Felülvizsgálják, hogyan lehet fokozatosan feloldani a tavaly október végén bevezetett korlátozást, amivel felfüggesztették a háztartási napelemek hálózati betáplálási lehetőségét. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt egy interjúban, amiből az is kiderül, mik a tervek Paks II-vel, honnan lesz energia az akkumulátorgyáraknak, piaci áron vesszük-e az orosz gázt, és miből áll a „konzervatív energiapolitika”.
Csökkentenék az energiamixben a földgáz arányát, de közben gázfaló erőműveket építenének az akkugyárak energiaigényének kiszolgálására.
Ipari méretű akkumulátorok beszerzéséhez és üzemeltetéséhez nyújt vissza nem térítendő támogatást az Energiaügyi Minisztérium. Hamarosan ki is írják a pályázatot, de mellette megtámogatják a rendszerüzemeltetőket is. Összesen 120 milliárdot fordítanak elektromos tárolókapacitás kiépítésére.
Az államtitkár az energiamultikat ekézte, amiért "degeszre keresik magukat" a háború idején.
Az ellenzők szóvá teszik: mivel egy reaktor felépítése sokáig tart, aligha tud hozzájárulni a karbonsemlegesség eléréséhez.
Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energiától való függéstől. A földgáz, az olaj vagy a szén esetében ez, ha néha akadozva is, de megy, ám a nukleáris energiában egyelőre nemigen lehet alternatívát találni.
A naperőművek egyre másra döntik az energiatermelési rekordokat és ez csak durvább lesz, amint megérkezik a tavaszi és a nyári jó idő.
A ködös szabályozási környezet, a hálózati csatlakozási tilalom, és az éves szaldó elszámolás kivezetésére vonatkozó szándék miatt a megrendelők és a beruházók is várakozó állásponton vannak a lakossági napelemes piacon. A kedvezőtlen kormányzati politika miatt megnőttek a megtérüléssel kapcsolatos aggodalmak, de újabb számítások szerint még havi szaldós elszámolással is tíz év alatt megtérülhet egy átlagos rendszer. Ugyanakkor hiába az akadályozó tényezők, 100 ezer csatlakozási engedély még függőben van, és ha a hivatal elkezdi kiadni ezeket, nyakunkon lehet az újabb telepítési roham.
Írországban (-0,3%) csökkent a legkisebb mértékben a földgázfogyasztás.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítana 13 beruházást a kormány. Egyszerűsítenék az ezekkel összefüggő hatósági ügyeket és főispánokat is ráállítanának a projektekre. A deklarált cél a beruházások gyorsítása, az energiaimport-függőség csökkentése és az adóbevételek növelése.
Az új paksi atomerőmű több főrészét nyugati beszállítók adnák, de van rá esély, hogy a háború miatt kiesnek a projektből. Elvileg lehet új beszállítókat keresni, gyakorlatilag az új műszaki megoldásokkal újabb engedélyezési köröket kellene futni az Atomenergia Hivatallal, miközben a projekt az eredeti létesítési engedélyt is csak feltételes módban kapta meg, a dokumentációt még át kell dolgozni.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Csaknem kétszázmilliárd dolláros nyereséget hozott össze a nyugati világ öt legnagyobb cége 2022-ben, és az idei év sem ígérkezik rossznak. Mire költik a hatalmas profitokat?
A megnövekedett energiaárak okozta gazdasági környezetet nem szükséges bemutatni, az energiakrízis kivétel nélkül minden szektorra hatással van. A vállalatvezetők keresik a megoldást, hogyan csökkenthetik a vállalatok energiafogyasztását. Két szemlélettel vizsgálják a lehetőségeket, megszorítás vagy energetikai fejlesztés. Az energetikai beruházásba fektetett tőke azonban hamarabb megtérül, mint sokan gondolnák.
A brit olajipari cég csökkentett környezetvédelmi célkitűzésein.
A ritkaföldfémek fontos alkotóelemei többek között telefonoknak, szélturbináknak, akkumulátoroknak és egészségügyi berendezéseknek, a gond csak az, hogy az európai igény 98 százalékát Kína biztosítja. Ez a függőség most, ha lassan is, de megváltozhat.
Nem véletlen, hogy nekiálltak a felülvizsgálatnak, március végéig el kell dönteniük, mikor és milyen ütemben vezetik ki a korlátozást, különben nem jön az uniós helyreállítási pénz. Jó eséllyel régiónként, fokozatosan oldják majd fel a csatlakozási tilalmat.
Az amerikai jobboldali álhírgyárosok már azzal hergelnek, hogy Joe Biden betiltaná a gáztűzhelyeket, Európába is kezd átszivárogni a hír az uniós tiltásról, amiből csupán annyi igaz: több egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanácsadó is azt javasolja, hogy az új tűzhelyekre szigorúbb biztonsági előírásokat vezessenek be, annyi egészségügyi kockázatuk van a mostaniaknak. De tényleg lehet-e baj a gáztűzhelyekkel, és ha igen, mekkora az esély arra, hogy megpróbálják kivezetni ezeket?
Az energetika állami vezérkarának lecserélésével próbálja a kormány menteni a menthetőt; szigorított a politikáján a Magyar Nemzeti Bank; tovább folytatódnak a tárgyalások a magyar kormány és az EU között. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Semmi "ha", semmi "de": az EU feltétel nélküli támogatásáról biztosította Ukrajnát Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint nem térhet vissza a közösség az orosz energiafüggőséghez.
