A hatalmas naperőművi kapacitások miatt nap közben, a déli órákban gyakran nulla, sőt negatív az áram ára, az ország pedig exportálja a fölösleget. Az esti órákban aztán drága importra szorul az ország.
A magyar villamosenergia-rendszerben ma már egyre gyakoribb jelenség, hogy ugyanazon a napon az ország előbb villamos energiát exportál a szomszédos piacokra, majd néhány órával később ismét importra szorul – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Ez néhány éve még kivételes helyzetnek számított, mára azonban a piac egyik meghatározó működési logikájává vált. Ennek oka a megújulók gyors terjedése.
Magyarországon 2025-ben
rekordgyakorisággal fordult elő, hogy a villamos energia azonnali tőzsdei nagykereskedelmi ára nulla vagy negatív tartományba süllyedt, elsősorban a naperőművek termelési csúcsai miatt.
A beépített naperőművi kapacitás 2025-re meghaladta a 8 GW-ot, a napenergia pedig már a hazai villamosenergia-termelés több mint negyedét biztosítja. Ennek eredményeként a villamosenergia-rendszer működése alapvetően átalakult:
napsütéses időszakokban gyakran alakul ki túltermelés, amely exportot generál, míg az esti órákban a napenergia kiesésével ismét nő az importigény.
A változás nem magyar sajátosság. Az Európai Unió villamosenergia-piaca az elmúlt években jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül – emlékeztet az elemzés. Az energiaválság előtti időszakhoz képest ma már nem a stabil árkörnyezet, hanem a gyors és jelentős ármozgások jelentik a normát.
Bár a kormány mind az ipari, mind a háztartási méretű szolárfejlesztéseknél behúzta a féket, a kapacitások bővülnek, sorra dőlnek a rekordok. A termelés és a fogyasztás nincs szinkronban, ami szélsőséges árakat eredményez. Jelentős hálózatfejlesztésekre van szükség Magyarországon és egész Európában.
A keresleti oldalon szintén jelentős változások zajlanak. Az elektrifikáció, az elektromobilitás terjedése, az akkumulátorgyártás és az adatközpontok megjelenése folyamatosan növeli a villamosenergia-igényt. Magyarországon a belföldi villamosenergia-felhasználás 2014 és 2025 között közel 20 százalékkal emelkedett, és a következő években több új nagyfogyasztó belépése tovább növeli az igényt. A villamos energia egyre inkább a gazdasági növekedés egyik alap-infrastruktúrájává válik.
A fentieknek megfelelően a villamosenergia-kereskedelem egyre inkább valós idejű optimalizációs tevékenységgé válik, ahol a pontos előrejelzés, a kockázatkezelés és a rugalmasság kulcsfontosságú versenyelőnyt jelent. Az energiapiac legfontosabb kérdése már nem a termelési kapacitás bővítése, hanem a rugalmasság biztosítása.
A május végén felszabadított uniós pénzekből másfél milliárd euró jut a helyreállítási alapból az energetikára. A miniszter első magyarázatai nem igazán egyértelműsítették, voltaképpen mire és kihez is érkezhet majd ez az összeg. Megpróbáltuk megfejteni.
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három évvel első riportunk után visszamentünk, hogy lássuk, hogyan alakult a sorsuk.
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.
