Látványosan lecsökkent az EU gázfogyasztása a téli hónapokban, köszönhetően a meleg télnek, a fogyasztáscsökkentési intézkedéseknek és a magas áraknak. Jól halad a felkészülés a következő télre, bár a fogyasztást idén is le kell majd nyomni, tavalyhoz képest 5-15 milliárd köbméterrel többet kell spórolni, vagy importálni.
Az Inárcs közelében lévő létesítmény összesen 132 MW kapacitású.
9 európai állam vezetője közös nyilatkozatban tudatta a világgal, hogy az Északi-tenger szélenergiájával kívánják felváltani a hagyományost.
A balti ország szombaton csak belföldről és nyugatról importált áramból működik.
Nem csak a gázzal, de az árammal is jól spórolt az állam.
A kormány folytatni kívánja a paksi bővítést, de legalábbis tudnak róla, hogy a kis, moduláris reaktorok rohamtempóban fejlesztett technológiája lehetséges opciót kínál. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MCC-n beszélt, mi is végighallgattuk.
Új kőolajvezeték épülhet Szerbia felé, nyáron kötnék meg róla a megállapodást. A kormány gázszállításban is számít a déli szomszédra, megújították a bértárolási megállapodást, és közös szerb-magyar vállalat segítségével terjesztenék a földgázt a kelet-európai piacon.
Állítólag a paksi bővítés szerződéseinek fő paraméterei nem változnak – de minthogy ezek jórészt titkosak, ez ellenőrizhetetlen lesz, még ha a kormány ígéretéhez híven nyilvánosságra is hozza a módosításokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón megerősítette, hogy a Roszatom hátrébb léphet a fővállalkozói szerepből.
A Bükkábrányi Energiaparkban a napelempark túltermelésekor – hazánkban elsőként – tisztán zöldáramból állítanak majd elő hidrogént.
Párszáz fős tüntetés volt Gödön amiatt, hogy a helyi „különleges gazdasági övezet" kijelölésével a várost megfosztották a 420 hektáros iparterület adóbevételeitől.
A reaktort 18 éve kezdték építeni.
Oleg Ustenko nem finomkodott: szerinte teljesen ostobának kell lenni ahhoz, hogy valaki ne lássa, ha gázt vesz az oroszoktól, azzal az ukrajnai megszállást szponzorálja.
Szijjártó Péter nem árult el konkrétumokat hétfői moszkvai tárgyalásairól, de már lehet sejteni, merre változik a paksi bővítés: a magyar projektcég lehet a fővállalkozó a Roszatom helyett. Ez viszont egy sor súlyos következménnyel járhat, Jávor Benedek szerint például elszállnak a költségek, és a felelősséget és a kockázatokat is a magyar állam veszi magára az oroszok válláról.
„Hiszünk abban, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia” – osztja meg cége ars poeticáját Tóth Zoltán, az E.ON egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetője. Méghozzá egy viszonylag újkeletű szolgáltatásuk, a fogyasztás szabályozása kapcsán. Hogy ez mi fán terem, hogyan és mennyiben tud hozzájárulni az energiahasználat optimalizálásához? Ez is kiderül az alábbi interjúból.
„A vállalatok több mint 80 százaléka szerint energiahatékonyságot növelő beruházásokra is szükség van a versenyképesség fenntartásához.” – jelenti az Ernst & Young, a magyarországi közép- és nagyvállalatok körében készített felmérésében. Az ipari vállalatok energetikai beruházása akár éven belül is megtérülhet a fűtési és hűtési költségek megtakarításával. Ezzel a vállalatok jelentős versenyelőnyre tehetnek szert most és az elkövetkező években. Hogyan tudják hatékonyabbá tenni az energiafogyasztásukat? Ennek jártunk utána.
Akkugyárat épít Sanghajban a Tesla. Eleinte évi 40 gigawattórányi tárolókapacitást fognak előállítani.
Németország az ukrajnai invázió óta jelentősen csökkentette orosz gázimportját és a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a jövőben nem szándékozik azt ismét növelni. A háttérben történt lépések viszont arra utalnak, hogy fenntartanák az Északi Áramlat háború utáni újraindításának lehetőségét. Moszkva közben Kína felé kacsingat.
Az orosz gáztól való függés csökkentése az Európai Unió hivatalos programjává vált az oroszok ukrajnai agressziója után, ezért a szakértők Lengyelországban újra felvetik: miért nem termeljük ki a palagázt?
A Fitch szakértői szerint a kereslet emelkedését csak részben fedezi majd a magasabb észak- és dél-amerikai kitermelés, amely napi 1,7 millió hordó pluszmennyiséget adhat hozzá a globális kínálathoz.
Azzal, hogy az OPEC+ a hétvégén meglepetésszerűen bejelentette: csökkenti a kitermelést, az olajárak megugrásához vezet, és így a jegybankok inflációellenes politikája is súlyos csapást szenved el. Különösen problémás a helyzet Európában, mert a kontinens nettó olajimportőr.
