Tovább növelve előnyét bízhat az újraválasztásban a francia elnökválasztás második, vasárnapi fordulója előtt a mostani államfő. A centrista politikus sikerrel fogta ki szelet a hagyományos politikai pártok vitorlájából, ám az egyre erősödő radikális politikusok fejfájást okozhatnak neki.
A francia elnökválasztás kimenetele nem csak az ottani választók számára fontos, az egész Európai Unióra jelentős hatással lehet. Az európai integrációt támogató és az orosz agressziót elítélő Emmanuel Macron kihívója ugyanis az euroszkeptikus, nyíltan Putyin-barát Marine Le Pen, aki győzelme esetén fenekestől felforgathatja az európai politikát.
Oroszországból és Magyarországról pénzelik Marine Le Pen kampányát – ezzel is támadta Emmanuel Macron a kihívóját a francia elnökválasztás előtti vitán. Le Pen állítja, azért kér külföldről hitelt, mert Franciaországból nem kap.
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben.
Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg kihívóját, a jobboldali szuverenista Marine Le Pent az elnökjelöltek szerda esti televíziós vitájában, hogy az orosz hatalomtól és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, miután egy orosz bank hitelezte a korábbi kampányát. Le Pen visszautasította a vádakat.
56%: ennyivel nyerne a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában Franciaország jelenlegi köztársasági elnöke. A párizsi üzleti lap, a Les Échos a friss közvélemény-kutatás kapcsán azt írja, várhatóan sem a szerdai tévévita, sem az az ügy nem befolyásolja az eredményt, amelyet az OLAF derített fel.
Bár az Orbán-kormányéhoz hasonló – amúgy már nehezen tartható – átfogó rezsicsökkentést nem kínálnak, fejlett és fejlődő országok egész sora igyekszik különböző intézkedésekkel mérsékelni az infláció hatását a lakosságra, ami további eladósodással jár.
A demokratikus pártok és a sajtó számára létfontosságú, hogy sok embert tudjanak megszólítani – de nem állnak jól ezen a területen. A németek, az osztrákok, és a magyarok továbbra is fenntartásaikat hangoztatják az Oroszország elleni teljeskörű szénhidrogén-bojkott ügyében. A hvg360 válogatása a világlapok cikkeiből.
Többek között a párizsi Sorbonne is zárva van a zavargások miatt.
Szerinte pont az a különbség a két ország között, hogy Franciaországban még megteheti bárki, hogy bekiabálja a véleményét.
A francia államfő szerint ugyan az oroszok háborús bűnöket követtek el, mégis úgy gondolja, hogy a retorikai eszkaláció nem használ a háború befejezését szolgáló erőfeszítéseknek.
Szoros volt a francia elnökválasztás első fordulója, és szorosnak ígérkezik a második is. Döntő lehet, kire szavaznak az első körben meglepően jól szereplő, Jean-Luc Mélenchon hívei. Ő azt kérte tőlük, ne támogassák a szélsőjobboldali Le Pent, de nem mondta, hogy voksoljanak Macronra.
Újra kell gondolni a katedrálist vagy az eredeti állapotnak megfelelően kell újraépíteni? Átszervezhetik-e a látogatói körutakat a belső terek átrendezésével, ha az építészeti hagyományőrzők egyetlen tárgy vagy kép elmozdítását is főbenjáró bűnnek tartják? Számos vita pattant ki a Notre-Dame újjáépítése körül, nincs egyetértés régészeti, hitéleti és turisztikai kérdésekben sem.
Ellenfele, Marine Le Pen a szociális elégedetlenségre alapozza kampányát.
2017-hez hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább a francia elnökválasztás második fordulójába.
A két jelölt között alig öt százalékos a különbség.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója: közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
Vlagyimir Putyin hosszú árnyékáról, az Európai Unió belső viszonyaira is nagy hatást gyakorló francia választásokról, a Macron-Le Pen-versenyfutásról, a Magyarország ellen beélesített jogállami eljárásról, valamint a kétharmados Orbán-győzelem következményeiről is írnak a világlapok. Ez a hvg360 nemzetközi sajtószemléje.
Franciaország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás.
A bevándorlás és az ukrajnai háború helyett a megélhetési válság került a vasárnap kezdődő francia elnökválasztás fókuszába. Az utolsó pillanatban tudta növelni előnyét Emmanuel Macron kihívója, Marine Le Pen, a kérdés azonban az lesz, a második fordulóban melyik jelölt kit tud maga mellé állítani.
