A negyedik miniszterelnöki ciklusát kezdő Orbán Viktor hosszú távú terveire fókuszál a The New York Times Magyarországról szóló pénteki cikke. A héten újraválasztott magyar kormányfő nagyobb fába vágná a fejszéjét, és huszonegyedik századi keresztény demokráciáról, az EU megreformálásáról álmodik.
Németország, Nagy-Britannia és Franciaország adja együtt az egész EU GDP-jének felét.
Nehéz dolga lesz Orbán Viktornak, ha azt szeretné, hogy Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljünk. Két mutató van már most is, amelyben az első ötben állunk, de nálunk rosszabbul csak a bolgárok érzik magukat.
Aki 4800 forintot keres egy óra alatt, az már elérte az európai átlagot. Az is kiderült: egyetlen nemzet van az unióban, ahol rosszabbul érzik magukat az emberek, mint Magyarországon.
A jogállamisághoz köthetik az EU-pénzek lehívását; az osztrákok az ott dolgozó, de nem Ausztriában élő magyarok gyerekein spórolnának; már a strandok büfései is nagy bajban vannak, annyi dolgozójuk megy inkább külföldre. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egy OLAF-os köszönőlevéllel reagál a Jávor Benedek-féle vádakra a Legfőbb Ügyészség, ám a hivatal által írt köszönőlevélből is kiolvashatóak kritikák.
Az európai államszövetséget nemes egyszerűséggel csak ótvaros konglomerátumnak titulálta.
Az Európai Bizottság elnöke aggódik a Brüsszelben és Luxembourgban dolgozó brit uniós alkalmazottakért, akiknek a Brexit miatt bizonytalanná vált a sorsuk.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország semmilyen olyan javaslattal nem ért egyet, ami zsarolási potenciált adna bárkinek a kezébe a szerződés szerint járó kifizetésekkel kapcsolatban.
A magyar elrettentő gyakorlat adta a sorvezetőt az új uniós költségvetési ciklus kereteinek kialakításához, mondja Jávor Benedek EP-képviselő, aki szerint még Polt Péterre is gondoltak a jogalkotók. Update: a Legfőbb Ügyészség egy köszönőlevéllel megpróbálta tisztázni a helyzetet, de nem sikerült egyértelműre.
Kiderült, kik lesznek a miniszterek az új kormányban, drágul a budapesti taxizás, az EU új költségvetésének kidolgozói pedig rátették a kezüket a pénzcsapra, de még nem zárták el azt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A 444.hu szerint egy éve dolgoztak az Európai Unió és afrikai kormányok közötti csúcs előkészítésén, amelynek végén közös nyilatkozatot fogadnának el a résztvevők. Ennek szövegét azonban szinte az utolsó percben megvétózta a magyar kormány, és ezzel több tagállamnál is kihúzta a gyufát.
Elfogadta jelentését az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága, a CONT. Az összkép enyhén szólva is borzalmas: növekvő korrupció, csökkenő átláthatóság, egyszereplős közbeszerzések, rossz és nem hatékony kormányzás. Indokoltnak mondják a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.
A két államfő Ljubljanában arról beszélt, hogy senkinek sem lenne szabad megosztania az EU-t, illetve szerintük Oroszország az EU megosztásán dolgozik.
Döntött az Európai Parlament: Az aktív és fejlett civil szféra a legfőbb védelmezője az EU-s alapértékeknek, ezért az EU-nak külön kéne támogatni az ilyen profilú civil szervezeteket. A labda innentől az Európai Bizottság térfelén pattog.
Szabálytalanságokat tárt fel és 250 ezer euró visszafizetését indítványozta a csalás elleni hivatal a pártirodává alakult fehérgyarmati oktatási központ ügyében.
Frans Timmermans azt mondta, "meglátjuk, mit tesz Orbán".
Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti és Gúr Nándor országgyűlési képviselője e-mailt küldtek a 2200 fő alatti települések polgármestereinek, polgármesteri hivatalainak és/vagy jegyzőinek.
"A Fidesz nagyon sok mindent megtett, amit 2010-ben a Jobbik is meg akart, élőben láttuk, hogy mennyire balul sült el" – részint ezzel magyarázza Vona Gábor, miért változott meg pártja politikája. A Jobbik listavezetője szerint két generáció sorsa dől el április 8-án, és ha a Fidesz nyerne, azt évtizedes néma csönd követné. A listavezetői interjúsorozatunk első részében Vona Gábort kérdeztük a Jobbik felelősségéről, Simicska Lajosról, a zsidóságról és az iszlámról, valamint az ország elszigetelődésének veszélyeiről.
Az Európai Parlament CONT, azaz költségvetés-ellenőrzési bizottsága után a nőjogi is elmarasztalta Magyarországot. A nemek közti esélyegyenlőség a családpolitikára szűkül, a civileket támadó szabályozás pedig a nőjogi szervezetek működésére is rossz hatással van.
