés
Beteges szituációkat minősítenek egyházi emberek és egyházon kívüliek ártalmatlannak, így tették a toxikus, mérgező légkört természetessé, elfogadottá – írja szerzőnk, aki szerint a spirituális visszaélés természetrajza felől is érdemes újragondolnunk mindent, amit a Böjte-ügyben, a Balog-ügyben, Hilarion metropolita ügyében láttunk. írja Laborczi Dóra teológus-újságíró.
Közvélemény-kutatás: A magyarok közel 60 százaléka szerint nem a keresztény értékek mentén vezeti a kormány az országot
A Publicus kutatása szerint a válaszadók 85 százaléka tartotta elfogadhatatlannak, hogy a papok nyíltan politizálnak a templomokban.
Újabb 18,5 milliárd forintot ad a kormány egyházi beruházásokra
Idén és a következő két évben fizetik ki.
Kipróbáltuk a transzcendens élmények kapudrogját, a kakaóceremóniát – Hétköznapi spiritualitás 1. rész
Tudatot nem módosít, de megnyitja a szívet és kreatívabbá tesz – mondják a kakaóval dolgozó szertartásvezetők. Cikksorozatunkban neosámánokkal, táltosok útján járókkal, kutatókkal, pszichológussal és tudásőrzőkkel járunk utána annak, hogy miért fordulnak sokan a spirituális élmények felé, mit keresnek és pontosan mit találnak meg bennük maguknak. Kalandunkat azzal kezdjük, hogy kiderítjük, hogyan léphet a jelentőségéből egyre inkább veszítő egyház helyébe például a kakaó.
Máté-Tóth András valláskutató: Magyarországon a vallásosság intézményi formái jelentősen gyengültek
A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.
A kormány és az egyházak is sokkot kaphattak a népszámlálás vallási adataitól
A kereszténységet politikai védjegyként használóknak azzal kell szembesülniük, hogy tíz év alatt milliós nagyságrendű az emberveszteség és kisebbségbe kerültek azok, akik magukat valamelyik felekezethez tartozónak vallják.
Fábri György: Egyházfogyatkozás – kommunikáció vagy megrendülés?
Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.
Most először kisebbségbe kerültek az egyházak hívei Magyarországon, a KSH pedig nem siet közzétenni a pontos adatokat
Hiába kényezteti közpénzből az egyházakat jó ideje az Orbán-kormány, és hiába kommunikál a Fidesz és a KDNP a keresztény értékekről, a friss KSH-adatok szerint a vallásosság egyre csökken Magyarországon. A KSH nem siet a pontos adatok nyilvános közzétételével, de előre tájékoztatja az egyházakat, hogy legyen idejük értelmezni a számukra is sokkoló számokat.