Bár az Orbán-kormányéhoz hasonló – amúgy már nehezen tartható – átfogó rezsicsökkentést nem kínálnak, fejlett és fejlődő országok egész sora igyekszik különböző intézkedésekkel mérsékelni az infláció hatását a lakosságra, ami további eladósodással jár.
A demokratikus pártok és a sajtó számára létfontosságú, hogy sok embert tudjanak megszólítani – de nem állnak jól ezen a területen. A németek, az osztrákok, és a magyarok továbbra is fenntartásaikat hangoztatják az Oroszország elleni teljeskörű szénhidrogén-bojkott ügyében. A hvg360 válogatása a világlapok cikkeiből.
Többek között a párizsi Sorbonne is zárva van a zavargások miatt.
Szerinte pont az a különbség a két ország között, hogy Franciaországban még megteheti bárki, hogy bekiabálja a véleményét.
A francia államfő szerint ugyan az oroszok háborús bűnöket követtek el, mégis úgy gondolja, hogy a retorikai eszkaláció nem használ a háború befejezését szolgáló erőfeszítéseknek.
Szoros volt a francia elnökválasztás első fordulója, és szorosnak ígérkezik a második is. Döntő lehet, kire szavaznak az első körben meglepően jól szereplő, Jean-Luc Mélenchon hívei. Ő azt kérte tőlük, ne támogassák a szélsőjobboldali Le Pent, de nem mondta, hogy voksoljanak Macronra.
Újra kell gondolni a katedrálist vagy az eredeti állapotnak megfelelően kell újraépíteni? Átszervezhetik-e a látogatói körutakat a belső terek átrendezésével, ha az építészeti hagyományőrzők egyetlen tárgy vagy kép elmozdítását is főbenjáró bűnnek tartják? Számos vita pattant ki a Notre-Dame újjáépítése körül, nincs egyetértés régészeti, hitéleti és turisztikai kérdésekben sem.
Ellenfele, Marine Le Pen a szociális elégedetlenségre alapozza kampányát.
2017-hez hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább a francia elnökválasztás második fordulójába.
A két jelölt között alig öt százalékos a különbség.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója: közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
Vlagyimir Putyin hosszú árnyékáról, az Európai Unió belső viszonyaira is nagy hatást gyakorló francia választásokról, a Macron-Le Pen-versenyfutásról, a Magyarország ellen beélesített jogállami eljárásról, valamint a kétharmados Orbán-győzelem következményeiről is írnak a világlapok. Ez a hvg360 nemzetközi sajtószemléje.
Franciaország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás.
A bevándorlás és az ukrajnai háború helyett a megélhetési válság került a vasárnap kezdődő francia elnökválasztás fókuszába. Az utolsó pillanatban tudta növelni előnyét Emmanuel Macron kihívója, Marine Le Pen, a kérdés azonban az lesz, a második fordulóban melyik jelölt kit tud maga mellé állítani.
A Financial Times szemleírója Putyin nyugati trójai falovának nevezi Marine Le Pent francia szélsőjobboldali politikust, valamint Orbán Viktort és Aleksandar Vucic szerb elnököt.
A francia elnökválasztás első fordulóját vasárnap rendezik.
Emmanuel Macron francia államfő „megalapozatlannak és botrányosnak” nevezte, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború kapcsán folytatott telefonbeszélgetései miatt bírálta.
Egészen máshogy emlékszik a Kreml és az Elyseé-palota a Putyin és Macron közötti telefonbeszélgetésre.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Olaszország folytatja a nyomásgyakorlást az Ukrajnát támadó Oroszországra, és „folyamatosan növelik azt az árat, amelyet Moszkvának fizetnie kell” a háborúért.
A Kreml szerint a két elnök a mariupoli civileknek nyújtott segélyről és az emberek evakuálásáról is beszélt.
