Emmanuel Macron francia elnök szerda esti televíziós beszédében a tartós béke fontosságáról beszélt, és jelezte, csúcstalálkozót szervez a béke garantálásában érdekelt európai hadseregek vezetőinek.
A tárgyalás fő témája az orosz–ukrán háború lesz.
A javaslat szerint a béke aláírása után európai csapatokat is küldenének Ukrajnába.
Nyolc évtizede követett amerikai külpolitikával számol le Donald Trump, aki visszahozhatja a nagyhatalmak befolyási övezeteit, amelyek között Európa présben találhatja magát.
Donald Trumpnak gratulálnak többfelől, hogy összehozta a francia–német együttműködést, az Economist viszont a sikeres európai fegyverkezés gyenge esélyeit latolgatja. Akárhogy is, most Friedrich Merz leendő német kancelláron a világ szeme, vajon tud-e élni a lehetőséggel. Nemzetközi lapszemle.
Az uniós állam- és kormányfők szerda reggel meghallgatják Emmanuel Macront, aki beszámol nekik a Donald Trumppal folytatott tárgyalás részleteiről.
Franciaország atomtölteteket szállító vadászgépeket állomásoztatna Németország területén, ha az USA valóban kivonja onnan a csapatait.
Trump szerint az ukrajnai háború heteken belül véget érhet, „ha okosak vagyunk”. Ha viszont nem születik megállapodás, az a harmadik világháborúhoz vezethetne.
A brit és a francia vezető is találkozik hamarosan Donald Trumppal, és szeretnének egységes álláspontot képviselni.
Egymás után jelentkeznek az uniós állam- és kormányfők arra a francia elnök felhívására, amelyben egy videokonferenciára invitálja Macron a vezetőket. A téma természetesen az EU válaszlépései az Egyesült Államok és Oroszország közötti, az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos tárgyalásai.
A következő párizsi találkozóra 18 európai ország vezetőit várják, Orbán Viktornak azonban ennél az asztalnál sem jut hely.
Eközben az oroszok és az amerikaiak Szaúd-Arábiában tárgyalnak Ukrajnáról. Kijevet egyik találkozóra sem hívták meg.
Az Egyesült Államok olyan béketárgyalásokat kezdeményezne Oroszországgal, amelyből Európát kizárná.
Az Egyesült Államok, Kína és az EU mesterséges intelligencia szabályozása között hatalmas eltérések vannak. A hétfőn kezdődött kétnapos csúcstalálkozón sokan sürgették az EU-t, hogy enyhítse saját szabályozását.
Emmanuel Macron francia elnök X- és Instagram-fiókjában is megjelent egy videó, amivel kapcsolatban a követői először azt gondolták, hogy feltörték a profilokat.
A világ leghíresebb festménye külön galériát kap, ahová viszont nem lesz érvényes a Louvre többi részére váltott belépő.
A Rogán Antal elleni amerikai szankcióra nem reagált, de Indiából is kiállt Csád szuverenitása és biztonsága mellett Orbán Viktor. Az afrikai ország elnöke kirakatválasztásokkal legitimálná a hatalmát, és a távozásra felszólított francia katonák helyett magyarokat vár a stabilitás érdekében.
A norvég és a brit miniszterelnökhöz hasonlóan a francia elnök is bírálta az amerikai techmilliárdost. Thomas Regnier, uniós szóvivő szerint viszont Musknak jogában áll, hogy kifejtse a nézeteit.
Képes lesz-e Donald Tusk erőteljesebbé és hitelesebb tenni az EU-t, kérdezi a Neue Zürcher Zeitung. Az Independent szerint Ukrajna helyesen járt el, amikor lezárta a vezetéket az orosz gáz előtt. Ha a Nyugat le akarja rövidíteni a háborút, érvényt kell szereznie az olajszankcióknak, írja a Bloomberg. A hírügynökség egy másik cikkének szerzője Kína és az Egyesült Államok együttműködésének szükségességéről, a Guardian a régi keletű orosz-kínai barátság új veszélyeiről ír. A brit lap a francia elnök hét évét is elemzi, szerinte Macron példája azt mutatja, mi történik akkor, ha a libereralizmust megfosztják az erkölcseitől és az értékeitől. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Trump szerint Carter keményen dolgozott azért, hogy Amerikát egy jobb hellyé tegye, míg Biden közleményében az ország történelmének egyik legbefolyásosabb politikusaként emlékezett meg a volt elnökről.
