Túl az egyes művek jelentőségén és megérdemelt, zajos világsikerén, a múlt héten elhunyt Eötvös Péter karmester és zeneszerző pályafutása a maga egészében is imponáló alkotás.
A Kossuth-nagydíjat idén Eötvös Péter zeneszerző és karmester kapta.
Legendás magyar zeneszerzők műveit szólaltatja meg a csellista, és van, hogy közben énekel is.
Fellép az ütőhangszerek varázslója, Martin Grubinger is, aki időnként elordítja magát, visít, lelkesen mutogat, vicsorít a közönségre, s beszélni tanít egy stoptáblát.
A Goethe-érmet minden évben három olyan külföldi személyiség kapja, akik teljesítményükkel jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi kulturális dialógushoz. 2018-ban az egyik kitüntetett Eötvös Péter, Kossuth-díjas zeneszerző.
Tíz kategóriában 15. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Eötvös Péter és Esterházy Péter közös oratóriumának premierjét utóbbi már nem élhette meg – július 30-án a Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatkozik be a Halleluja című darab. Esterházy egy Google-keresés után találta meg prófétáját, akit főszereplőnek tett meg, de a zeneszerző szerint maga az író is próféta volt: már 2010-ben arról írt, hogy kerítéseket építünk magunk köré. Eötvös Péterrel beszélgettünk.
A legmagasabb állami kitüntetést Áder János adja át az immár visszavonult sakkozónak és a világhírű zeneszerzőnek.
Eötvös Péter magyar zeneszerzővel, karmesterrel közölt interjút a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában abból az alkalomból, hogy "korunk egy legjelentősebb zeneszerzője" a március 14. és április 13. között zajló Monte Carlo-i, Művészetek tavasza elnevezésű fesztivál egyik legfőbb vendége.
Bár fontosnak tartja, hogy a helyi kultúrákat védjük és támogassuk, de úgy véli, létezik egy "nagyobb kulturális kör" is. Újragondolta Az ördög tragédiája című operáját, az így született Paradise Reloaded (Lilith) című darabot nemrég Bécs után a MÜPA-ban mutatták be. A világhírű, 10 éve újra Magyarországon élő Eötvös Péter zeneszerzővel beszélgettünk az első emberpár mellett feltűnt másik nőről, a határok szűkítéséről, az "itthon" érzésről.
Az idei Velencei Zenei Biennálén életműdíjat kapott világhírű Eötvös Péter Windsequenzen című, főként fúvósokra írt darabjával nyit az UMZE koncertsorozata.
A szeptember 24-én megnyíló velencei zenei biennálé Arany Oroszlán életműdíját idén a magyar zeneszerző, Eötvös Péter veheti át.
„Vegyészmérnökként kénytelen voltam számítógépet ragadni, elegem lett a MAL-témában elhangzott mellébeszélésből” – írja szerzőnk. Sürgeti a Lajtán túl bevezetett gyakorlat hazai alkalmazását: a kiemelten veszélyes üzemekben rendszeres, szigorú kockázatelemzések készítését az állami felügyelet bevonásával. A magyar felügyeleti szervek mandátumát ki kell szélesíteni, személyzetüket ütőképes szakember gárdával kell feltölteni. Az elvtársam-urambátyám vircsaftnak örökre véget kell vetni.
Eötvös Péter legfrissebb színpadi alkotása, Az ördög tragédiája kerül színre hétfőn este a Müncheni Operafesztiválon.
Mindenekelőtt újszerűsége miatt osztotta meg a német sajtót Eötvös Péter legújabb operája, Az ördög tragédiája, melynek ősbemutatóját kedd este tartották a kétezer személyes müncheni operaházban.
Ma este tartják a müncheni Bajor Állami Operában Eötvös Péter legújabb darabjának világpremierjét. A világon legtöbbet játszott kortárs magyar operaszerző „komikus-utópisztikus” operának nevezi művét, amelynek bemutatóját egyébként saját maga vezényli.
Eötvös Péter tizenegy színpadi alkotását játsszák 2010-ben, széles Európában. Magyarország csupán egy (halasztott) előadással iratkozott föl erre a listára, a Radames című harmincöt perces darabbal.
