Legalább kilenc erdőtüzet okoztak az orosz tüzérségi támadások a harkivi körzetben. A tűzoltók többet megfékeztek, de munkájukat nehezítik az orosz akciók és az aknaveszély.
A nagy erdő- és mezőtüzek az egyik leglátványosabb következményei a szemünk előtt kibontakozó klímakatasztrófának. A sajtó egyre többször számol be a Kanadában, Ausztráliában, Görögországban vagy Portugáliában évente pusztító katasztrófákról. Tényfeltáró anyagunkban azt vizsgáljuk, mennyivel nőtt az emelkedő átlaghőmérséklet miatt egy óriási erdőtűz az esélye a közép-európai országokban.
A Pantex nevű egységet is evakuálták egy időre a környéken pusztító erdőtüzek miatt az Egyesült Államokban.
Több mint kellemetlen megállapításra jutottak a kutatók, amikor az erdőtüzek hatásait vizsgálták – ezek során ugyanis sok más egyéb mellett egy veszélyes nehézfém is létrejöhet, ami aztán a füsttel is terjedhet, valamint a talajban is kimutatható.
Augusztus közepén hajózott ki 4 éves lányával Tim Wollak, hogy halakat keressenek a Michigan-tóban. Ehelyett valami sokkal érdekesebbre bukkantak.
1971 óta a magas vagy extrém magas időjárási kockázatnak kitett európai területek aránya 20%-ról majdnem 40%-ra emelkedett, elsősorban a klímaváltozás miatt. Az egyes országok között azonban jelentős eltérések mutatkoznak – mutatjuk interaktív térképünkön.
Az elmúlt 12 évben Magyarországon 2600-nál sosem volt kevesebb szabadtéri tűz, de olyan év is volt, amikor 16 ezernél is többször riasztották a tűzoltókat. A közvetlen kiváltó ok szinte mindig az emberi gondatlanság, de a mélyebb összefüggések között a globális felmelegedést, illetve a mezőgazdasági művelési módokat is meg kell említeni. A természetvédők szerint ez a jelenség is azt igazolja, hogy el kell felejtenünk a fosszilis energiát.
Még nem annyira súlyosak az állapotok, mint az augusztusi hőségben tomboló futótüzek idején voltak, de sokan tartanak attól, hogy rosszabbra fordulhat a helyzet.
A kutatók szerint lehet tenni azért, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon.
Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek az északi féltekén – számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.
2017 után 2022 volt a második legrosszabb év az erdőtüzek által okozott károk tekintetében Európában.
Tovább pusztít az elmúlt negyven év legsúlyosabb erdőtüze Tenerife szigetén, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, de a tűzoltók négy napja tartó erőfeszítéseinek köszönhetően a déli oldalon sikerült megfékezni a lángok terjedését.
A tűzoltók szerint a lángok kontrollálhatatlanná váltak.
A repterek a normális rendben működnek a hatóságok szerint.
A kaliforniai tűzoltóknak 45 perc alatt sikerült eloltaniuk azt az erdőtüzet, ami nemrég hajnali 3 órakor keletkezett egy clevelandi erdőben. A rendkívüli gyorsaságot a mesterséges intelligenciának köszönhetik.
A sziget nem várja a turistákat, örülnek, hogy a túlélő helyieknek jut az erőforrásokból, figyelmeztet
80 fölé nőtt az áldozatok száma, a magas szám annak is köszönhető, hogy a természeti katasztrófákra figyelmeztető szirénák nem léptek működésbe, valamint amikor a tűz elérte a lakott területet, akkor már részben megszűnt a mobiltelefon-szolgáltatás, a kommunikációs hálózat is részben megsemmisült.
Mi okozza az erdőtüzeket, és hogyan teszi gyakoribbá őket a klímaváltozás? Mit jelent az, hogy egy erdő „alkalmazkodik" hozzá? Mennyire kell tartanunk attól, hogy Magyarországra is elérnek a Dél-Európában mindennapossá váló tragédiák? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programvezetőjével.
A görög kormány igyekszik a hóna alá nyúlni az ország legfontosabb gazdasági ágazatának.
Extrém hőség pusztít Európa több részén, és emiatt sok helyen erdőtüzek is kitörtek. Görögországban, Portugáliában és Olaszországban is olyan állapotok uralkodnak, hogy az még a nagy nyári forróságokhoz szokott helyiek számára is váratlanul jött.