Ugyanúgy eltussolta a Samsung egy vietnámi gyár szennyezését, mint Gödön
Egy mobiltelefongyárban 2012 óta rosszul működött a légszűrő berendezés, amit egy ellenőr többször is jelzett a koreai vezetésnek, de semmilyen intézkedés nem történt.
#élhető környezet
„A Pilis zöld, nem fekete” – civilek tüntetnek Pilisjászfalun az oda tervezett akkuhulladékos cég ellen
Egy hete a helyiek bukkantak rá egy kormányhivatali dokumentációra, amelyből kiderült, hogy akkumulátorgyártásból származó hulladékok hasznosításával foglalkozó üzemet hozna létre Pilisjászfalun egy magyar–kínai–horvát tulajdonban lévő vállalat.
„Arra voltam kíváncsi, ha 300 órát eltöltök a gyapjúval, akkor mit tanulok róla” – interjú Temesi Apol textiltervezővel
A nyersanyagokból épít jövőt és a körforgásos szemléletre alapoz Temesi Apol textiltervező-ökodizájner. A SoundWool története mutatja, hogyan kapcsolható össze a kutatás, a fenntartható dizájn, az anyagismeret és a társadalmi felelősségvállalás.
Gyerekek játszottak a csatornákból kibuggyanó habbal Gödön, de a kormány szerint sosem volt probléma a gyár falain kívül
Nagyon sokan költöztek már el Gödről, nagyon sok házon kint van, hogy eladó – mondják a Göd-ÉRT képviselői, a környezetvédelmi és városvédő egyesület tíz alapítója közül öten már szintén elhagyták a Samsung-gyár miatt elhíresült várost. Noha Gulyás Gergely a kormányinfón kijelentette, hogy a gyár „maximálisan biztonságos”, annak közvetlen közelében soha semmilyen környezetszennyezés vagy szabálytalanság nem történt, a helyiek szerint ez nem igaz, hiszen számos esetben került ki a gyárból méreganyag. Idővel egyre több adatot szereztek arról, hogy szabálytalanul működik az üzem, amely a bírságok ellenére ismétlődően veszélyeztette a cég a munkásait és a környezetet. A HVG-nek beszéltek egy kertvárosi kút vizében kimutatott mérgező vegyi anyagról, fehér porral fedett bicikliútról, az utcákat elárasztó habról, tisztázatlan eredetű fekete foltokról, és a panaszaikat egyre inkább figyelmen kívül hagyó hatóságokról.
Kiderült, mennyire súlyos a Rákos-patak olajszennyezése
A kormányhivatal szerint a szennyezés nem érint ivóvízbázis-védelmi területet.
A gödi Samsung tűzzel-vassal irtotta a szakszervezetet, a kormány pedig asszisztált neki
Komoly versenyelőnye származik a gödi Samsung gyárnak abból, hogy a cégnél nem működik szakszervezet, hiszen nem kell bevezetnie költséges munkavédelmi szabályokat és eszközöket – mondta a HVG-nek a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás.
A Fidesz által támogatott gödi polgármester szerint az akkugyár egyszer sem szennyezte a talajvizet és a város levegőjét
Az olimpiai bajnok kajakozóból lett Kammerer Zoltán állítja: a megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyihatárérték-túllépést, de azt a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.
Mit csinált a kormányhivatal, ha a titkosszolgálat kellett a gödi szennyezés feltárásához?
A gazdasági hasznot a politikai kockázatok elé helyezve engedhették tovább működni a Samsung súlyosan szennyező gödi akkugyárát. A botrány kapcsán az ellenzék magyar Csernobilt emleget. Az ügy ráéghet a kormányra.
A gödi akkugyár botránya lerombolta az iparág renoméját – véli a cégtulajdonos, aki akkuhulladékos üzemet vinne Pilisjászfalura
Érthető az elmúlt napok eseményei miatt, hogy a civilek nem bíznak a hatóságokban, és az önkormányzatban sem – utalt a gödi akkugyári botrányára annak a cégnek, az NT Recyclingnak a résztulajdonosa, amely Pilisjászfalun hozna létre egy akkugyártás során keletkezett hulladékot feldolgozó üzemet. Szerinte ugyanakkor, ha engedélyt kapnak, akkor nem lenne mitől tartaniuk a helyieknek. Időközben a térség tiszás és fideszes képviselőjelöltje is kinyilvánította véleményét a tervezett beruházásról.
Samsung: A gödi üzemben minden megfelel a környezetvédelmi és munkavédelmi előírásoknak
A cég a napokban megjelent hírek miatt jogi lépéseket fontolgat.
Leiskolázta versenytársait a Spar a szemétrangsorban, de nekik is van még hová fejlődniük
Másodszor mérték fel a hazai élelmiszerláncok hulladékpolitikáját, hogy hol, mennyi műanyag hulladékkal jár a bevásárlás, és kínálnak-e csomagolásmentes alternatívát. A rangsorban a SPAR az első, a Reál az utolsó.
Vésztő után most a Pilisben vetné meg a lábát egy akkuhulladékos cég, két tüntetést is szerveznek ellene
Felháborodott civilek szerveznek tüntetést Pilisjászfalun, miután kiszúrták, hogy a település iparterületén lítiumion-akkumulátor gyártásából származó hulladékok hasznosításával foglalkozó üzem létesítését tervezi az NT Recycling Kft. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnál már környezetvédelmi hatósági eljárás indult. A település képviselő-testülete is tüntetést szervez, pedig korábban úgy tűnt, nem ellenzik a beruházást.
Ha egy beruházás azért nem hoz hasznot, mert „túl zöld”, az épp a további zöldülést veti vissza
A magyarországi nagyvállalatok is egyre fontosabbnak tartják, hogy legyen „zöldvezetőjük”. A Mol és az AutoWallis illetékesei válaszoltak kérdéseinkre.
Talányos nagy buborékok jelentek meg Rákosrendezőn
Egy zuglói csoportban posztoltak képet róla. Jól ismert expolitikus alapítványához köthető az építkezés, amely a főváros által az államtól megvett területen zajlik.
Szokatlan halat pecázott ki egy horgász a Sajóból
Nem túl gyakran akad horogra manapság már angolna.
Ön is kidobja? Pedig nagyon értékes lenne!
Videónkban Daróczi Dórával, Z-generációs influenszerrel beszélgetünk divatról, öltözködésről, illetve az abból származó hulladék felelős kezeléséről, újrahasznosításának módjairól. Mennyi textilhulladékot termelünk, miért fontos az elhasznált ruhadarabok újrahasznosítása, és hogyan tehetjük meg ezt a gyakorlatban?
Mit keres a kazánban a védett erdők fája?
Alig szigetelt házakban, vacak hatásfokú biomassza-erőművekben végzi a hazai védett erdőkben kivágott fa nagy része, hiába tudjuk régóta, hogy ez nem vezet jóra. Az ezért évek óta csendesen küzdő civil természetvédőknél mostanra betelt a pohár, szemléletváltást követelnek, az erdőgazdálkodás megszüntetését a védett erdőkben.
Földbe állt a gigantikus magyar lárvagyár, NER-es körök is futhatnak a milliárdjaik után
Tévedés lett volna napi 150 millió légyre építeni? Úgy tűnik, nem haraptak a nagy halak a lárvákat milliárdszám nevelő üzemre. Csődeljárás indult a régiós bajnoknak szánt üllői rovarfehérje-üzem ellen, ami kulcsszerepet játszatott volna az agrárium fenntarthatóbbá tételében.
„Minden, a klímaalkalmazkodásra költött dollár tízszeres hasznot hoz tíz év alatt”
Az éghajlatváltozás üzleti lehetőség is. Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója elárulja a receptet.