A szervezet az osztrák–magyar határon vizsgálta be több közterület, köztük autós pihenők és játszóterek gyanús kőtörmelékeit. Helyenként az egészségügyi határérték ötszázszorosának megfelelő azbeszttartalmú ökölnyi, morzsolódó köveket találtak szabadon heverni.
A fenntarthatóság jegyében Indonézia új fővárost épít, mivel Jakarta túlnépesedett és süllyed. Ám sokan kételkednek a nagyszabású projekt és Nusantara megvalósíthatóságában.
Az európai energiapiac mindössze néhány év alatt új irányt vett a megújuló energiaforrások gyors térnyerése miatt, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb árvolatilitás jellemzi. A nap- és szélenergia részaránya meredeken nő, miközben a hálózatok csak most próbálnak ehhez felzárkózni, ami egyre több extrém áras – időnként negatív – órát eredményez, különösen Közép- és Kelet-Európában. Ebben a környezetben minden szereplő – az ipari fogyasztótól a szabályozón át a technológiai beszállítóig – ugyanarra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet a zöld átállást úgy felgyorsítani, hogy közben az ellátásbiztonság, a hálózati stabilitás és a beruházások megtérülése is erősödjön. Ebben lesz segítségünkre Pásztor Dániel, a LONGI magyarországi üzletfejlesztést irányító igazgatója.
Az otthoni fikuszunk vagy flamingóvirágunk szinte bizonyosan labornövényként látta meg a világot egy sok ezer luxos izzó alatt. Hogyan működik ez a 400 millió dolláros új iparág, amelyet mikroszaporításnak neveznek és sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos növényszaporítási gyakorlat?
Egyre nagyobb szerephez jutnak az innovatív baktériumok, biostimulánsok, enzimek, növényi hormonok és a génszerkesztés az agrárágazatban. Erről beszélgettünk Andre Negreirosszal, a világ egyik legnagyobb agrártechnológiai vállalkozásának közép- és kelet-európai kereskedelmi vezetőjével.
A háborúzás soha nem lesz klímasemleges. A fegyveres konfliktusok súlyosan károsítják a környezetet is, a klímaváltozás viszont indukálja a konfliktusokat. Interjú Kovács Erikkel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával.
Idegen és kártékony halfajt véd, őshonos madárfajt irt a magyar horgászszövetség. És ez még csak két dolog Magyarország legnépszerűbb szabadidős tevékenységének árnyoldalai közül.
Egyre több a szarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó, már a természetvédelem is mind hangosabban kongatja a vészharangot miattuk. Milyen sokan vannak, mivel jár mindez, miért nem akarnak többet kilőni a vadászok, és hol a megoldás?
Már működik a világ első, piaci alapon kialakított, föld alatti szén-dioxid-tárolója. E megoldás támogatói szerint a klímaváltozást fokozó gáz idővel mineralizálódik, így nem jelent veszélyt a környezetre, míg az ellenzők veszélyes tévútnak tartják a módszert.
Aligha sikerül leállítani az erdőirtást a tervezett 2030-ra a pusztítás globális üteme alapján. Az Amazonas az összeomlás határán van, de Európa sem lehet büszke az erdeinek védelmére.