Az elmúlt 12 évben több mint kétezer négyzetkilométer erdő és vegetációs terület égett le Magyarországon. Igaz, ennek közel feléért a 2012-es év "felelős", amikor több mint 900 négyzetkilométer vált a lángok áldozatával.  Az évek között nagy ingadozásokat látni, ezek összefüggnek a hőhullámmal érintett napok számával, de ez semmiképpen sem tekinthető kizárólagos és mindent eldöntő magyarázatnak. Két-három évente van egy erős kiugrás, ami viszont a tűzesetek számának és a leégett területek nagyságának emelkedését is jelenti egyben. Az is tény, hogy a 2012-es kiugró adatot a második helyen a 2022-es év követi, amikor a leégett terület nagysága, több mint háromszorosa volt az azt megelőző évnek.

Bugactól Hortobágyig

Még egyszer visszatérve 2012-höz: akkor több mint 16 ezer szabadtéri tűz keletkezett az országban. A legsúlyosabb esetként említik, hogy 2012. április 29-én Bács-Kiskun megyében, Bugac közelében keletkezett tűz az ősborókásban. Egy héten át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani az 1100 hektáron, 90 százalékban természetvédelmi területen pusztító lángokat. A tűz megfékezésén a legmagasabb riasztási fokozatban, 33 járművel naponta körülbelül száz hivatásos tűzoltó, valamint a környékről érkezett önkéntesek és civilek dolgoztak. A helyenként gyalogosan megközelíthetetlen ősborókást és erdőt helikopterről is oltották. A tűz okát nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani.

 

Ami az idei év emlékezetes tüzét illeti: július 25-én a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó hajdúbagosi földikutya-rezervátum területén keletkezett tűz. A füves puszta mintegy tizenöt hektáron égett a védett területen, a tűz pedig a közeli fenyőerdőre is átterjedt, amelynek az aljnövényzete három hektáron gyulladt ki. A tűzoltók három vízsugárral és kéziszerszámokkal fékezték meg a lángok terjedését, majd eloltották a tüzet.

Az alábbi táblázatot a Katasztrófavédelem bocsátotta a rendelkezésünkre.

Év	Erdő és vegetációtűzek száma (db.)	Leégett erdő és vegetációs terület (m2)
2010	n.a.	n.a.
2011	8 693	256 308 943
2012	16 348	917 352 216
2013	4 602	83 928 885
2014	5 783	254 454 768
2015	5 317	151 622 749
2016	2 677	35 172 103
2017	7 122	142 412 188
2018	3 108	31 909 743
2019	7 626	147 810 268
2020	4 530	64 768 670
2021	4 541	63 718 190
2022	9 097	311 378 051

A katasztrófavédelem EUrologusnak megküldött tájékoztatója szerint Magyarországon nem jellemzőek a dél-európai országokban előforduló nagy kiterjedésű, nehezen kontrollálható erdőtüzek. A mediterrán országokban más az éghajlat, a domborzat és a növényzet összetétele is. A hazai erdőkben felszíni tüzek fordulnak elő, amikor az erdő talaján elterülő avar és egyéb elhalt növényi részek, vagy kisebb cserjék kapnak lángra. Ha a tűz már a fák lombját is érinti, azt koronatűznek nevezik. A koronatüzek Magyarországon nagyon ritkák, ha mégis előfordulnak, nagyon kis területre korlátozódnak. Ilyen ritka esetek örökzöldeknél, alföldi fenyvesekben, borókásokban fordulnak elő.

Magyarországon az időjárási, domborzati viszonyok és a vegetáció összetétele miatt az erdőtüzek természetes kialakulása nagyon ritka – arányuk egy százalék alatti.

A tüzek 99 százaléka emberi gondatlanságra vagy szándékosságra vezethető vissza.

Kevés a víz

Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének természetvédelmi szakértője azt mondja, hogy az erdő-, bozót- és aljnövényzet-tüzek gyakoriságára alapvetően két tényező van döntő hatással.  Az egyik klímaváltozás: mivel melegszik a földfelszíni hőmérséklet, ez olyan változásokat okoz, ami - mások mellett - kiszárító hatással van. Másrészt a földhasználat módja, a mezőgazdasági művelés jellege is ebbe az irányba mutat, a talaj vízmegtartó képességének csökkenése szintén hatással van a tüzek gyakoriságára és súlyosságára, mert - mint mondja a szakértő - banális igazság, de

a tűz ellensége a víz.

Tulajdonképpen ugyanezt mondják a tűzoltók is, akik nem a probléma gyökerével, hanem már csak a megjelenésével találkoznak. A katasztrófavédelem arra hívja fel a  figyelmet, hogy a szabadtéri tüzek oltásakor a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz. Egy településtől, mindenféle természetes vízfolyástól és tótól távol fekvő területre egy tűz esetén el kell juttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A tűzoltóautókon van bizonyos mennyiségű oltóvíz, azonban egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz esetén külön vízszállító járművekkel kell a helyszínre juttatni az oltóvizet. Egy kigyulladt erdőben, tarlón, mezőgazdasági táblán a tűz közelében akár 100 Celsius fok is lehet a hőmérséklet. A tűzoltók emberfeletti erőfeszítéssel dolgoznak a nagy nyári melegben, amikor ilyen körülmények között órákon át védőruhában végeznek nehéz fizikai munkát. Egy-egy nagyobb szabadban keletkezett tűz oltása órákat, akár napokat is igénybe vehet.

A mostoha körülményekre példaként említik a 2017. augusztus 3-án, a Hortobágyi Nemzeti Parkban keletkezett tüzet, amely csaknem ezer hektáron pusztított. A terület egy része annyira mocsaras, lápos volt, hogy azt sem gépjárművekkel, sem gyalog nem lehetett megközelíteni. A tűzoltók munkáját a honvédség két helikopterrel segítette, amelyek az elérhetetlen területeken égő tüzet a levegőből oltották. A tűz oltásában 9 járművel mintegy 40 tűzoltó vett részt napokon keresztül. A tűz okát itt sem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani.

 

Társadalmi munka

Ujj Zsuzsanna is egyetért azzal, hogy hazánkban nem kell számítani a dél-európaihoz hasonló nagy erdőtüzekre, nem beszélve az ausztráliai vagy észak-amerikai katasztrofális tüzekről. Ugyanakkor arra nálunk is fel kell készülni, hogy a kontrollálhatatlanul terjedő, lombkoronára is kiterjedő tüzek súlyosbodni fognak, egyre inkább veszélyeztetve az emberi életet és a vagyontárgyakat.

A fosszilis energiakibocsátást nullára kell csökkenteni, de a másfél fokos klímacélt minden bizonnyal így sem fogjuk elérni. A hőhullámok még intenzívebben fognak jelentkezni, kis ország vagyunk, de részei a fogyasztói társadalomnak, ezért a fogyasztás és az energiafelhasználás csökkentését a társadalomnak el kell végeznie

- tette hozzá. A szakértő szerint az állam feladata ebben a helyzetben az alapos tervezés, az irányítási struktúra felállítása és a problémát okozó érintett szektorok átalakítása.

Addig is készülni kell az eddigiekhez hasonló tüzes időszakokra. A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a szabadtéri tüzek előfordulása két időszakban jellemző: a tavaszi csapadékmentes időszakban, illetve a nyári hőség idején. Tavasszal a tűz terjedését elősegíti, hogy a növényzet még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt növényzet, illetve lomb található a területen. Ekkor fokozott jelentősége van az emberi felelősségnek: a tavasszal kezdődő kerti munkák és az emberi gondatlanság miatt könnyen meggyulladhat.

A nyári időszakban pedig, amikor csapadékmentes és meleg az időjárás, az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, az esetek túlnyomó többségében itt is emberi gondatlanságról beszélhetünk. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között történik.

Következő írásunkban elsősorban azzal foglalkozunk, hogy a mezőgazdaság mennyiben érintett és miben felelős a szabadtéri tüzek kialakulása kapcsán.

A cikk az Európai Unió erdőtüzek elleni védekezését erősítő FIRE-RES kezdeményezés részeként jött létre.