Nemzetközi lapszemle: Mit ad Putyin Észak-Koreának cserébe a katonai támogatásért?
A New York Times szerint Elon Musk kövér csekkekkel igyekszik befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. Putyin és a BRICS-csoport kapcsolatáról ír a FAZ. Harari szerint Izraelben éppen összedől a demokratikus rendszer. A Daily Telegraph kommentárja azt írja, az orosz gazdaság az összeomlás szélére került, ezért Európa nem mondhat le a célzott szankciókról. Az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeiről ír Ivan Krasztev. Ismét eljöhet az atomerőművek ideje, állítja a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Süddeutsche Zeitung
Joe Biden nyert, Orbán Viktor vesztett az Ukrajnának szánt kölcsön ügyében, állapítja meg a brüsszeli tudósító, Hubert Wetzel. Mert ugyan a magyar kormányfő ezúttal is nekifutott, hogy blokkolja az EU elképzelését és ezzel szívességet tegyen Donald Trumpnak, csakhogy rossz ellenséget választott magának.
Ahhoz nagyon ért, hogy zsarolja az Uniót. Számára az üzleti modell az, hogy fontos kérdésekben csak akkor mond igent, ha érkezik a pénz Brüsszelből. Idáig be is jött neki, mert általában tudja, meddig mehet el.
Ám legutóbb már megpróbálta Amerikára is kiterjeszteni a pitiáner zsarolást. Megfúrta, hogy az ukrán hitelt a nyugaton lefoglalt orosz állami javak hasznából törlesszék, illetve egészen pontosan, hogy ezt a döntést csak 3 év múlva vizsgálják felül. Az volt a célja, hogy az USA ne szálljon be a tranzakcióba. Egyetért Trumppal abban, hogy nem szabad több amerikai pénzt adni Kijevnek.
Csakhogy Biden nem engedte, hogy szórakozzanak vele. Gyorsan lemondott a fenntartásairól és az eredeti terveknek megfelelően 20 milliárddal kiveszi részét a kölcsönből. Orbán nem erre számított. Lehet, hogy érdemesebb lett volna jobban odafigyelnie. Az elnök ugyanis hirdeti, hogy senki se fogadjon Amerika ellen.