December 7-én nyitják újra a 2019 áprilisában leégett Notre Dame-ot. A felújítás eredeti, középkori technológiával is zajlott. Évente 14-15 millió látógatóra számítanak.
A megnyitó ünnepségre hírességeket és politikusokat várnak. A nagyközönség ezt követően látogathatja majd újra az épületet.
Az izraeli csapatot egy elit rendőrség kíséri majd a stadionba, ahol több kiemelt francia politikus is ott lesz majd a nézőtéren.
Számos államfőt várnak a megnyitóra.
A New York Times szerint Elon Musk kövér csekkekkel igyekszik befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. Putyin és a BRICS-csoport kapcsolatáról ír a FAZ. Harari szerint Izraelben éppen összedől a demokratikus rendszer. A Daily Telegraph kommentárja azt írja, az orosz gazdaság az összeomlás szélére került, ezért Európa nem mondhat le a célzott szankciókról. Az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeiről ír Ivan Krasztev. Ismét eljöhet az atomerőművek ideje, állítja a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A miniszterelnök a révkomáromi szlovák–magyar–szerb migrációs csúcstalálkozóról érkezik majd Párizsba.
Macron kitiltotta az izraeli vállalatokat egy védelmi vásárról.
Joáv Galant azután üzent, hogy újabb heves szóváltás alakult ki Macron és Netanjahu között.
A francia elnök figyelmeztette az izraeli kormányfőt, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ döntéseit.
A Netflix sikersorozata négy évadon át népszerűsítette a francia fővárost, de most vége szakadhat az ingyenreklámnak.
Erőteljes lépésekkel hozná rendbe az államháztartást Michel Barnier francia kormányfő, de a büdzsé elfogadásához a szélsőjobboldalra is szüksége van. A számla jelentős részét nem az átlagemberek állnák.
A bizalmatlansági indítványt az ellenzéki baloldali Új Népfront nevű pártszövetség kezdeményezte, de nem támogatta a Marine Le Pen fémjelezte szintén ellenzéki Nemzeti Tömörülés.
Az izraeli kormányfő haragját az váltotta ki, hogy a francia elnök az Izraelnek a Gázai övezetben folytatott háborúját segítő fegyverszállítmányok leállítására szólított fel.
A 39 tagú testület élén Michel Barnier korábbi EU-biztos áll.
Csaknem két hónapot kellett várni az előrehozott francia nemzetgyűlési választások után, hogy megnevezze Emmanuel Macron új kormányfőjét. A francia elnök választása Michel Barnier-ra esett, akiről utoljára akkor hallottunk, amikor elhúzódó tárgyalások végén – az EU-ban szokatlan egységet teremtve – sikerült lezárnia a Brexitről szóló tárgyalásokat. A 73 éves francia politikust a tárgyalások kezdetén, 2017-ben megjelent cikkünkben mutattuk be, most ezt a cikkünket közöljük újra az aktualitásokkal frissítve.
Michel Barnier Brüsszelben ismerős arc, hazájában azonban kevésbé ismert politikus.
A kivételes olimpia rövid időre nemzeti egységet kovácsolt Franciaországban, ezt Emmanuel Macron elnök arra használná, hogy a saját ízlése szerint működő kormányfő mögé gyűjtsön többséget.
Emmanuel Macron, Keir Starmer és Olaf Scholz előbb megdicsérték Katart, Egyiptomot és az Egyesült Államokat a tűzszünetért folytatott fáradhatatlan munkájukért, majd közölték, hogy Iránt és a szövetségeseit tekintik felelősnek, ha ez a folyamat ismét zátonyra futna.
Irán nem fogja eltűrni az agressziót – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal tartott telefonbeszélgetésében, amelynek tartalmából szerdán idéztek az iráni hírügynökségek.
Macron pártszövetsége megállapodott a jobbközép Köztársaságiakkal, akik visszaléptették a jelöltjüket annak érdekében, hogy ne a baloldal győzzön.
